Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-12 / 4. szám
Ötvenötödik évfolyam. 4. SKám Sátoraljaújhely, 1924. január 12. megjelenik hetenként j kétszer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) j Zemplén Előfizetési ár: I Negyedévre . . 4000 K. Egy évre 16000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. POLITIKAI HÍRLAP Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. fiiam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63 Bx&m. Neptun szigonya, A klasszikus hitrege szerint Neptunnak hatalmában állt, hogy szigonyával a háborgó vizeket leintse, a terjedt habokat pedig egészséges hullámzásba hozza. E csodás ; jelenség mását értük meg egy héten belül kétszer is a nemzetgyűlésen. Napirenden az indemnitás lett volna, de a háborgó indulatok keresztül csaptak rajta és homloktérbe ragadták a csongrádi bombamerényletet. De fölállt Bethlen miniszterelnök s mintha a Neptun- szigony volna a kezeügyében, férfias, erőteljes nyilatkozatai- i vah megnyugtatta a sziveket j és elméket, mire a zivatar j nyomban elült s törvény- hozásunk az indemnitást nyugodtan tárgyalhatta — volna. De ismét máskép történt. A parlament hosszadalnfts, ' unalmas beszédek kelletlen j auditóriumává lett. Szóbajno- j kok vetekedtek az időpocsé- j kolásban, kiterjeszkedve min- ! denre, ami előrántható volt. ! csak éppen az ország pénz- j ügyi helyzetét s magát a fel- ! hatalmazási javaslatot, amiről | nyilatkoznunk kellett, hall- I gatták agyon. S megint csak Bethlen mi- i niszterelnök volt az, aki a j külföldi kölcsönről, a vele járó nemzetközi kötelezettségeinkről, a feladat kényes, a megoldás nehéz és nagy felelősséggel járó voltáról ha- ; talmas ekszpozét mondott, mely nemcsak a nemzetgyűlésnek s a hazai közvéleménynek, hanem intelmeivel szólt az európai hatalmaknak, ! a külföldi közvéleménynek is. I Neptun szigonya hatalmába j vonta megint a habokat, fel- j rázta tespedésükből, megálli- I tóttá szerte kalandozásaikban j s oda koncentrálta erejüket, i ahol mozognunk kell az or- ; szág javára: a talpraállitási j probléma s a nagy hitelmü- , velet felé. Bethlen pragmatice tömör és klasszikusan világos előadásából meghallhatta a nemzetgyűlés, egész Csonka-Ma- gyarország, milyen terhek vállalása jár a fölveendő kölcsönnel és mit kapunk érte. A mérleg egyik serpenyőjében fekszik a 250 millió aranykorona, amit a Népszövetség közvetít számunkra, de kizárólag oly célból, hogy az összeg két éven át folyó sitandó részleteivel emeljük ki államháztartásunkat a pasz- szivumok hínárjából, de gondoskodjunk e deficit-hinár végleges kipusztitásáról is. Ugyané serpenyőben fekszik a kölcsönnél is értékesebb nemzetközi nyilatkozat a hatalmak részéről, mely a magyar állam szuverén jogainak respektálása és az ország sértetlen mai épségben tartása tekintetében garanciát vállal. Ellenben a másik serpenyő sok és nagy terhet sóz reánk: a kölcsön átmeneti voltát, rövid lejáratát, államháztartásunk ellenőrzés alá helyezését s ezek hegyébe még jóváté- teli terheket, amiről maga a miniszterelnök is szkeptikusan nyilatkozik s hathatós támasztékot vár a nemzetgyűléstől, sajtótól, közvéleményünktől most, mikor döntő csatára indul' Londonba, hogy az u- tóbbi teherre nézve kivere- kedhesse a nélkülözhetetlen könnyítéseket. Zemplén vármegye is részt vesz íisza Isván emlékének országos kultuszában. Hajdú vármegye december hó 15-iki közgyűlésén Újhelyi Andor tb. kanonok, bizottsági tag, indítványt nyújtott be, hogy Tisza István gróf halálának évfordulóján a geszti kriptában tartandó emlékünnepen Hajdú vármegye közönsége is mindenkor küldöttségileg képviseltesse magát és helyezzen koszorút a koporsóra. Hajdú vármegye törvényhatósága hasonló határozathozatal céljából Zemplén vármegyét is megkereste s kétségtelen, hogy a következő évfordulón Zemplén vármegye kiküldöttei is elzarándokolnak a geszti kriptához, hogy a többi törvényhatóságok kiküldötteivel erőt merítsenek a nagy halott önzetlen hazafiságából, faj- szeretetéből és mindenekfelett páratlan energiájú köztevékenységéből a megcsonkított ország rekonstrukciójához s reményt és bizalmat hozzanak magukkal annak a szilárd hitnek vallásához és hirdetéséhez, hogy — ha Tisza István erkölcsi felfogását, önzetlen haza- fiságát és törhetetlen akaratát állítjuk magunk elé követendő példaképpen, akkor ez az ország feltámad. A geszti kriptához évről-évre megismétlődő elzarándoklás szinte kultusszá kezd fejlődni s olyankor az a kripta ott a trianoni határmentén, nemcsak élő tiltakozás a trianoni béke ellen, hanem, ha ez a kultusz fejlődik, akkor vigasztalás is az ott túl, ellenséges iga alatt senyvedő magyar véreink részére, amely őket a kétségbeeséstől megóvja s a jobb jövő reményében kitartásra buzdítja. Az alispánok és polgármesterek a törvényhatósági utak meghagyását kívánják. Megírtuk, hogy az uj úttörvény tervezetét január 7-én, illetve 8-án értekezleten tárgyalják le a kereskedelemügyi minisztériumban. Az értekezleteket a jelzett időpontban megtartották s hétfőn a törvényhatóságok első tisztviselői, kedden pedig az államépitészeti hivatalok vezetői jelentek meg értekezleten a kereskedelemügyi minisztériumban. Az alispánok értekezlete egyöntetűen azt az álláspontot foglalté el, hogy az úttörvény továbbra is tartsa fenn a törvényhatósági utakat. A városok csatlakoztak as alispánok egyértelmű határozatához. A kereskedelmi miniszter a; értekezlet állásfoglalása után az a választ adta, hogy a törvényA proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta : Dr. Kossuth János (17) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. Tartottak is valamiféle alakuló- gyűlést, amelyen megértve az intenciót, elég számosán jelentek meg jobbára olyanok, akiknek Jászi éppen oly kevésbé kellett, mint Kun Béla, de a két baj közül a kisebbiket vélték választhatni s azon a sablonos megalakulást ki is mondták. Ámde a szocialisták hallani sem akartak semmiféle radikális pártról. Hatalmi tébolyuk már akkor odáig fejlődött, hogy csak az történhe- tetett Ujhelyben, amit ők akartak, így azután a szervezkedés egy- szersmint feloszlást is jelentett. Valamiféle szervezést mégis nyert a párt dr. Malártsik György és két társa elnöksége alatt, de az alakulási vajúdásokon kívül többé magáról életjelt nem adott. Hiszen a Károlyi-párt, tehát a forradalmi kormány pártja is csak a szocia- i listák türelméből lézengett a fő- j városban is, pedig az a párt há- j Iára kötelezhette volna a nemzetközieket, mint akiket vezetőszerephez juttatott, velük hatalmát és gyászos sikerét megosztotta. A Károlyi-kormány már akkor beláthatta, hogy elvesztette lábai alól a talajt, amelyet csak erőszakkal foglalhat vissza. Erőt kifejteni azonban gyáva volt. Ré- j szegségükön keresztül is látták, i hogy a nemzet nem tart velük, j j szövetkeztek tehát a csőcselékkel | . s eltűrték annak az arcátlan- > j ságát is. j A nemzetköziek a munkástanács ; ! vezetésével az arcátlanságig menő I | őszinteséggel mutatták meg, hogy ; : mit akarnak s az nem volt keve- i sebb az összes halósági jogkör | bitorlásánál. Árakaí szabnak, műn- í kabéreket állapítanak meg. Az utóbbi intézkedésüket Búza Béla kormánybiztos megsemmisitette ugyan s falragasz utján jelentette ki, hogy a munkástanács nem intézkedő, csak tanácsadó szerepet tölthet be, kár volt azonban, hogy ezen első határozott fellépése egyben az utolsó is volt. A hatósági jogkör bitorlás tovább ——BL a————— fejlődött. Propaganda útra küldtél apostolaikat a falvakba s a fuvar a magánfogatok lefogtalásáva intézték el. A facér boltoslegé nyékből s egyéb féltudákos Marx ista szószátyárokból összeverő dött propagandistáknak inyükn volt a jó napidijjal honorált, ké nyelmes úri fogatokban való falu járás, amely kielégítette az önrek lamirozásra éhes hiúságukat és munkanélkül való pénzszerzés vágyukat. A fogatok tulajdonosa mehettek gyalog ahová menniö! kellett. Fogataikat éjjel kaptá vissza lecsigázott lovaikkal s éhe maradt kocsisukkal, aki avval a üzenettel tért haza, hogy holna reggel 9 őróra megint állani ke Drengács, vagr más valamely po tentát szállása előtt. Egy úri házb berontott egy pimasz és szemre hányást tett az úrnőnek, amié a kilenc órára megrendelt koc: nem állt elő, „kénytelen voltai magam idefáradni“ fejezte be rüpők. Ilyen ehez hasonló jelent tek játszódtak le és nem volt o falom sehol Eszükbe jutott a szocialistáké az áruraktárak leltározása, am hez nagyobb munkaerőre ve szükségük, amit rekvirálni kellel
