Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-12 / 30. szám
Ötvenötödik évfolyam. 30. szám Sátoraljaújhely, 1924 április 12. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: ♦ Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Telefon: (szerkesztőség) £3. czám. MPLEN POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: | Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések : négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 800 K. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Tizenhettirás illéseit A nyomdaipari munkabeszüntetés tolytán a szociáldemokrata szakszervezetekbe tömörült munkásság elvette a lehetőségét a fővárosi napilapoktól a véleménynyilvánítás szabadságának és igy a szocialista sajtó egyoldalúan és ellenőrizhetetlenül onthatja gya- gyanusitásait a kormány ellen. A közönség tájékoztatására kiadott hivatalos hirlap, melyet a nemzeti munkavédelem önfeláldozó készsége állít elő nyomdatechnikailag, természetesen politikamentes, amiből önként következik, hogy nem fűzhet reílekszió- kat a szélsőséges baloldali politika gyanuözönéhez. A vidéki polgári sajtó kell tehát, hogy felemelje szavát és * megfeleljen azokra a vádakra, melyekre a magyar főváros polgári sajtójának ilyen körülmények között nincs meg a lehetősége. Büszkén vállaljuk ezt a kötelességet és hangot adunk ama aggodalmunknak, hogy a sajtószabadságnak a szociáldemokrata szakszervezeti magatartás folytán történt megsértése olyan méretű felháborodást fog involválni és kiváltani az ország minden társadalmi rétegéből, hogy a Népszavának nem lesz ereje győzni az ellene felzuduló közhangulatot, melyet ő any- nyiszor állított be a külföld megtévesztéséül kormányzati nyomásnak és festett le fehér terrornak. Hát nem-e a szocialista Népszava élhet ma egyedül a véleménynyilvánítással és nem-e a polgári lapok azok, amelyeknek megjelenését ,a nemzetközi szociáldemokrácia híveinek éa szakszervezeti kötelékbe kény- szeritett munkástagjainak magatartása akadályoz meg? A külföldet telekürtölő és nem létező atrocitásokról hazug hireket terjesztő irányzat kétszínű játéka odáig megy, hogy újságjának vezető helyén a kormány által terjedelmesebb bírálatra módot adó tizenhatórás üléseket is úgy állítja be, mintha azok az ellenzék kifárasztására irányulnának. Ennél együgyübb és tendenciózusabb ferdítés el nem képzelhető. Hiszen a kormány a meghosszabbított ülésekkel ép arról tesz tanúságot, véleményünk szerint, hogy az objektiv kritikának minden időben teret kíván adni s ha nem elég az ellenzéknek, hogy husvétig fejtegethesse ellenérveit, ám meghosszabbított üléstartammal kell segítségére lenni, hogy törvényhozói kötelességének eleget tehessen. Kétségbe vonni, hogy a húsvéti terminus, mint a vita lezárásának végső határideje megváltozhatatlan volna, nagyon is szegényes és vértelen gán- csoskodás annak a belső szükségnek megdöntésére, mely parancsolólag sürgeti az ország talpraállitásának keresztülvitelét. S ha nem lesz elég a tizenhatórás ülés az ellenzéki kritika számára, ma gunk is helyeseljük, hogy csak jöjjön akár permanens parlamenti vita, de ezzel szem ben azután ne kelljen az országnak egy pillanatig sem nélkülöznie a hosszú idő óta A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (42) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A „bírák“ alantas eszű, az anal- fabétaságot alig felülhaladó mü veltségü, teljesen akarat nélküli, vagy az aljas buzgalom által tüzelt, terrortól könnyen befolyásal- ható munkások voltak. Egyike — névszerint Galamb József — aki mint orosz hadi fogoly a bolse- vizmus iskolájából került ki, sötét, magába zárkózott, a lelki terheltség nyomait eláruló ember volt, Bettelheim jól válogatta ösz- sze hóhérjait. Okunk van kételkedni abban, hogy Magyarországnak a proletáruralom alá került részében akadt volna még egy forradalmi törvényszék, amelynek elnöke kiszabadult fegyenc, vádbiztosa a Gallilei kör szelleme által fenékig megrothasztott jellemű emberek lettek volna, A jegyzői tisztet dr. Gáspár bízva várt gazdasági kibontakozást. A kormány szanálási tervezete kiállja a birálat rohamát, viszont a kritika folyásának szabad utat engedő ülésmeg- hosszabbitás acélozza meg az ellenzék kedvét, ha úgy látja, hogy a húsvéti vitazárás őt bármiben megrövidítené. EzeA Maradékország közvéleményét f ma a nyomdászsztrájk úttal erősen korlátozott hírszolgálat mellett is legjobban a nemzetgyűlés ülései érdeklik, az a harc, melyet a szó ciáldemokrata párt indított, néhány, a polgári ellenzékhez tartozó politikussal együtt, az ország létét, boldogulását, gazdasági és pénzügyi konszolidációját megvalósítani hivatott szaná lási javaslatok el len. Az ország közvéleménye feszül figyelemmel, csaknem lázas éráek-, lődéssel figyeli a fejleményeket s érthető megdöbbenéssel látja, hogy a nemzet életérdekébe n fekvő javaslat útjába azok állanak elsőkéi akartuk elmondani az elnémított fővárosi polgári sajtó helyett, a NépszavánaK pedig azt üzenjük, hogy ne vegye kárörömmel szájára a l ajtószabadság nevét, mert ez nemcsak visszaélés a szabadságjog mindenkire érvényes hatályával, hanem egyben rut kéjelgés is e jog tiprásában. Sátoraljaújhely április 12. sorban, akik ugyancsak elsősorban felelősek, az októberi forradalmon keresztül, az ország megcsonkításáért és mai helyzetéért. Ez a belátás késztette arra Zemplénvármegye Törvényhatósági Bizottságának öt tagiát, D ó kus Gyula, D ó kus Ernő, id. Mecz- n er Béla, Payer Ferenc és br. tW aldb ott Frigyes bizottsági tagokat, hogy kérelmet intézzenek Thuránszky László főispánhoz rendkívüli törvényhatósági közgyűlés összehívása iránt. Az összehívást kérelmező bizottsági tagoknak az az intenciója, hogy Zemplénvármegye közönsége intézzen feliratot a nemsetSándor gyakorló ügyvéddel — annak akarata ellenére — töltötték be, aki a terror hatása alatt — ha ki nem kerülhette —- kelletlenül adott formát a ronda bi-. róság torz ítéleteinek. A vörös gárda, Bettelheim Ernő és a forradalmi törvényszék csaknem egyszerre kerülnek a színre. Március 26-án ugyanis a délutáni vonattal érkezett haza Bettelheim. Az indóháznál a vörös gárda diszszázada tisztelgett előtte, amit a proletárvezér leereszkedéssel fogadott. A fogadtatás — a hatás kedvéért — a vármegyeháza elé összecsőditett népgyülésnek volt fentartva. Ember, emberhátán tolongott a különben sem széles utcán. Ott volt a kiváncsi csőcselék, akiknek tömött sorait elég sűrűén tarkázták olyanok is, akik keresik az alkalmat, hogy a „jelenlevők* közt lehessenek, mert hát nem árt néha „az ördögnek is gyertyát gyújtani“. Érdekes és jellemző a terror gyors elterjedésére és erejére, hogy mig a „Felsőmagyarországi Hirlap , a Károlyi kormány helyi hivatalos lapja, a Betteíheim megérkezését megelőző számában a Károlyi zászlaja alá való tömörülésre hívja fel az olvasókat, hogy úgymond: „halasztást nem ismerve kell bátor szívvel, erős akarással, becsületes, őszinte odaadással állani a haladás szekeréhez, amelynek kormányrudját vezérünk, Károlyi s az idők jelét megértő, vele egy utón haladó hívei, támogatói tartják az áldoza tot erős kezükben“, addig ugyan az a lap egy héttel később megjelent számában — miközben a szerkesztőség leköszönt — kövér betűkkel nyomtatott cimü cikkben üdvözli azt, akit „a teljesült remények legőszintébb örömével fogad ... aki üldöztetések hosz- szu láncolata dacára, a lángoló fanatizmns olthatatlan erejével, szikla szilárdan állt hite mellett, bízva remélve a proletáriátus diadalát“. A „Vörös Hajnal“, mely nevet a „Zemplénének adták, még tovább ment a tömjénezésben, dicsőítve az aljas hizelgés rabszolga hangján azt a férfiút, aki „Ujhelyt varázsolta át a magyar Kron stadtá“. Az émelyítő galymathiáRendkívüli közgyűlést fart Zemplénvármegye Törvényhatósági Bizottsága Kérelmet nyújtottak be a főispánhoz a rendkívüli közgyűlés összehívására — A közgyűlés feliratot Intéz a nemzetgyűléshez a szanálási Javaslatok sürgős letárgyalása érdekében s állást kíván foglalni a javaslatok letárgyalását raeggáUO ellenzékkel szemben — A rendkívüli közgyűlést szerdára hívta össze Thuránszky László főispán E§yes Gzám ára 0OO KI.
