Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-09 / 29. szám

Ötvenötödik évfolyam. 29. szám Sátoraljaújhely, 1924. április 9. Megjelenik hetenként kétezer szerdán ós szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 800 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: (szerkesztőség) 63. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: Dr. MIZSÁK JÓZSEF jj (kiadóhivatal) 63. Hám. amaz útja ellen, melyen Ma­gyarország talpraállitása érde­kében a nemzetközi tőkéhez fordulunk, mert hiteligényeink kielégítésének minden külső akadályát már is sikerült a Bethlen kabinet tekintélyével elhárítanunk. Bethlen gróf miniszterelnök az első összecsapás alkalmá­val jogos önérzet hangján je­lenthette ki, hogy ő és mun­katársai emelt fővel állanak most a nemzet színe elé, mtnt akik az ország, a nemzeti állam irányában vállalt nehéz feladatuknak a legjobb ered­ménnyel eleget tettek. Jogo­san nyilatkoztatta ki a mi­niszterelnök azt is, hogy a nemzet egyetemét ő és kabi­netje törvényesen képviseli, mert bírja a nemzetgyűlés többségének osztatlan bizal­mát s az országgyógyitó probléma ügyében az ellen­zék higgadt elemeinek is meg­értő támogatását. A szocia­lista képviselők csoportja hiába igyekszik most a mel­lét azzal a képzelődő szóval verni, hogy mögöttük áll a nép: mindenki jól tudja, a nép is, hogy ez a csoport csak a városi iparüző mun­kásosztályra támaszkodhat s ez a támogatás sem osztat­lan, — a nép egyeteme pe­dig távol áll tőlük. Semmi kétségünk sincs, hogy a mostani harcias fel­A szanálási javaslatokkal kap­csolatban az ellenzék szervezkedé­séről a kormánypárt egyik vezető tagja a következőket mondotta : — A kormány tudatában van annak a lehetőségnek, hogy az ellenzék a javaslatok tárgyalását fél fogja használni a kritika gya­korlására és így mintegy negyve­nen fognak felszólalni a vitában, de nem is gondolok arra, hogy a javaslatok letdrgyalása husvétig be ne fejeződhetne. —- Napok óta beszélnek arról, hogy azok az ellenzéki képviselők, akik a kormány elleni harcban nem hajlandók a fajvédők, Kos- suth-pártiak és szocialisták szél­sőséges álláspontját magukévá tenni, pártalakitást kísérelnek meg. vonulást hamar követi az ön­kéntes visszavonulás, mihelyt nyilvánvaló lesz, hogy ez ál­datlan viadalhoz a szocialisták nem kapnak sem a nemzet­től, sem külső elvtársaiktól erkölcsi szubszódiumokat. A lakásügyi szakasz dolgában Váss József népjóléti miniszter kijelentette, hogy semmiféle válto­zást nem tervez és amennyiben a nemzetgyűlés megszavazza a la­kásügyi szakaszt, a lakások 1926 november 1-ére feltétlenül fel fog­nak szabadulni. Értesülésünk szerint Sir William Goode legutóbb Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel tárgyalt. A tárgyaláson arról volt szó, hogy Goode a jövő hét folyamán eluta­zik Londonba és ott folytatja a magyar kölcsön elhelyezésére vo­natkozó akciót. Információnk sze­rint a magyar kölcsön elnelyezése úgyszólván biztosítottnak tekint­hető. ******................................. ......................................... --i-rrrrrj- j-jit-T­Negyven szónok a szanálási vitában $ A laké,BÜyyl ax&kaaxon a népjóléti miniszter nem tervez változtatást A magyar kölcsön elhelyezése biztosítottnak tekinthető Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Az első összecsapás Április 5-én indult meg a szanálási programm fölött való nagy vita, aminek — a kitű­zött cél érdekében— 10—14 napon belül véget kell érnie. Amig a nemzetgyűlés csak a napirend dolgában tárgyalt, már ez a formai kérdés is izgalmas hangulatba hozta a szélső ellenzék két ellentett szárnyát: a hét fajvédőt s a két tucat szociáldemokratát. Főleg az utóbbiak okve- tetlenkednek nagy zajjal és heves gesztusokkal ama párt- határozat szellemében, mely a legélesebb harcot hirdeti a párt részéről az országgyó- gyitás ellen, úgy a parlament­ben, mint azon kivüi, tehát népgyüléseken is. Megérthető okát hiába ke­ressük ez indulatos határozat­nak. mely csaknem úgy hang­zik, mint egy politikai ma- nifesztutn, holott népi egyéb pártos utcai demonstrációnál. A hadakozásából hiányzik minden tárgyias hozzáértés, sőt tele van benső ellenmon­dásokkal. Egyfelől elismeri, hogy „az ország gazdasági rekonstruk­ciójára sürgős szükség van,“ másfelől mégis mindent meg­mozgatni próbál e gazdaság- politikai akció megakasztá- sára. Egyik szavával a nemzet­közi szociáldemokrácia egyik honi szervezetének vallja ma­gát, mely állandó kapcsolat­ban áll a külföldi elvtársakkal és gyakran veszi igénybe pártcélokra, főleg a sztrájk­kasszák érdekében, azok külső segítését, — a másik szavá­val meg felháborodást szen- veleg az országgyógyitó akció A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (41) 11. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A proletárvezér — úgy látszott — elő akarta készíttetni a szín­padot második fellépte előtt, azért nem jelent meg nyomban. Várta mig a statiszták, a kórus és az Orchester összeállanak és elhe­lyezkednek. A vörös gárda meg­szervezése néhány napot kívánt s a terror fejlődése és a csőcselék felhangolása is kívánatosak voltak. Csutáék buzgalma siettette mind­ezeket. A terror különben sem ta­lált töretlen nyomokra. Ujhely la­kossága kellőleg meg volt már fé- lemlitve a Károlyi rezsim alatt. Ámde egy körülmény mégis nyug­talanította Csutáékat, ami miatt a proletárdiktatúra öröme nem lehe­tett zavartalan. A csehek a lasz- tóczi magaslatokon állottak. Eszük­be juthatott a proletárvezéreknek, hogy az ördög, amelyet falra fes­tettek, megjelenhet. Nem is kés­tek újságaikat hazug hírekkel tömni meg. Egyik szerint a cse­heket a nagy entente visszaparan­csolta, a másik szerint a «cseh proletár testvérek“ nem fogjak tűrni a cseh imperializmus grasz- szálását a magyar proletártestvé­rek fölött. Majd állandó rovatot nyitottak a „Kirobban a tót föld“ cimü és egy erős orosz vörös se­reg közeledéséről szóló cikkeknek. Csutáék fáradságot nem ismerve dolgoztak. Plakát-plakát után tűnt föl az utcasarkokon, hir-hir után kelt szájra a direktórium legköze­lebb megjelenendő parancsairól. Különösen nyugtalanították a la­kosságot a forradalmi törvényszék — szervezésének körülményeiről kiszivárgott hírek. Egyik hir sze­rint — s az megnyugtató volt — a forradalmi törvényszék tizztével Görömbey Balázs kir. törvény- széki biró — aki akkor a törvény­szék heiyettes elnöke volt — bi- zatik meg. Tagjai sorába proletá­rokkal vegyesen több szakember került kombinációba, vádbiztos­ként dr. Maiárcsik Oyörgy városi főügyészt emlegették. Valószínű, hogy a szociáldemo­krata párt higgadt, tisztes elemei akik már a Károlyi forradalom alatt megkisérlették a diktatúra lejtőjére jutott törekvéseknek kere­ket kötni, akként gondolkoztak, amely a fentebbi kombinációnak megfelelt. Ámde a bosszút lihegő Bettelheim Ernő terveit és az egész terrort veszélyeztetve látta volna, ha higgadt, törvényt tudó bírák és vádbiztos irányíthatják a magyarországi bolsevizmus vész­törvényszékét, ragaszkodott tehát a Gólyavári ösmerettségéhez, kí­vánsága pedig parancs volt. Meg kell egyébként jegyeznünk, hogy a vésztőrvényszékek felállí­tásánál követendő elv fölött Kun Béláék is vitatkoztak a kormányzó- tanácsban. Böhm Vilmos emlék­irataiban olvashatjuk, hogy két felfogás állt szemben egymással. Az egyik szakemberekből — bí­rókból — kívánta a forradalmi törvényszéket megszervezni, vagy legalább is az Ítélkezésnél az irá­nyítást reájuk bízni. A másik fel­fogás ellenkezőleg, tisztán prole­tárokból álló bíróságot kívánt, amely mellé legfeljebb az ítélet Egrsres átra, 600 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom