Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-05 / 28. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1924. április 5. Gömbös tévedései Gömbös Gyula, a fajvédő csoport vezére, levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyben bejelenti, hogy a vezetése alatt álló párt minden erővel igyekszik megakadályozni a szanálási javaslatok törvényerőre emelkedését. Miután elmondja azokat az aggodalmakat, amelyeket a fajvédők eddigi megnyilatkozásaiból már amúgy is ismerünk, bejelenti, hogy a vita folyamán a csoport ellenjavaslatokat fog előterjeszteni s már a levélben is megpendíti a járadékkorona rendszer ideáját, amely a Rente- markhoz lenne hasonló. Gömbösnek ez a propoziciója teljgsen elhibázott alapokon nyugszik. Németország még ma sincsen tisztában jóvátételi kötelezettségeinek nagyságával s ez a bizonytalan helyzet é-ezheiővé teszi, hogy maga a német kormány volt az első, aki segéd kezet nyújtott a márka értékének lerontásához. Magyarország t' 3tt minden jóvátételi köte!f zettsége tisztán áll, hiszen a szaaálási vasiatokban e kérdések szigc ián körül vannak határolva Nyilvánvaló tehát, hogy minden törekvésünknek arra kell irányulni, hogy a korona stabilizálódjék 3 e stabilizáció érdekében van szükségünk az önállő magyar Jegybank aranyfedezelére s arra a a gazdasági nyugalomra, amelyet csak a kölcsön segítségével biztosíthatunk. Ilyen körülmények között esz- telenség volna a korona külföldi értékelését saját magatartásunkkal csökkenteni, hiszen, hogy a németek is mennyire nem tartják véglegesnek pénzügyeiknek a Rentemark bevezetésével való rendezését, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a külföldi pénzpiacokkal, főleg Amerikával állandó tárgyalásokat folytatnak egy nagyobb kölcsön megszerzése érdekében. Ha tehát a németek, akik ezt a valutapolitikai segédeszközt kipróbálták, maguk is csak provizórikusnak ítélik, milyen esztelenség volna Magyarországtól, fikciókért eldobni a külföldi kölcsönt s vele együtt mindazt a megszerzett s már biztosítottnak látszó nemzetközi kapcsolatot, melyre épen nekünk mérhetetlenül szükségünk van. Lehet, hogy Gömbösék meggondolásai a külföldi kölcsön ellen' mind nemes forrásból fakadnak, ez azonban még nem jelenti azt, hogy egyben igazuk is van. Mert egy végzetes gazdasági helyzet, ha formálisán kevésbé is szolgáltatja ki nemzeti szuveréni- tásunkat a környező országoknak, mint amennyire ők ezt a szanálási javaslatokból kiolvasni vélik, az igazság mégis csak az, bogy gyakorlatban a leküzdhetetlen nehézségekkel küzdő Magyar- ország .okkal nagyobb és sokkal számosa1 h megalázást lenne kénytelen elszenvedni, mint amilyenek a kölcsönnel kapcsolatban most várnak reánk. A mi véleményünk az, hogy egy gazdaságilag talpraállított Magyarország sokkal inkább fog érvényt tudni szerezni jogainak és kiváltságainak, mint egy olyan Magyarország, amely a büszke elzárkózás szenvedéseit véve magára, anyagilag lassanként teljesen tönkremegy s az európai közvélemény előtt mint olyan ország szerepel, amely saját maga utasította el a segítést nyújtók jóakarátát s ezzel kizárta magát az európai közösségből. Bizonyos, hogy Gömbösék állásfoglalása semmiféle befolyással nem lesz a kölcsőnügy kérdésére, de e levéllel Gömbös mindenesetre az ország közvéleményével helyezkedett szembe, amely igenis a kölcsöntől várja gazdasági talp- raállásunkat. A behozatali tilalom felfüggesztését kérik a kereskedők A kereskedelmi és gazdasági érdekképviseletek, a Tébe., Gyosz., Omke., Baross-Szövetség és az Iparosok Országos Szövetségének képviselői ma felkeresték Korányi Frigyes pénzügyminisztert, akivel a szanálási javaslatokról tárgyaltak. Belatiny Artur szerint a kereskedelem csak akkor viselheti el a terheket, ha a ránehezedő terhek alól, mint aminő az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság és a behozatali tilalom felszabadítják őket. Gresch Károly a va- gyonváltság tulmagas szorzószámai ellen jelentette be az érdek- képviseletek tiltakozását. Vargha Imre államtitkár után Korányi pénzügyminiszter megígérte, hogy a vagyonyáltságköte- les vagyon minimumát 2000 aranykoronára szállítja le. Bodrogi József a forgalmi adó ellen szólalt föl. Korányi pénzügy- miniszter hangsúlyozta, hogy adók hoz tényleg sok szó fér, de a kormánynak momentán azokhoz az eszközökhöz kell nyúlni, amelyek épen kéznél vannak. Az érdek- képviseletek a pénzügyminiszter kijelentéseit megnyugvással vették tudomásul. véi»ytá|>s«rök“ megérkeztek. Raktár: Bettelheim Márton, Sátoraljaújhely, Árpád-utca 13 KC I EJE3 IT. — Gazdasági tudósitók kinevezése. A földmivelésügyi miniszter Zemplénvármegye területére gazdasági tudósitókúl kinevezte : Nemes József körjegyzőt Zemplénagárd, Engelbert Rezső bérlőt Nagycigánd, Tóth Imre intézőt Girincs, Kárász Imre intézőt Taktaharkány, dr. Potoczky Dezső földbirtokost Hernádkak és Szűcs Gyula ny. őrnagyot Erdőbényéről. — Az újhelyi pótlakbér meg- állapitása. A népjóléti miniszter a február—áprilisi bérnegyedre fizetendő pótlakbért a február 1-én fizetett lakbér 50%-ában állapította meg. — Az árviz pusztítása a sárospataki járás területén. A sárospataki járás főszolgabirájának jelentése szerint Sárospatakon 47 ház került viz alá; Olaszliszkán 4 ház és 16 lakás vált lakhatatlanná, Bodrogzsadányban 7 ház és 12 mellék épület, Sárán 21 ház s ugyanennyi melléképület, Vég- ardón 25 ház került viz alá. Ugyanitten kilenc épület összeomlott s 16 megrongálódott. A kár hozzávetőlegesen 700 millió korona körül van. — Szinház-ügy. A városi színház bérbeadását Sziklai Jenő kérelmezi a várostól, aki megvásárolta a pécsi színház felszerelését. A szinügyi bizottság az ajánlat közelebbi tárgyalását a színigazgatói engedély megszerzésétől s egyéb feltételek előzetes teljesítésétől tette^függővé. — Eljegyzés. Vajda Tivadar Nyíregyháza és Deutsch Fancsika Sátoraljaújhely jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Március-havi áramdijak. Az üzemi bizottság a villanydijakat következőleg állapította meg: Magánfogyasztói egységár hw.- ként 670, erőátvitel 700, magasabb kategória I. 860, magasabb kategória II. 770 korona. — 25000 K. a kórházi napi ápolási dij. A népjóléti miniszter a sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórház napi ápolási díjátalányát 25.000 koronára emelte föl. 50%-al olcsób a téli szaláminál “4SemST' szalámink 1 EGYESÜLT SZALÁMIGYÁR Budapest, VII. Holló-u'ca 11. szám Postai szállítás. Dreher világhírű „Excel- Nlor-XSak óm a AU W A búza nem áll oly magas garmadában a budapesti központi raktárban, mint az ősszel betakarított szép apróra szeletelt és szántott cikória, melyből a három csillagos Uhu cikóriakávé készül. Kőbányai Polgári Serfózö és Szent IstYán Tápszermüvek Rt, Ij Fekete frakk szövetek békebeli mindégben kapáitok Magyarország legolcsóbb posztóárubáza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- I jijiib Sátoraljaújhely mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön Dl UIElivl §jP|Uy FŐ-lltsa 16. SZ. legessége állandóan nagy választékban p ccstams és ruha szivetek nagy választékban1 ott muzeális becsű darabok is akadtak, sem hagyták meg volt tulajdonosaiknál. Sietve alakították át a nemzetőrséget „vörös gárdává“, amely nek parancsnokává az időközben Ujhelyből a Károlyi-kormány rendelkezésére áthelyezett, de a proletárdiktatúra kikiáltása után azonnal visszatért Steiner hadnagyot tették meg. A proletárdiktatúra jóformán a legelső lélekzetvételével hozzá látott a terrorizálásához, amelynek a hatása nem is maradt el. Első dolgainak egy.ke volt az egész lakosságot beterelni a szocialistakommunista akolba. Kihirdette, hogy bevásárlási engedélyhez csak „elvtárs“ juthat. Aki tehát a legképtelenebb nélkülözésnek nem akarta a különben is nehéz viszonyok között magát kitenni, bármennyire is undorodott is Csutá- éktól, kénytelen volt belépni a szocialista pártba s tagsági igazolványt váltani. Az e.ső napokban még szocialista igazolványokat osztogattak, de nemsokára már a „kommunisták magyarországi csoportja“ címet viselt az igazoló-jegy. Lefoglalták az összes gépkocsikat. Ujhelyben csak a vármegye gépkocsija esett a martalócok zsákmányául, amely oda is veszett, azonban az akkor még megszállás alá nem került vidékekről jelentékeny zsákmányt ejtettek. A gépkocsikat a terror szolgálatába állították olyformán, hogy szükségtelenül is ide-oda küldöztek rajta vörös katonákat, hogy a nép lássa mekkora erőt s mekkora gyorsas- sággal képes az újhelyi szovjet mozgósítani. Meglepik a hivatalokat s össze kuszáltak benne minden rendet. Az ügyek intézéséhez mitsem értő barmok kerülnek az ügyágak élére, akik közül egyik-másiknak az irni- olvasni tudás elemi képesítettsége is hiányzott. A diktatúra első napjai mindezek dacára viszonylag türhetők voltak. Nem volt Ujhe';'ben Bettelheim Ernő. (Folyt, köv.)
