Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-05 / 28. szám
Ötvenötödik évfolyam. 28. szám Sátoraljaújhely, 1924. április 5. Megjelenik hetenként kéteier szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Telefon: (szerkesztőség) 63. szám. i Zemplén Előfizetési ár: | Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzeteentiméterenként. Nyllttér soronként 800 K. POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63 szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Trianon likvidálása Magyarország ezer éves nagyságának tönkretétele egy névhez fűződik: Trianonhoz. Ennek a szónak komor hangzása s szomorú valósága van : Csonka-Magyarország. Érthető, hogy a magyar fül nem szivesen hallja, meit olyan plasztikusan állítja szem elé az utóbbi pár esztendők tragédiáját, hogy alkalmas arra, hogy a Trianon szót egyenlővé tegyük a tönkretétellel. A szónak ezt az értelmét igyekeznek ma egyes túlzó irányban haladó ellenzéki politikusok a saját ellenzéki magatartásuk szempontjából kihasználni, amikor azt hirdetik, hogy a kormány újabb, Trianont akar teremteni a benyújtott szanálási törvényjavaslatokkal. Ha ez igaz volna, megérdemelné az egész pénzügyi rekonstrukciós törvény- javaslat, hogy a nemzet egyhangú ellenzésével találkoz zék. Azonban a dolog nem igy áll, mert a leggonoszabb beállítással sem lehet a kormánynak ezt a korszakalkotó munkáját úgy beállítani, mintha annak nyomában külpolitikai szempontból, vagy bármi más beállításban is megszületne az uj Trianon. Az összeroppanás utíjn $ győztes államok bűnbakot keresvén, úgy állították Magyarországot a tárgyaló asztal mellé, mint a világháború bűnösét, amelyet meg kell büntetni. Ez a szigorú bűn tetés el is hangzott s annak következmenyeit éreztük hosz- szu esztendőkön keresztül. A trianoni büntető békét al^m fák a világ nemzeti! s aláírtuk mi is, mert erre kényszerülve voltunk, holott tudtuk, hogy olyan bűnökért kell hünhődnijrik, amelyeket el gém követtünk, Erre az igazságtalanságra és méltánytalanságra azóta rájött a világ s a magyar kormány intervenciói s reparálást kívánó törekvései után eljutottunk oda, hogy a trianoni szerződést valóban lehet reparälni. A Nemzetek Szövetsége ma már felfüggesztette a zálogjogokat s amig ez meg nem történt, lehetetlenség számba ment minden talpraállitási törekvé- | sünk. Ugyanakkor előttünk állt még egy suiy, a jóváté- tételi kötelezettség is, ami hasonlókép keresztezte az újjászületés minden reményét. Ma ott tartunk már, hogy a trianoni békének ez a két levetkezhetetlennek látszó béklyója leesett a kezünkről, mert ugyanazok a nemzetek, amelyek Magyarországnak kérlelhetetlen megbüntetését követelték, még pár év előtt is, most olyan okmányt Írtak alá, amelyben dokumentálták, hogy Magyarország talpraál- litását elsőbbrangu követelménynek tartják, mint a tőle való jóvátételi követelést. A kormány szanálási törvényjavaslatait ezek a gondolatok kisérhetik nyomon, mert ezek azok az argumentumok, amelyek legjobban rácáfolnak azokra a rosszindulatú kritikákra, amelyek újabb Tria nont láftiak abban a megindulásban, amely a meglévő Trianont is likvidálni tudja. Akármit cselekszik s hiresztel is ez á rosszindulatú ellenzéki magatartás, a magyar közvélemény ma már tisztában van azzal, hogy azt az utat tapossuk, amelyen eljutunk a célhoz. Ide pedig becsülettel s munka utján érünk el, mint ahogy eddig is ezek által jutottunk, nem pedig újabb Trianon megteremtésével. Halasztást kapnak a kényszerköicsön befizetésére és adómérséklést az árvízkárosultak. Napirendre kerül a Ronyva szabályozása. — Az árvízkárosultak kormánytámogatása. Csak most tekinthető át — a veszedelem múltán — az a nagy- mérő. károsodás, melyet a Ronyva árterületén lakók az árvíztől ingóságaikban és lakóházaikban szenvedtek. Többen vaunak olyanok, a kiknek megélhetését és egzisztenciáját tette kockázatossá a Ronyva pusztítása s ezek voltak azok, a kiknek rögtöni segélyezése a leg- messzebbmenően volt indokolt. A népjóléti miniszter által a rögtöni segélyezésre a város rendelkezésére bocsátott 20.000.000 koronát a polgármester már szétosztotta a kárt szenvedett lakosság megbízottjainak közreműködésével. A legmagasabb segélyösszeg 500.000 korona volt s ezen összegtől lefelé állapították meg a segélyezést, arányitva a szenvedett kár nagyságához. Kiosztás alá került az 50 mm. liszt is az arra leginkább rászorultaknak. Dr. Görgey István, a kerület nemzetgyűlési képviselője legutóbb a pénzügyminisztériumban dr. Vargha Imre államtitkárnál járt el s az államtitkár mint lényeges könnyítést kilátásba helyezte, hogy az árvízkárosultak a kényszerköl- csön befizetésére hat havi halasztást kaphatnak s adómérséklésben részesülhetnek. A kedvezményért minden esetben a kir. pénzügyigazgatóság utján kell a pénzügyminisztériumhoz folyamodni. A Ronyva szabályozását illetőleg a földmivelésügyi miniszter és Tahy államtitkár a legmesszebbmenő támogatást s a kérdés napirendre tűzését helyezték kilátásba, Általában a kormány legnagyobb érdeklődést tanúsítja nemcsak az újhelyi, hanem a vármegye területén árvízkárokat szenvedett lakosság iránt s igyekszik az első segítség nyújtásával a károsultak helyzetét elviselhetővé tenni. A kormány azonban még ezzel nem látja kimentednek akcióját s minden téren támogatni és segíteni kívánja a vármegye lakosságának azt a részét, amelyet az árvizve- szedelem nehéz helyzetbe juttatott. 22-én délelőtt 9 óra tájban fegyveres munkások szálfák meg Sátoraljaújhely minden hivatalos középületét, az Osztrák-Magyar Bank fiókjának palotáját s az összes banképületeket. Egynémely őrséget tartalékos tiszt vezetett. Falragaszokon tudatta a hirte- lenében megalakult direktórium, hogy a Károlyi-kormány a „tanácsköztársaságnak“ adta át a hatalmat. A muszka bolsevista mintára rögtönözött „tanácsköztársaságon 1 fogalmunk sem volt, csak sejtettük, hogy az valamiféle mon- struózus egybetákolása lehet a munkástanács, néptanács, katona- tanács, földműves szegények tanácsának és esetleg később kitalálandó tanácsoknak, amelyeket a „kormányzó tanács“ tetőz be s ez a kommunista vezérekből alakult népbiztosok parancsa alatt áll. Statáriumot hirdetiek és a fegyverek azonnal leendő beszolgáltatását rendelték el a forradalmi törvényszék elé való állítás fenyegetésével. A nyomban foganatosított fegyverbes"edést a nevetséges túlzásig vitték. Hasznavehetetlen I ócskaságokat, de amely között ittEg"yes szám axa 600 A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (40) II. A diktatúra Sútoraljaujhelyben. Március 21-én az esteli órákban futó tüzként terjedt el a városban a hir, hogy a Károlyi kormánya leköszönt, helyét socialista-kommunista kormánynak acjta át. Emlegették, hogy az uj alakulás Kun Bélát valja vezérének, akiről Uj- helyben csak anyit tudtunk, ame- nyit a fővárosi újságok a salgótarjáni, majd a fővárosban lefolyt zavargásokkal kapcsolatban közöltek. Veszett hire nem előzte meg a még annál is veszettebb lelki mivoltát. Tudták, vagy tudni vélték egyesek, hogy az orosz szovjet küldöttje, Lenin és Trockij bizalmasa, akik nagy reményeket fűznek tanítványuk működéséhez, a melynek célja nem volt kevesebb, mint a bolsevizmus lelki dögvészének az elterjesztése. Tudva azonban. hogy a főváros munkássága nemcsakhogy ellenszenvvel fogadta kísérletét, hanem annak tett- legességben is kifejezést adott, hihetetlennek tűnt fel a gyors változás. Minthogy a március 21-én megjelent fővárosi újságok — a melyek az előző napon kerültek ki a nyomdából — nem tájékoztatták a közönséget, az optimisták kétkedve fogadták a terjengő híreket. Ujhely kommunistái és cső- cselékje szinte őrjöngve tolongták be az utcákat. Fenyegetések voltak hallhatók. Akkor történt, hogy néhány ringyó a járdáról tolongás közben letolt két tisztességes nőt, azt rikácsolva, hogy „jártak maguk már eleget a járdán, most rajtunk a sor“. Csuta, aki aznap (21) délután még a Károlyi-féle kormánybiztosságot vette át „a munkástanács kívánsága és határozata folytán“, amint azt a Felsömagyaror- szági Hirlap március 22-én megjelent számában olvashatjuk, este már a Kun Béláék rendeletére ad hoc direktóriumot alakított s a március 22-re virradó éjszakát társaival lázas munkában töltötte, hogy a proletár-uralom életbeléptét reggel proklamálkassa. Március
