Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-02 / 1. szám
1 ZEMPLÉN ' 1924. január 2. 2. oldal. Az uj úttörvény tervezete ■Jem lesznek törvényhatósági utak és megszűnik a kézi köz munkaváltság. — Ankét a kereskedelmi minisztériumban. A törvényhatóságok első tisztviselőit január 7-ére értekezletre hívta a kereskedelmi miniszter, melyen az uj uttörvénytervezetet tárgyalják le. A következő napon hasonló célból az államépitészeti hivatalok vezetői jelennek meg a minisztériumban. A tárgyalások anyagáról az alábbi előzetes informác ót kaptuk: — A törvényjavaslat szerint megszűnnek a törvényhatósági utak és csak állami, valamint községi utak maradnának meg. Az állami utak fenntartásáról az állam segítségével a községek gondoskodnak. Az állami utak jókarban tartására szolgál az útadó, a vámbevételek, a jármüvek után szedendő adó, amely nem lehet több, mint a jármű értékének két százaléka. Az állam bevételét képezi még a községi útadó 25 százaléka, ebből azonban az állam a községi utak javítását tartozik segélyezni. — A községi utak fentartására szolgál a községi útadó, amely azonban nem lehet több, mint az 1923. évre megállapított közmun- kaváltság összege. Megadóztatják a községek az .utak jókarban tartásának céljaira a jármüveket, ha azt a képviselőtestület háromnegyed része megszavazza. A jármű adó azonban nem lehet több, mint a jármű értékének 3 száza- ; léka. — Az útadók alapjául szolgál ! a földadó, házadó, általános kereseti adó és társulati adó A ja. vaslat fontos szociális intézkedése, hogy eltörli a községi kézi köz- munkaváltságokat. — Az uttörvényjavaslat érinti a vármegyék autonómiáját is, mert j a törvényhatósági utak megszün- j tetésével enyhít ugyan a háztartási i költségvetésen — bár az adózókat más alakban terheli útadóval — ami azáltal, hogy a törvényjavaslat elveszi a vármegyéktől a költségvetésnek az utak fentartására beállított összegét, érzékeny veszteségeket jelent a vármegyék- ! re. A törvényhatóságok bevé- ; telét ugyanis a pótadók és az 1 útadó képezték, melyekkel szaba- I dón rendelkeztek és annak az ; útnak javítására használták föl, amelynél akarták, illetve a szükség kívánta. A szabadon rendelkezés most megszűnik, az útadók az államot és a községeket fog ják illetni s a vármegyének csupán a pótadó marad. A javaslat további intézkedése j az, hogy a községek útjaik fen- : tartására mérnököket, vagy mű- 1 szaki tiszteket alkalmazhatnak. Ha érdekében buzgólkodott ifjakat s aki népgyülésen jelentette ki egyik rikácsolásában: „hogyha Ujhely- ben egy proletárnak a haja szála görbül meg, akkor benne kő kövön nem marad.“ 'A munkástanács tendenciózusan kihívó hatósági jsgkör bitorlása nevetségessé tette a forradalmi hatóságot s alighanem az volt egyik célja is. Meg akarta előzni a földosztásban Búza Barnát s nyakra-főre összeiratja az egész vármegye falvainak földte- rületteit. Már nem tartja szükségesnek az amúgy is guzsbakötött vármegyei hatóságokhoz fordulni, hanem a Beltelheim Ernő aláirá sával és a munkástanács pecsétjével ellátott „Valamennyi főszolgabírónak“ címzett parancsot bo- csájt ki, hogy 8 nap alatt jelentsék be a „munkástanácsnak“ hogy mennyi termő területe van, menynyi abból a vettetlen, hány föld- ■nélküli lakosa, hány 10 holdnál í kevesebb földet biró lakosa van j X. Y falunak. Kossuth Pál szol- gabsró kijelentette, hogy a munkástanácsot hatóságnak el nem ösmeri s felhívásának eleget tenni nem fog. Bettelheim leiszisszent, a munkástanács háborgott, követelte a renitens főszolgabíró el- , mozdítását, de bár azt el nem érhette, nem csinált casus bellit j a dologból. Ha a forradalmi kor- j mányban lett volna férfias bátor- j ság s mindjárt erélyt tanúsít a forradalom kezdetén, ahelyett hogy szarvakat adott volna a csőcseléknek, az elfajulást megakadályozhatta volna. Hogy a bátorság nem tévesztette el célját, arra több példa is volt amint látni fogjuk a gyalázatos események láncolatában. November 16-ika a kárhozatos forradalom ama sötétemlékü gyásznapja Sátoraljaújhelyben a terror proklamálása volt. A fővárosban Bokányi, a nemzetközi hazátlan csőcselék vezére hirdette ki a köztársaságot, dokumentálva azzal, hogy Károlyiék egyetlen támasza a söpredékben van. Uj- helyben dr. Nemes (Neufeld) Viktor ügyvédjelölt tette ugyanezt az üvöltő tömeg előtt s tőle néhány frázis után Bettelheim Ernő vette át a szót. A nemzeti tanács csak némán asszisztálhatott, nemkülönben a város képviselőtestülete is. A yármegye nem vett részt a gyászos őrjöngésben. Nem hihető, hogy megdöbbenést ne keltet) volna még a halva született köztársaság enthuziazistáiban is ez a szerep. ezt nem vállalják, útjaikat külön díjazásért az államépitészeti hivatal gondozza. Egyébként a kormány több műszaki tisztet küld a törvényhatóságokhoz. A műszaki tisztség u| állami állás, a melyhez érettségi és szakvizsga szükséges. Mint értesülünk, az úttörvény- javaslatot a kereskedelmi kormány még a télen a törvényhozás elé terjeszti. TXjéT7-I ima,. A nyomorúsággal megterhel- tetett magyar nemzet panaszkodása. — A LXXIX. zsoltár után szabadon — irta: Ulésházy Endre. Isten, magyarok erős Istene, birtokodba idegen nemzetek hatoltak be, megfertőztették a Te szent templomodat, romhalmazzá tevék ezer éves országodat. Szolgáid hulláit az égi madarak eledeléül dobták oda, szeretteid testét a dúvadaknak. Mint a viz folyás, akként ömlött vére a Te nemzeted fiainak és nem akadt senki, aki eltemesse a szerte fekvő holttesteket. Csúfság és szidalom tárgyává lettünk szomszédaink előtt és büszke népedre gunynyal tekintenek a körülöttünk lakozó népek. Meddig, ó Örökkévaló, neheztelsz reánk és gerjedez ellenünk, mint a tűz, a te haragod ? Öntsd ki haragodat a betolakodó, idegen népekre, kik oltáraidon soha nem áldoztak és azon nemzetekre, kik téged Istenökül nem ismernek, mert elvették javainkat és elpusztították amit ezer év szorgalma felépített. Ne nézd a rovást, melyre elődeink bűnei felvésve vágynak, de légy irántunk irgalmas, mert ím, nagyon megfogyatkozánk. Jöjj, siess segítségünkre, szabaditó Istenünk, tégy irgalmasságot velünk, légy kegyelmes irántunk és Neved dicsőségéért szabadíts meg minket. Miért mondanák a pogány népek: hol van hát az ő Istenük? Lássák a pogányok, lássuk mi is saját szemeinkkel, hogy miként állasz boszut a Te nemzeted kiontott véréért. Jusson elődbe a foglyok nyögése, karod ereje mentse meg azokat, kik halálra ítéltettek» És fizess vissza ellenségeinknek kétszeresen azon szidalmakért, melylyel óh Hadúr, tégedet illettek. Mi pedig a Te néped, a Te országodnak fiai, hálát adunk neked mindörökké és nemzedékről nemzedékre hirdetjük a Te dicsőségedet. HC X 3E3 =E K. — Előfizetőinknek és olvasóinknak boldog új évet kíván a „Zemplén* szerkesztősége és kiadó- hivatala. — Újévi tisztelgések. A szokásos újévi tisztelgések ezúttal sem maradtak el. Zemplén vármegye tisztikara, segéd- és kezelő személyzete délelőtt 11 óraj kor tisztelgett az újév alkalmából ! Thuránszky László főispán előtt s a tisztikar jókívánságainak Ber- náth Aladár alispán meleg szavakkal adott kifejezést. A főispán válaszában kitartásra, pontosságra és munkaszeretetre buzdította a vármegye tisztikarát, mint amely tulajdonságok legjobban szolgálhatják a nemzet jövőjének érdekében álló építő munkát A városi tisztikar jókívánságait Orbán Kálmán dr. polgármester tolmácsolta s egymást követőleg tisztelegtek a főispán előtt az összes állami hivatalok és intézmények vezetői. Bernáth Aladár alispán előtt a tisztikar tagjai egyenként adtak kifejezést ragaszkodásuknak és jókívánságaiknak, Orbán Kálmán polgármestert pedig dr. Csaplaky Lipót városi árvaszéki elnök vezetése alatt üdvözölte a tisztikar. Az állami hivatalok főnökeit is sok jókívánsággal kereste föl a vezetésükre bízott hivatalok személyzete. — Puky Endre lemond az abauji főispánságról. Cseley Ferenc nemzetgyűlési képviselőt Abauj vármegye közgyűlése szikszói főszolgabíróvá választotta meg. Az ilyképen megüresedett tornai választókerület egységes- párti jelöltségét Puky Endre főispánnak ajánlották föl a választók, aki azt elfogadta s megválasztása esetén lemond a főispáni állásról. A választás január hóban lesz. Hir szerint Borsod-Qömör vármegyéknek, valamint Miskolcz városának közös főispánja lesz, még pedig a legtöbb valószínűség szerint Zsoldos Béla dr., Gömör vármegye volt főjegyzője. — Január 8-án kezdődik a színházi szezon. Megírtuk, hogy a Szinügyi Bizottság felhívta Hel- tai színigazgatót, hogy a szezont január 5-én okvetlenül kezdje meg, mert egyébként a vele kötött szerződést semmisnek tekinti. Heltai távirati válaszában január 8-ára ígéri teljes társulatával s katonai zenekarral a szezon megkezdését s kérte e három napi halasztáshoz a bizottság hozzájárulását. A színház ügyével Ijap(Folyt. köv.) Fekete frakk szövetek békebeli minőségben kaphatók Magyarország legolcsóbb posztóárubáza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- Ul Ullliul UUj?lw legessége állandóan nagy választékban Fö-utca lü. sz. Jíői costume és ruha szövetek j nagy választékban
