Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-12-12 / 98. szám
1923. dec. 12. ZEMPLÉN 3. oldal. — Tizenötmilliós pályád!i az angol szőlőtermelőknek. Egy nemrégiben elhalt angol polgár, Mr. Georges Dickson végrendeletében évenkin 150 font sterlinget kamatozó alapítványt létesített olyan termelő jutalmazására, aki abban az esztendőben Angliában a legnagyobb szőlőszemet termeli. Tizenötmillió szép pénz egy szőlőszemért, de ha már megvan, kár j hogy magyar termelők is nem versenyezhetnek érte. — Egeret, patkányt biztosan kiirt a világhírű szabadalmazott Radikal irtóanyaggal. Egy adag 3500 kor. Standard-laboratórium, Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 14. Telefon 82-74. ICnliűkat kifogástalanul tisztit, minden színre fest Rakovszky,Beresényi-ntca 5. »*. lifrlő : Sárkány. "^-»^TOiftftBiTígimnrBrnT^írmwnairrrTTgrr \ -t'íttt * Kosztpénz! Felhívom T. vidéki üzletfeleim figyelmét arra, hogy Bank- és Tőzsdebizományi irodám a mai naptól kamatoztatás céljából valorizálva is elfogad kísebb- nagyobb összegeket heti 4—10 %-os kamatokra. Eljárás: Cégemtől kérjen postatakarékpénztári csekklapot, melyen az összeget megküldi. Cégem Önnek a pénz beérkezésével egyidejűleg úgy a pénzről, valamint annak biztosítására 200%-os értékpapirfede- zetről letétjegyet küld. A kosztba adott összeg 8 napra felmondható. — Tőzsde megbízásokat, pénzt vidéki bankoktól, tőzsdebizományosoktól is elfogadok. Válaszbélyeget feltétlen kérek. László Dániel bank- és tőzsdebizományos Budapest, Szabadság-tér 2. sz Telefon: 201-30, 23-64. | Nagy Karácsonyi és Újévi vásár mélyen leszállított árakban SchwBFzbspt Lipót Sátoraljaújhely Úri divat ItülönlepségeSi karácsonyi ajándékul Páncz íajos kötszerész-müszerész Sátoraljaújhely, Drugeth-utca 16. Sérvkötd, liaskötö és fűző-specialista. Készít: Miitől», imikéz és mindennemű ortliopaediai készü lékelhet. Selyem lámpaernyők behúzását, ridikülök készítését, keztyük és fűzők tisztítását és javítását elvállalom. PIEIVI GAZDA A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Hivatalos Közlönye Szerkesztő: ILLÉSHÁZY ENDRE A Zemplén vám. Gazd. Egyesület Ugyv. titkárá GAZDABANK új kibocsájtásu részvényei jegyezhetők a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában. Egy részvény ára 3000 K. Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület 357/1923. szám. MEGHÍVÓ. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Igazgatóválasztmányának t. tagjait a Sátoraljaújhelyben a vármegyeháza kistanácstermében 1923. évi december hó 17-én 10 és fél órakor tartandó választmányi ülésre ezennel meghívom. Tárgysorozat. 1. Elnöki jelentés az alapszabályok jóváhagyásáról. 2. Alispáni leirat a hernádkaki tanulmányi ut tárgyában. 3. Jelentés a rézgálic akció eredményéről. 4. Jelentés értékpapírok vételéről 5. Előterjesztés a Zempléni Gazda megjelentetéséről. 6. Titkár kérvénye tiszteletdij- jának megállapítása végett. 7. Alapitó tagok belépése. 8. Évdijas tagok felvétele. 9. Az Első Magyar Általános Biztositó Társasággal kötött szerződés felbontása iránt előterjesztés. 10 Adminisztratív jellegű előterjesztések. Sátoraljaújhely, 1923. dec. 8. Thuránszky László, ügyvezető elnök Mit tegyünk a túl buja gabonák ellen?*) Több helyről értesültünk, hogy az őszi vetések túlságos buján fejlődnek, magasak, húsos leve- lüek, vagyis száruk s sásuk igen megnövekedett s félős, hogy há nagyobb hótakarót kapnak, kipállanak, elkorhadnak, ha nem járja őket a friss éltető levegő, vagy lerogynak és részben elkorhadnak, rothadnak s a termés igen csekély lesz. Hogyha pedig szárba megy a gabona s kalásza kezd fejlődni — gatyában van, mint mondani szokták —, akkor meg éppen minimális lesz a hozam, mert ez a kalász tönkresilányul s tavaszra kelve, csak a sarjhajtásokból keletkező rövid, kis, aprószemü s kései kalászok fognak silány maghozamot adni. Mindé? ellen védekezni kell a gazdának a lesarlózni vagy lekaszálnt a buja őszi vetéseket, de csak hegyüket, hogy töyét meg ne sértsük, ki ne vágjuk. Nagyon óvatosan járjunk el ezen munkánál, mellyel viszavetjük a növény fejlődését és igy az normálissá válik. Esetleg ugyanezen eredményié jutunk akkor is, ha állatokkal (marhákkal, lovakkal, sertésekkel vagy juhokkal) letipratjuk vagy nagyon vigyázva legeltetjük. Különben a legeltetést legjobban csak juhokkal végezhetjük úgy, hogy azokat lassan mozgatva, de a nyájjal meg nem állva, teljesítetjük velük a vetések lecsonká- zásának munkáját, mert ha meg- állanánk állatainkkal, bizony azok kopaszra legelnék ezen területeket vagy ki is tépnék tövestül a kalászosokat s igy még nagyobb kárt okoznának Sertések nem valók ilyen legeltetésre, mert azokat a túrástól nem tudják visszatartani, a ló és marha pedig — kivált a laza vagy fellazult talajban — felszaggatná a gabonatöveket. Nehezebb hengerekkel megjáratva az ily túl buja vetéseket, szinte segítünk a bajon, mert a henger megtöri a szárt és sást is és leszorítja a talajfelületre, tehát a növénynek erőlködni kell, hogy ismét felkeljen s kiegyenesedjék, a törés okozta sebek be- heggedjenek, összeforrjanak stb., ez alatt elmúlik egy pár hét, növekszik a hideg, a vegetáció megszűnik és tovább nem feilődik a vetés — tavaszig. Az előrelátó gondos gazda azonban oly intézkedéseket foganatosít gazdaságában, melyek az őszi gabonavetéseknek túl bujaságát meggátolják. Ezek legelseje az, hogy nem vet túlságos'korán, hanem csak október közepe táján, amivel a cecidomia (hesszeni légy) kártételeitől is megszabadul. De nem is vet tulsürüen, hanem csak a rendes mennyiségű magot helyezi a földbe — legfeljebb 90— 100 kg.-ot egy kát. holdba -- s minél korábban vet és minél csi- raképesebb magot használ, annál ritkább legyen vetése, mert úgyis elbokrosodik az. Igen tanácsos a gabonákat a trágyázástól távolabb eső évben vetni az egyes táblára, mert közvetlen az istállótrágya után nagyon valószínű, hogy meg fognak dűlni — ha ősszel nem is, de tavasszal. Ez okból uj törésekbe sem szabad őszi kalászosokat vetni s különösen gyeptörés vagy erdőirtásba se tegyünk búzát vagy rozsot, mert azok megdülnek és mindenesetre gazosak, gyomosak lesznek. Ilyen földekbe inkább talajlazitó kapások valók. Legelőnyösebb a négyes forgó, midőn a friss trágyába kapást helyezünk, ezután tavaszi, melyet takarmánynövény követ és csak a negyedik évben (a trágyázás utáni legutolsóban) teszünk bele őszi gabonát, mely akkor bizonyosan nem lesz oly buja, hogy a kipál- lás vagy megdülés, lerogyás veszélye kerülgetné. Azon kifogás, hogy ilyen beosztás mellett sovány talajba jut a kalászos, elkerülhető azzal, ha kát. holdankint mintegy egy métermázsa szuperfoszfátot vagy csontlisztet szórunk el vetés alkalmával, amellyel a szemképzést előmozdítjuk s 1—2 nappal az érést is siettetjük. Számos helyen sok éven át végzett kísérletek igazolják az ilyen vetésforgó helyességét. Öreg gazda. József királyi herceg szőlővétele. Lapunk november hó 21-én megjelent számában adtunk hirt azon örvendetes eseményről, hogy József királyi herceg gróf Széchényi Wolkenstein Ernő mezőzom bori királyhegyi szőlőjét megvette s ezúton belépett a tokaj- hegyaljai szőlőbirtokosok sorába. Budapestről vett értesülés szerint a királyi herceg a vétel tárgyát képező szőlő szomszédságában fekvő 14 holdas Selbstherr- féle szőlőt is megvásárolta s igy az egykori Rákóczyszőlő kétharmadának tulajdonosává lett. Örömmel adunk hirt ez újabb vételről, bizalommal tekintünk a jövő elé, ismerve annak nagy jelentőségét, amit a Tökajhegyal- jára a magyar nemzet leikéhez oly közel álló főhercegi családnak a Tokajhegyalján való letelepedése jelent. Ezzel kapcsolatban örömmel hozzuk tudomására a vármegyei Gazdasági Egyesület tagjainak, hogy a királyi herceg 200.000 K. alapítvánnyal belépett a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület tagjai sorába. Mindazoknak, akik orvosi rendelésre kávét nem isznak és akik kávét jelenlegi magas ára miatt vásárolni nem akarnak, vagy nem tudnak, helyes kivezető utat, illetve tökéletes pótlószert találnak, ha a régóta bevált Franck-féle Enrilo-t használják, mely minden egyéb pótlék hozzáadása nélkül a babkávé izét a legjobban közelíti meg, kellően erős, valamint összetétele miatt nagyon tápláló, kiadóssága pedig az állandó fogyasztásra rendkívül olcsóvá teszi. Enrilo. *) A Barázdából.
