Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-12-08 / 97. szám
Őtvennegyedik évfolyam. 97. szám Sátoraljaújhely, 1923. december 8Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton] Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén f POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméíerenként. Nyllttér soronként 500 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. Beám. ________ ! Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. 8sá.m. 9 bölcsön útin. A magyar kiküldöttek Kál- lay pénzügyminiszterrel az élükön hazaérkeztek Londonból. A pénzügyminiszter nyilatkozatából végre pozitívumot tudtunk meg a kölcsönre vonatkozólag. Megtudtuk, hogy Magyarországnak két évi visz- szafizetési határidővel 250 millió aranykorona kölcsönt hajlandók nyújtani a kért 400 millió aranykoronányi összeg helyett, amelynek visszafizetését a magyar kormány három év alatt garantálta volna. Mindjárt megjegyezzük, hogy a népszövetség pénzügyi bizottsága a maga javaslatát a magyar viszonyok beható tanulmányozása után tette meg az őszinte segítség szándékának hangsúlyozása mellett. Kérdés már most, hogy mi a magyarázata annak az össz- hangtalanságnak, amely a magyar kérelem és a népszövetségi hajlandóság között mutatkozik. Nyilván a magyarázat egyik lényeges eleme az, hogy mi magunk sokkal pesz- szimísztikusabban Ítéljük meg ; gazdasági helyzetünket, mint azok a szakértők, akiket a ! pénzügyi bizottság a magyar viszonyok tanulmányozására hozzánk küldött. Lehetetlen ugyanis azt gondolnunk, hogy a népszövetség kölcsöntár- gyalási komédiákat játszik velünk, szakértők utaztak hozzánk csak azért, hogy a végén olyan összeget hozzon javaslatba, amelyről ő maga is azt gondolja titokban, hogy úgy sem lesz elég Magyar- ország felsegitésére. Ilyen komolytalanságot feltételeznünk nem szabad, tehát azt kell gondolnunk, hogy gazdasági helyzetünk nein olyan sötét, mint amilyennek mi magunk látjuk, akik zűrzavarban benne élünk. A megállapított összeg nem csekélyebb, ha a kért garanciákat tekintjük, annál, amit Ausztria kapott nemrégiben. Az osztrák kölcsönért ugyanis külföldi államok vállaltak garanciát és pedig hosszabb lejárat mellett, ellenben mi a kölcsönünkért saját magunk állunk jót rövidebb töilesztési határidővel. Amennyivel na- ' gyobb volt számbelileg az í osztrák kölcsön, annyival 1 több államnak kellett kezességet vállalnia érte, rnely államok természetszerűleg viszonzás fejében mind, többkevesebb beleszólási jogot kértek az osztrák állam ügyeibe. Mi saját magunk vagyunk a jótállók, tehát ezzel elesik az a kellemetlenség, hogy az Ausztria esetében szereplő idegen jótállók beleszólhassanak a Magyarország ügyeibe. Bármennyire is igyekeznek tehát bizonyos oldalról a kudarc látszatát ráhúzni a kormányra, a viszonyok behatóbb vizsgá'ata azt mutatja, hogy erről szó sem lehet. • Hiszen nemcsak a 250 milliós kölcsönt hajlandók nekünk folyósítani, de későbbi időpontokban az adott Ígéretek szerint kilátásunk van invesztációs kölcsönre, amelyeket az állami üzemek beruházási céljaira fordíthatunk. Bizonyos, hogy a kölcsön megvalósulása maga után vonja azt, hogy az ország gazdasági téren komoly erőfeszítéseket tegyen, mert a visz- szafizetési terminus nem hosz- szu. Ezeket az erőfeszítéseket I azonban nem a reménytelen- ; ség és hiábavalóság jegyében j fognak lefolyni, hiszén a kölcsön minden valószínűség szerint állandósítani fogja valutánkat úgy, hogy a magyar munka és szorgalom nem fog elpazarlódni egy reménytelen gazdasági helyzet bekövetkezésének minél későbbi kitolására, hanem ut lesz a békebeli viszonyok felé, amelyek eléréséért természetesen dolgozni kell és áldozatokat hozni, mert a romok eltakarítása nem történhetik -meg könnyen és fiityörészve. C\ belföldi kölcsön Budapest, dec. 6. Kormánypárti körökből behatóan érdeklődtünk az iránt, hogy a belföldi kölcsön dolgában milyen információi vannak a kormánypárt tagjainak és miképen ítélik meg a közel jövő alkulását. Szili Tamás, a párt tekintélyes tagja, közölte, hogy a kormánypártban a legkomolyabb mozgalom indult meg avégből, hogy a belföldi kölcsönnek mintegy 60 százalékát az agrártársadalom jegyezze le. A gazdatársadalom bizA proletárdiktatúra j Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (8) I. Bevezetés : A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése.' Az orosz rém még sokáig rettegésben tartotta Felsőmagyaror- szágot, amely 1915. év tavaszán Przemysl eleste után érte el tetőfokát s csak a gorheei áttöréssel szűnt meg A diadalmas lendületet ellensúlyozta Olaszországnak az antantba való belépése s a a háborúba való bocsátkozása. Nehéz harcok fejlődtek Déltirol- ban s az olasz hadsereg roppant áldozatok árán sem volt képes Trient felé előnyomulni. Az aggodalom azonban a bekerítés teljességével egyre növekedett. A vitéz török hadsereg sikerei, amelyek az antantot Konstantinápoly felé való előnyomulásában meggátolták, a szerb hadsereg legyőzése, a francia-belga-angol támadás feltartóztatása a középeurópai hatalmak bizalmát erősítették. Abban az időben derengett az a reménység, hogy a veszedelem, amely a mohamedán világ meg! mozdulásával Angliát fenyegeti, ! a békét hozhatja meg. A mozlim, I j amely Herkules oszlopailól Kelet- I india szivéig francia, olasz és főleg angol uralom alatt nyög, ha egyszer fellázad, az uralgó nemzetek harci erélyét béníthatja meg s főleg Angliára válhat végzetessé, mert egész Indiára átterjedhet a szabadságvágy s a britt világbirodalmat alapjában rendítheti meg. A reménykedés azonban hiúnak bizonyult, épp úgy mint akkor, amidőn Anglia legnagyobb ellensége, I-ső Napoleon alapította arra a politikáját, midőn a missourei szultánsággaí, amely vazallus állam akkor a leghatalmasabb s nagyon laza függési viszonyban volt Angliától, Keletindia államai között próbált szövetkezni. Az angol diplomácia mesteri munkát végzett úgy a háború előkészítése, mint lefolytatása alatt s a mohamedánvilág, dacára a padisah hadserege fényes győzelmének, majd később a padisah bukásának, veszteg maradt. Az antant erejének fokozása végett, különösen miután az olasz sereg harcbaszállása sem hozhatta meg a döntést, minden elképzelhető eszközt megragadott. Anglia, amelyet a ’kenyérszükség fenyegetett, gőzeke alá fogta minden arra al; kalmas területét. Gyárai megfe- í feszitett erővel gyártották a hadiszert és a földművelési eszközöket. A kard és a paizs, a támadás és a védelem eszközei a huszadik század ipari erőméreteit is felülhaladó csodás méretekben állíttattak elő. De mindezzel se érte be. Harcra ingerelte az Uniót s a roppant birodalom munkástömegeit légiókba sorakoztatta, felfegyverezte s hozzálátott az Oce ánon való átszállításához. Ha az emberiség vezető nemzetei azt az esőt, amelyet a mészárlás és rombolás eszközeinek előteremtésére elpazaroltak, nemesebb cél szolgálatába állítják, ma harminc millió emberrel több él a földön ember módjára, mig igy a szabadjára eresztett pokol kétségbeesésbe sodorta a virágzó jólétnek örvendett, a művelődés utján nagy haladást tett nemzetet s a kétélű fegyver sebzette győzők is sötét aggodalommal nézhetnek a jövőbe. A kétségbeesett védekezés hozzá méltó elhafározást érlelt meg a németeknél. Lényegében az eszme — Angliát tengeri zárlattal törni meg — nem volt uj, már I-ső Napoleon császár megkisérlette. De az első zárlat csak az angol kikötőkre volt, amelybe a katona császár által leigázott nemzetek hajói nem vitorlázhattak be s tilos volt angol lobogó alatt evező hajót bármely európai kikötőbe bebocsájtani. Ha a zárlat végrehajtható lett volna, Anglia ellent- állása iparának megbénulása miatt rövid idő alatt megtörik. Ámde az újabb zárlat — a buvárhajókkal való támadás — ha a várakozásnak megfelel, az éhínség szörnyű veszélyét zúdította volna a sziget- országra s a tengeren evezőket pusztította el lett légyenek bár ártatlan csecsemők. A buvárhajókkal végzett tengeri zárlat sikerét, bár óriási károkkal s nem csekély aggodalommal járt Angliára, de összehasonlithatlan tengeri haderejével sikerült meghiúsítani. A döntést nemhogy siettette volna, de hátráltatta s az ellenség elkeseredettségét fokozza, még nagyobb és még kétségbeesettebb erőlködésre kényszeri- tette s végül: a középeurópai államok bukása után a nyerők bosz- szuszomját az őrjöngésig fokozta. Angliát ugyanis arról győzte meg, hogy a német flotta erőméretei akadálytalan továbbfejlődésében végzetessé válhat Angliára nézve s szigeti mivoltában élvezett biztonságét képzeltté teheti. A végső győzelem nélkül való béke gondolatát tehát elvesztette Eg'yes szára ára, 200
