Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-12-05 / 96. szám
£2. oldal. ZEMPLÉN az iparostanonciskolai tanítók óradiját, elintézte a fizetésemelési kérvényeket, a felső kereskedelmi iskolai költségvetést s a város kötelékébe való felvétel s illetőség megállapítás iránti kérelmeket. A Fejes-emlékünnepély Sátoraljaújhely, dec 1. Az tette a Fejes István emlékére rendezett szombat esti kulturün- nepséget olyan meleggé és közvetlenné, hogy legnagyobb részben ahoz a nemzedékhez tartozók sereglettek össze, amelyik még ismerte, látta Fejes István tiszteletreméltó nemes alakját, hiszen csak tiz éve annak, hogy megadta magát közös sorsunknak — a természet örökérvényű parancsának. A tiszta és erős meggyőződések embere volt Fejes püspök, akinek törhetetlen hite keresztül sugárzott egész egyéniségén s akinek előkelő lelke a gyakorlati élet durva matériájától úgy fordult el, mint a mocsoktól s az ünnepség szereplőinek legnagyobb dicséretére válik, hogy megérezték és kifejezték mindazt a finomságot, mely egyéniségének lényegét alkotta. A régi tanítványok, barátok, tisztelők, hozzátartozók sereglettek össze a szombat esti emlékünnepségre a vármegyeháza nagytermébe, hogy kegyelettel áldozzanak a magyar szellem kivételes ihletettségü egyéniségének. Az ünnepséget a kör alelnöké- nek, Enyedy Andornak megnyitó beszéde vezette be. Az ő meleg tést. A sebesült szállító vonatok egymást érték, a hősi halottak száma egyre nagyobbodott. Lemberg eleste után, midőn az orosz haderő a Kárpátok felé hömpöly- gött, nehéz aggodalom szállta meg különösen Északkeleti Magyarország lakosságát, melyet fokozott az a hir, hogy a német had vezetőség Felsőm agyarországot harcszíntérnek szánta, amiről — amint az később kitudódott, volt is szó. Ujhelyből már a nyár vége felé kezdtek szórványosan menekülni, különösen mikor a tehetősebb galicziai menekültek mind sűrűbben érkeztek Ujhelybe s rém hírekkel nasztgatták a különben is idegessé vált lakosságot. Az aggodalom és zűrzavar november és december elején hágott tetőfokára, amidőn az oroszok az Erdős-Kárpátokon keresztül < törve Homonnáig nyomultak. Emlékezetes maiad az Újhelyiek előtt a trén átvonulása, amely órákon keresztül tartott s ijesztő hatást kelteti. A rémhírek egymást érték s akadtak híradók, akik már Bá- nócz, sőt Upor tájékán is látni vélték a rettenetes kozákot. ■ tónusu beszédmüvészetével rajzolta meg az ünnepség kereteit, a tanítvány áhítatával mesterének vonzó és tiszta portréját. Gulyás József ódái szárnyalásu alkalmi költeményben rakta le nyelvünk nagy művésze elé az elismerés pálmáját s glóriás diszszel fonta körül a költő-püspök alakját, akinek emléke lobogó lánggal virraszt fölöttünk még a ma annyira csillagtalan magyar éjszakában is Novák Sándor mondotta az ünnepi beszédet a tudás és az értelem világosságával, a lelki közös ■ ség megértésével és a magyar lelkiség történelmi erejű meglátásával. A magyar szellemmel, a magyar élettel való kapcsolatot emelte ki Fejes István életének és irodalmi működésének méltatásában. Tanulmánya szabatosan és biztos erővel jellemezte a költőt és az embert, az irót, akinek munkássága nemcsak esztétikailag, hanem etikailag is méltánylandó fejezetet alkot irodalmunk történetében. A főiskolai énekkar Bathó János énektanár vezetésével adott elő Fejes vonatkozású énekszámokat azzal az összhanggal, precizitással és tiszta stílussal, amelyek az énekkar szereplésének állandó kísérői. Kovács Sándor és Nagy Sándor főiskolai hallgatók pedig Fejes István költeményeiből szavaltak nehányat, nagy hatással és kifejező erővel. Az egész harmonikus sikerű est egy az eddigieknél is melegebb kézszoritás volt a Kazinczy- Kör elnöke, Emödy László és a közönség között. Emődy László agilitásának, minden akadályt le- biró fáradozásainak eredménye volt a bensőséges sikerű ünnepség s a kultúrát szerető s annak hatásait megértő közönség háláját fejezzük ki itt vele szemben, amiért a magyarság északi kapujánál a mélygyökerü magyar kultúra forrását buzogtatta elő Fejes István emlékezetének megszentelésével. Tnűkedvelői előadást rendezett Sárospatakon f. hó 1-én és 2-án a sárospataki leányok Mária-kongregációja. A r. kath. fiúiskola kettős nagyterme mindkét napon zsúfolásig megtelt úgy, hogy sokaknak még álló hely sem ! jutott. Ez a nagy érdeklődés bizonyítja az anyagi sikert, mely a szegény sorsú iskolás gyermekek ! karácsonyi felruházását van hi- j vatva biztosítani. De ennél sok- ■ kai nagyobb az az erkölcsi siker, melyet Gruska Lajos pápai pre- látus, apátplebános, a kongregáció prézese, a nemes szivü és jótékonyságáról ismeretes sárospataki plébános ért el a polgári leányiskola tanári karával, főleg Klacskó Béla igazgató, Dax Auguszta tanárnő és a kongregáció szereplő tagjaival. A két felvo- násos vígjátékban bemutatott alakítások nagy tetszést arattak, de a „Két bábu históriák“ cimü daljáték művészi előadása szűnni nem akaró tetszést váltottak ki a közönségből. Mély benyomást gyakorolt a szivekre Lippe Ilona gyönyörű szavalata „Az ezüst fátyol legendája“ c. melodráma. Előadás után megnyílt a babavásár s a közönség a szomszédos teremben a kongregáció tagjai által készített és művészies érzékkel konstruált babákat, krampuszokat, mikulásokat, nyuszikat és maczkókat szinte egymás ellenében igyekezett megvásárolni. Minden asztalnál ott voltak az elárusító leányok, legtöbbje abban a jelmezben, melyben a színpadról lekerült. Nem volt nagy szükség a kinálgatásra, mert a közönség úgy vette az egyes tárgyakat, mintha ingyen adták volna. TT* T 15?" J^L mL mSX) J^l Nagybányai Horthy Miklós kormányzó névnapját ünnepeli holnap a csonkaország a magyar lélek sugárzó melegével s hódolatos tisztelettel köszönti a budai vár nagy lakóját, aki hálás nemzetének szeretetétől környezve dolgozik megértőén Árpád népének jobb sorsán. A többinél is melegebb Zem- plénvármegye és e város közönségének üdvözlete, hiszen még elevenen él azoknak a szép napoknak emléke, mikor alig néhány hete eljött az ősi Zemplén földjére, hogy lángolóbbá tegye itt is a tüzet a honszeretet oltárán s hirdesse erős hittel a magyarság örök evangéliumát: Magyarország feltámadásál. Ezen a kedves napon a Nagyimra tekint innen is minden magyar szem a bizalom őszintén sugárzó hűségével-, a nemzeti akaratnak élő és hivatott megtestesítőjére repes föl minden szív s lelkünk imádságos fohászkodása kér a Magasságbeiiiöl: „fényt nevére, áldást életére. “ 1923. dec. 5. — A „Zemplén" l*gkö*elebbi száma a szombati ünnepnapra való tekintettel pénteken este jelenik meg1. —Istentisztelet a kormányzó névnapján. A kormányzó ne- venapján csütörtökön, folyó hó 6- án, a református templomban reggel 8 órakor lesz istentisztelet. — Aranylakodalom. Id. deteki és tengerfalvi Meaner Béla főrendiházi tag, ny. főispán és neje miklósvári Miklós Lujza december 9-én ünnepük kiterjedt családjuk körében házasságuknak ötven éves évfordulóját. Ez alkalomból a református templomban délelőtt 10 órakor istentisztelet lesz. A vármegyénk és városunk társadalmának általános tiszteletétől és nagyrabecsülésétől övezett családnak a Gondviselés különös kegyelmére mutaló ezen örömünnepében osztatlan melegséggel vesz részt a közönség is és őszinte szerencsekivánataival keresi föl a jubilánsokat családi élesüknek megható szépségű évfordulóján. — A „Gazda“ Bank építkezése. A budapesti Kossuth Lajos- utcában, a Nemzeti Kaszinó és Országos Kaszinó tőszomszédságában uj bankpalota körvonalai bontakoznak ki. A nemrégiben alakult „Gazda“ Bank részvény- társaság ugyanis megvásárolta a Magyar-Világ kávéházat és az ehhez kapcsolódó helyiségeket és tárgyalásokat foktat a házban megszerezhető egyéb helyiségek bekapcsolása tárgyában. A ház- tulajdonossal kötött szerződés értelmében a bank saját számára biztosította a házban későbbi időpontban megürülő összes lakásokat és helyiségeket. Az átépítés munkálatait Hegedűs műszaki főtanácsos, a Gellért szálló tervezője készíti. — Püspök helyett földönfutó lett Kirchknopf Gusztáv. Az erdélyi sajtó a legnagyobb felháborodással foglalkozik Kirchknopf Gusztáv kolozsvári evangélikus magyar lelkész tragédiájával. Tizenegy évig volt lelkésze ő a kolozsvári magyar református egyháznak, akit a magyar envangéliktis- ság abban a mozgalmukban, a mellyel a szászoktól elkülönülten külön magyar püspökséget akartak létesíteni, püspöknek szemeltek ki, most kénytelen elhagyni Kolozsvárt s már búcsúzott is híveitől, mert az oláh hatóságok rendőrileg megfosztották állásától és mint munkanélkülit kiutasitot(Folyt, köv.) a Sólymost műkereskedő által rendezett nagy karácsanyi |jÍpMÉlÜfÉS dec. 6-tól dec. lV-ig az úri Kaszinó és Kereskedelmi kör nagytermében amely nagy művészeknek munkáiból áll, u. m.: Komáromi Katz, Mihálovics, Dudics Andor, Neogrády A., Ujváry I., Edvi Illés Aladár, Berkes A., Hayer A. stb. — A művészpártoló közönség el ne mulassza ezen szép kiállítást megtekinteni, mert a festmények nemcsak művésziek, hanem egyúttal a legszebblegszebb karácsonyi ajándékok.
