Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-11-21 / 92. szám
Ötvennegyedik évfolyam. 92. szám Sátoraljaújhely, 1923. november 21 Megjelenik hetenként kétszer •zerd&n és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Széchenyi-tér 9. sz. MPI JEN POLITIKAI HÍRLAP XüőfizetéBi ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként, Nyllttér soronként 500 K. Telefon: (szerkesztőség) 63. szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. szám. Irtakereszt és érdemérem A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére két kitüntetést alapított, amelynek részletei a hírlapok utján a nyilvánossá« előtt már ismeretesek. Érdemek elismerése, nemcsak a diplomáciai életben, de polgári vonatkozásokban is európai szokás, mely alól mi magyarok sem vonhatjuk ki magunkat. Mégis akadtak hangok, amelyek ez ellen az állami életben oly igen szükségszerű követelmény ellen szót emeltek s olyan argumentumokat igyekeztek felhozni, amelyek nem állanak meg. Ezek kétségbe vonják a kormányzónak a jogát, hogy törvényes feljogosítása volna ilyen érdemrendnek alapítására. Nem gondolják azt azonban meg, hogy mielőtt ez a terv megvalósítás elé került volna, alapos kutatás s minden oldalról való bírálat és mérlegelés előzte meg, hogy a tervet alkotmányos bázisra építsék. Az 1920. évi első törvénycikk 13. §-a kimondja ugyanis, hogy a kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása megilleti. Ezek közül a jogosítványok közül csakis a nemesség adományozását zárja ki a törvény, nem teszi ezt azonban a rendjelekre vonatkozólag. A kormánynak mielőtt ezeknek j az uj rendjeleknek az alapítására a kormányzó előtt javaslatot tett volna, az volt a szándéka, hogy felkutatja a magyar történelem folyamán már használatos, de feledésbe ment rendjeleket, ezeket eleveníti fel. Ez a szándéka azonban, tekintve ennek a kutatásnak a hosszadalmasságát, elmaradt s igy határozta el a kormány, hogy uj rendjeleket alapit. Erre az elhatározásra azért volt szükség, mert a külföldi államok, még az. újonnan alakult köztársasági államformával bírók is alapítanak, adományoznak rendjeleket. Egyedül Magyarország volt az az állam, amelyik a rendjelek adományozását mellőzte. Az állam érdekeinek tett hasznos szolgálatokat Magyarország ez idő szerint másként jutalmazni nem tudja, minthogy rendjellel tünteti ki azokat a személyeket, akik a közszolgálat terén az egyéni érdekek mellőzésével a hazának az ügyét is különösként a szivükön viselik. Egyebekben, a most alapított rendjelek, bármennyire a legmagasabb kitüntetések is, az államnak anyagi megterheltetésével nem járnak s a kitüntetett személyek a rendjellel semmiféle kiváltságban, vagy más irányú adományozásokban nem részesülnek. Az érdemrendek anyaga sem a legnemesebb, a legdrágább fémből készült, hanem ezüstből és bronzból. Valóban érthetetlen még az a halk ellenkezés is, ami elhangzott, amikor mindentől eltekintve, még az a helyzet is fennáll, hogy olyan esetekben, amikor az amúgy is erősen magunkra hagyatottságunkban külföldről valaki nemes érzéseitől indítva pártunkra áll s cselekszik hazánk jobb sorsa érdekében, mi még arra sem volnánk képesek, hogy államfőnk a Bússzomoru őszi hideg verőfény simogatja végig az elűzött hajnali dér nyomán a zombori Királyhegy tarlott bokrait s a bő szüretet ontott tőkék téli álomra készülnek, uj erőgyűjtésre a pincébe sűrített őszi aratás után. Az enyészet csöndes munkája utolsó nyomait takargatja a vig szüretnek s a meztelen szőlőágak búsan hajlanak a szélhajtotta utolsó disz után. Az avarboritott hegyoldalon mégis mintha élet támadna most, mintha árnyalakok kelnének, szállnának a nedves Homályos utakon ^egymáshoz, elmondani, hogy gazdát cserélt s mire uj termést hoz a Rákóczi hires szőleje, magyar királyi hernemzet tisztelete és nagyrabecsülése jeléül érdemjellel tüntesse ki. Ez az érdemjutalmazás nem azonos, még a legrosszabb hisze- müek szemében sem, azokkal a jutalmazásokkal, amelyek gyakran akkor történtek meg a múltban, amikor valaki éppen ellenkezőleg cselekedett, aminthogy a nemzet érdeke kívánta. A kormányzó által alapított érdemkeresztet és érdemérmet büszke önérzettel viselheti minden arra érdemes magyar ember s minden külföldi» akit annak viselésével a kormányzó kitüntet. szőlőjét. cegnek önt mézet tokaj borába a gerezdérlelő hegyaljai napsugár. * Az egész Tokaj-Hegyalja közönségét, szőlőbirtokosait a leg- örvendetesebben lepheti meg az a hir, hogy József királyi herceg megvásárolta gróf Széchényi Wolkenstein Ernőtől a mezőzombori Király hegyen fekvő 14 holdas szőlőt s ezzel belépett a hegyaljai szőlőbirtokosok sorába. A kir. herceg által vásárolt szőlő eredetileg 11. Rákóczi Ferenc fejedelemé volt, aki testvérének Aspermont Egonné Rákóczi Juliannának ajáhdékozta a szerencsi járásban fekvő összes földbirtokaival együtt. József királyi herceg Tokaj-Jíegyaljai szőlőbirtokos Megvásárolta Széchényi Wolkenstein Ernő gróf királyhegyi 14 holdas A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében irta: Dr. Kossuth János (3) 1. Bevezetés: A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmerteiése. Ha véres csatákban aratnak rajtunk diadalt ellenségeink — a dicsőséges bukás erkölcsi tőkéje maradt volna meg. És ha valahol, a hősök sírja fölött van helye ama biztató keresztény jelmondatnak: „feltámadunk." Gyászos és dicsőséges történelmünkben nem egy temető igazolta be azt, hogy a holtak megelevenednek. De a „nem akarok több katonát látni“, a rothadt pacifizmus emez üvöltése arcába fogja kergetni a vért minden magyar embernek a földön még akkor is, ha — amint hisz- sziik és reméljük — a gyalázatos csorba ki lészen köszörülve s a történelmi igazságszolgáltatás vas logikája igazainkhoz juttat. * * * I-ső Ferencz József király 85-ik évében volt a háború kitörésekor. A természet örök rendje szerint s az előző évben kiállott súlyos betegség után a szerajevói gyilkossággal kezdődött világégés ideg- rázó hatása alatt, halálát a legközelebb jövőben lehetett várni. Számítottak is reá az ellenségek, akik tudták értékelni a haláleset hatását. 1-ső Ferencz József, aki közel 50 éven át viselte Európa egyik legrégibb s legendásabb koronáját, osztatlan tekintélynek örvendett nemcsak két birodalmában, de azok határain kiviil is. Uralkodó erényei egynémelyi- két s azok között a tekintély tartást a tökéletességig fokozta. Háza szerencsétlen hagyományai a kiállott csapások rettenetes leckéi hatása alatt jóformán elenyésztek s helyt adtak a bölcs megértésnek. Szilágyi Dezsőnek a mille- niumi ünnep alkalmából elmondott — márványba vésett szavai történelmi fontosságú dokumentálása volt annak, hogy nemzet és király-az egymást megértés útjára térték. A kiszámithatlan következményű epocha komorsága minden gondolkozó embert meggyőzött, vagy meggyőzhetett arról, hogy sorsdönlő események várhatók. Hogy Európa térképe egyes államok eltorzításáig menő változás előtt áll, amely kivéve a Balkánt, a XVIII-ik század második fele óta ösmeretlen volt világrészünkön. A magyar nemzet sorsa egybeforrd a dinasztiáéval Ausztriának az olasz-francia és a porosz-olasz háborúi nem érdekeltek bennünket, sőt azok elvesztése javunkra válhatott, aminthogy javunkra is vállott. 1914-ben csak a butaságig fokozódott optimizmus volt képes elhinni, hogy a háború elvesztése nem fogja Magyarországot halálra sebezni. A tisztánlátást az életösztön is szolgálta. A lelkes felbuzdulás általános volt Magyarországon. Dalba foglalta a nép a király nevét. Egyebek között egy olyan dalba is, amely akkor harsant fel rónáinkon, amikor a nemzet lelke szinte niegit- tasult a minden becsvágyak leg- nemesebbikétől: a szabadság és függetlenség vágyától s amely dal megelevenítette a röget. Bánatosan érdekes, hogy 1-ső Ferencz József uralkodásának kezdetén és végén ugyanaz a melódia tüzelte a lelkeket. A király halála nagy csapás volt a központi hatalmakra. Az uralkodó személyében beállott változás békében rendszerint nein jár mélyebbre ható következményekkel. Ám háborúban, amikor az állam minden idege és izma a szakadásig feszült, az uralkodó halála zavart okoz, amely ha csak mulólagos is, hátrányos helyzetbe juttatja az uralkodóját vesztett felet. Tudjuk, hogy egyes uralkodók halálát annak idején, amig lehetett, a táborok előtt titokban tartották, félve a hírnek a fegyelem és harci energia csökkenésére való hatásától. (Folyt köv.) Éghess ssáoaa. ára 200 30
