Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-11-17 / 91. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1923. nov. 17. indulva a múut keleti oldalán halad egészen a város végéig, ahol is áttér az úttestnek nyugati szélére s igy halad végig egészen a laktanyáig, ahol egy útkereszteződéssel az ut túlsó szélén halad a sárospataki országidnak egészen az első őrházig terjedő keleti oldalán elterülő végállomásig. A vonal két részből áll. Az egyik a külső rész, a másik a város belső területén, a főútvonalon fekvő része. A külső része a vonalnak legfeljebb csak any- nyiban érdekli jelenleg a közönséget, hogy az már teljesen a befejezés előtt áll. De annál jobban érdekelheti a belső rész építése. A vonal a főútvonal egész hosz- szában, az ut nyugati szélén halad s igy kétszer keresztezi az útvonalat. Ezt a keresztezést, a mely mindenesetre zavarni fogja a forgalmat, an. hozta létre, hogy az úttest keleti szélén nem haladhat a vonal, mert ezen utszél alatt fekszik a csatorna és a vízvezetéki csövezet, másrészt az útnak keleti oldalán fekszenek a forgalmasabb mellékutcák, amelyeknek forgalmát egy keleti oldalon haladó vonal feltétlenül kedvezőtlenül befolyásolná. Nagy gondot és költséget okoztak a főútvonalnak a nagy templom körüli részén mutatkozó kedvezőtlen magassági viszonyok. E részén ugyanis az úttestnek oly nagy az esése, hogy feltétlenül nivellálni kellett. így jött létre az úttestnek két helyen, még pedig a Magyar Király szálló és a Csap- laky-féle ház körüli részen való bevágása s a közbeeső rész feltöltése. Ezen munkák segélyével sikerült 16 per millre redukálni az úttest esését, mely már a vasút szempontjából is megfelel. Ezen aránylag nagy földmunka több időt vesz igénybe, mint a külső vonalrész építése s nem lehet eléggé csudálni Hasenauer mérnök vállalkozói bátorságát, mikor október vége felé fogott neki éppen a város területén haladó vonalszakasz építésének, kitéve magát annak, hogy az őszi esőzés beállta lehetetlenné teszi a további építkezést. Szerencséjére az ősz elég száraz. De igy is csak egész nap és éjjel villanyfény mellett dolgoztatva képes a vállal! kötelezettséget teljesíteni. Időt és fáradtságot nem kiméivé, törhefetlen akaraterővel dolgozik, hogy a téli fagy beállta előtt készen legyen munkájával. Az eddig dolgozó kubikosok és kövezők nem vállalták az éjszakai munkát. Ezeket elbocsátva, uj munkásokat hozott, kik aránylag óriási összegeket keresnek. így a kubikos 48—50 ezer koronát, a kövező 43 -45000 koronát naponta. De a költséget nem lehet kímélni, meit ha a hó leesik, megszűnt a munka s Ujhely utcáinak feltúrva kell várniok a megváltó tavaszi napsugárra. Éppen most folynak a tárgyalások, hogy a város területén gőz- mozdony vagy motorerő vontassa-e a szerelvényt ? Károlyi gróf érdeke a gőzmozdonnyal való vontatás, mert a moiorvontatás- pál egy külön motort kell beszerezni, ami maga is hatalmas ösz- <*zeg<k tesz ki, azonkívül komplikálja a vontatási üzemet. A város érdeke ellenben a motorral való vontatás. Indokolja ezt a motorvontatás tisztább volta s azon körülmény, hogy gőzmozdony- vontatás esetén a főutca szépen fejlődött fái, lombjuk alatt haladva a vasút, a füsttől, melegtől, koromtól tönkre mennek. Most ez a két érdek harcol egymással, hogy melyik marad győztes, még nem tudni. Részemről nem tartom fontosnak az egész kérdést, mert a gőzmozdonyokat füstfogóval látva el, össze lehet egyeztetni az érdekeket. Be kell végül mutatnom az építés vezetőit a mérnököket, az alacsony, fekete bajuszu, nyugodtan energikus, a vasút tervezője Szentey műegyetemi magántanár. A magasabb Hasenauer mérnök- vállalkozó. A kit állandóan hajadon fővel látunk bőrkabátban szorgoskodni: Káremi mérnök, az összes külső munkák lelke, vezetője. A külső munkák vezetője még Törő mérnök. A kisvasút tulajdonképeni feladatát csak akkor fogja teljesíteni, ha a Sátoraljaújhely—Sárospatak közötti vonalszakasz is megépül s igy közvetlen összeköttetésbe jut a Hegyköz a Bodrogközzel. Ezen vonalszakasz kiépítése nélkül egy zseniális gondolat csonka szülötte marad csupán. ///. Oláh Béla. Pékek harca A zemplénmegyei pékek valósággal kifosztó harcot folytatnak a közönség zsebe ellen. Eltekintve attól, hogy a kenyér és sütemények minősége mélyen alatta áll a Budapesten előállitott hason termékeknek, a budapestieket jóval meghaladó árakat követelnek — s mihelyt szabad utat nyernek — szednek is a közönségtől. Az Árvizsgáló-Bizottságot állandóan ostrom alatt tartják a pékek, követelve a budapesti árakat meghaladó tájékoztató árakat. Az Árvizsgáló-Bizottság azonban következetesen visszautasította a teljesen jogtalan követelést. E napokban érkezett meg e tárgyban az OKÁB. döntő határozata, mely ezen adott esetben is kimondja, hogy a vidéki pékek nem követelhetnek magasabb árakat, mint a minő a budapesti forgalomban van. A rendőrhatóságokra és a községi elöljáróságokra vár most a feladat, hogy a pékek működését ellenőrizzék, minden túllépést a legerélyesebben toroljanak meg A közönségre pedig azon kötelesség hárul, hogy minden ár- tullépést azonnal jelentsen fel. ^VISZKETEQSÉG^ U(l I rilhesség, sömör ellen használja a rég bevált ANTISKABIN t, nnevear Borókakenőcs. Kapható minden gyógyszertárban. Gyártja : Kozmochemla rt Rpest, VII. Dembinszky-u. 4 J Hat hónap alatt gyalogolt haza Turkesztánból. Egy magyar hadifogoly szenvedései. Hazajött inoghatni Pap József Dunaveesén volt gyári munkás. 1915-ben 22 éves korában besorozták s kiképzés után a harctérre került. Hamarosan orosz fogságba esett s Tur- kesztánba szállították egy ottani ; lágerbe. A társai közül sokan í elpusztultak, sokan hazakerültek | s ő is várta nagy jó reménységgel, hogy csak elkerülhet ő is az orosz pokolból. Várt egészen a mostani év április haváig, nyolc egész esztendőkig. Tovább már ő sem bírta s áprilisban megindult valahogyan gyalogszerrel hazafelé. A Duna menti kis faluban hagyott otthon felé, ahol őt is várták; az apja talán, vagy az édesanyja s talán még valaki más is, ha el nem mosott ez a kegyetlen nyolc esztendő minden várakozást. Hat hónapi nehéz gyaloglás után, hogy hogyan nem, az ő hite szerint hazaért — Csehszlovákiába. Honnan is tudta volna szegény Pap József, hogy másutt kezdődik és végződik a haza, mint 1915-ben, mikor nagy virágosán elindult a menetszázaddal a becsület mezejére? Odaát azután a csehek lefogták ezt a rongyos, csavargó Pap Józsefet s a napokban azonmód rongyosan, betegen, kimerültén, tüdővészesen áttolták a Ponyván, a demarkáción. Itt azután a rendőtség vette át, Spe- czián kapitány tartotta jól szalonnával, amit — könnyes volt nézni — habzsolt valósággal a szegény, kiéhezett Pap József. 22 évvel került el Dunavecséről, 30 évvel tért hazs mint egy roncs, piszkosan, lerongyoltan, lihegve a tüdővésztől úgy, hogy át kellett adni a közkórháznak. De ide meg nem akart menni Pap József, hanem csak haza Dunavecsére, mert amint mondja, érzi, hogy meghalni jött haza. Így elmondva ugye milyen egyszerű s mégis milyen szivetfa- csarő, milyen kegyetlen valósság ennek a szegény magyar fiúnak, ennek a mártírnak, Pap Józsefnek a sorsa. Vájjon van-e adósság nagyobb, gyorsabb és szükségesebb, mint a milyet Pap Józsefiét szemben le kellene róni a hazának, amelyért Turkesztántól idáig gyalogolt, kogy megtalálja — a sírját. Nagyon siet Dnnavecsére s való- szinii, hogy azok, akiket meghat a könyörület, nem találják már meg a kórházban Pap Józsefet, hogy egy kis segítséggel uieg- könnyilheíték volna az útját odáig, ahol megpihenhet a világháború s a magyar sors e legszomorubb vándora. 1 asaoieI valódi francia szjvarka-pnpir. i HIKE E2. — Meghalt a magyar Hiszekegy szerzője. Papp-Váry Elemérné, a magyar Hiszekegy szerzője csütörtökön délben Budapesten meghalt. A főváros díszsírhelyet adományozott az elhunytnak, akinek halála nemcsak az irodalomnak gyásza, hanem az újjászületés hitében éiő magyar nemzetnek is.-- Miniszteri elismerés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kolutnbán Lajos kir. tanfelügyelőnek a vármegyei isko- lánkivüli népnevelésügy eredményes támogatásáért elismerését és köszönetét nyilvánította. Ezt az elismerést a kir. tanfelügyelő áthárítani kívánja a vármegyei tanítóságra is, hogy az eddigi lelkesedéssel és buzgalommal folytassák a nemzet kulturális érdekében fekvő munkásságukat. — Házasságkötés. Tima József százados és Somogyi Erzsébet november hó 22-én Sátoraljaújhelyben házasságot kötnek. — Eljegyzés. Dr. Safier Jenő eljegyezte Blumenfeld Margitkát. (Minden külön értesítés helyett) — Köszönetnyilvánítás. A sátoraljaújhelyi kegyesrendi főgimnázium igazgatósága hálás köszönetéi mond A Kereskedők, Iparosok és Kisgazdák fiitslsrö- vetkezeie i. Igazgatóságának az intézet szegénysorsu tanulói számára adományozott 150,000 koronáért. — Hősi emléktábla Ieleple zés. A sárospataki ipartestíilet a világháborúban hősi halált halt iparosmesterek és segédek emlékét székházénak falában emléktáblával örökíti meg. A leleplezés november 25-én délelőtt 11 órakor lesz. — Főigazgatói hatáskörbe kerülnek a polgári iskolák. A kultuszminisztérium rendeletet készül kiadni, mely átmeneti időre a polgári iskolákat a tankerületi főigazgatóságok hatáskörébe utalja, mindaddig, niig a polg. iskolai főigazgatóságokat megszervezik. •— Adóhátralékosok figyelmébe. A városi adóügyosztály ezúton is felhívja azokat az. adóhátralékosokat, akik október végéig esedékes jövedelem és vagyonadó tartozásukat, valamint november 15-éig esedékessé vált községi, általános kereseti adó, úgyszintén kincsári vagy várost illeték s egyéb köztartozásaikat még be nem fizették, hogy fizetési kötelezettségüknek most már haladéktalanul tegyenek eleget, mert nov. 19. után a végrehajtások megkezdődnek s ez a kényszerbehajtás súlyos lehertöbbletet jelent a hálralékosoknak. — A közjegyzői dijak fölemelése. Az igazságílgyjniniszter rendeletet adod ki a kir. közjegyzői dijak szabályozásától. A rendelet a közjegyzői munkadijakat a változott viszonyoknak megfelelően az egész vonalon fölemelte. — Az országos vásár november hó 19-én lesz. Kiesén. A vásárra ló, szarvasmarha, juh és sertés vészmentes községekből felhajtható csökkent. Nyomdahelyiségimk Vármegyeház Ill ik udvar I, e.
