Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-10-27 / 85. szám
Ötvennegyedik évfolyam. 85. ss’ám Sátoraljaújhely, 1923. október 27. ír*** Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely Sséohenyl-tér 9. az. Előfizetési ár; Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. POLITIKAI HÍRLAP Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 42. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 42. ez&m. A falu árvái. Úgy is irhattunk volna, hogy az árva faluról van szó, mert a falut évtizedeken át elhanyagolták. Az összeomlást megelőző liberális és az azt követő forradalmi uralom csak fejőstehénnek nézle a falut, melyet az élelmiszerek termelésére utalt, de segítségére vajmi kevéssé sietett. Nem csoda, ha még a legutóbbi időben is az a téves hit uralta közvéleményünket, hogy a falu bőségben úszik s nem szóiul támogatásra. Mikor az ország összeomlása folytán ránknehezedett súlyos gazdasági viszonyok fájdalmas panaszokat váltottak ki a kisemberekből, különböző segitőakciók, amerikaiak és hazaiak, dicséretes buzgalommal nyújtottak segítséget, élelmiszert és ruhát a városi lakosságnak. De megfeledkeztek a falvak és tanyák árva népéről, mely a legszo- morubb sorssal küzködött. Most mintha derengne, mert a falu árváinak panaszát is meghallották. Az acélos búzát a falu termelte. A kormány a spekuláns közvetítők kizárásával adta el Svájcnak a búzatermés fölöslegének tized- részét. Amit ezen az eladáson nyer, annak jórészét — nagyon helyesen — arra használja föl, hogy ruhaszövetet vásárol és azt a hadiárvák, keresetképtelen hadiözvegyek és hadirokkantak megsegítésére fordítja. A népjóléti miniszter a kisgazda, földmives és polgári párt kívánságára ebből a ruhaanyagból ezúttal már a falu szegényeit sem hagyja ki. Örömmel értesülünk róla, hogy a ruhaakció, melyre nehány milliárd koronát költ a magyar kormány, a falvakra is egyaránt kiterjed s a falu árváit és keresetképtelen özvegyeit s rokkantjait is fölkarolja. Ezzel a falu régi jogos kívánsága teljesül. Kiárad az irgalmasság melege az elárvult falusi kunyhókba is, ahol fájdalmas nyomokat hagytak a szomorú esztendők. Sokan azt hiszik a városokban, hogy falun nincs szegény ember és mindenkinek bőven van gúnyája. Pedig hány szegény tanyai gyereket látni télviz idején mezítláb menni a kilométerekre fekvő iskolába. Másutt meg fütetlen szobában egy dunna alatt tartják a kis apróságokat, mert nincs ruhájuk s nem tudnak a hidegtől hová lenni. A lázitó, lelkiismeretlenül buj- togató országrontók mennyire is föl tudták használni ezeket az elszomorító dolgokat. Azok a sokat ócsárolt gazdák, akik egy kenyeret esznek a falu kisembereivel, bizony legtöbbször maguk gondoltak csak ezekkel a szegény elhagyottakkal. Jőszivü gazdaemberek, irgalmas lelkű falusi asszonyok ruhával, kenyérrel látták el őket. Az izgatok soha nem adtak nekik semmit, mert ők csak vámot szednek a mások nyomorúságából. Most végre az állam is odaáll a falu árváinak és szegényeinek pártfogói közé. Az Ma reggel érkezett le az alis- páni hivatalhoz a belügyminiszternek a törvényhatósági tisztviselők és alkalmazottak létszám- csökkentésére vonatkozó döntése. A belügyminiszter döntését a főispán, az alispán s a törvény- hatósági bizottság által kiküldött hatos bizottság javaslatának figyelembe vételével hozta meg s végső fokon a háztartási költségvetésben felvett állások közül 24 állás megszüntetését mondotta ki. A rendelet szerint az 1923. évi XXXV. t. c. 15. §-a alapján szabályszerű eljárás alá vonandók : idei télen sok ezer gyermeket és embert lát el ruhával, hogy érezzék, hogy a magyar haza szerető édesanyjuk. A magyar haza elszegényedett, mert hozzá hűtlen fiai koldussá tették, mégis segit árváin. Kövessék példáját azok, akik tehetősek: sok szónál, mely a nélkülözők sebeire mutat, legtöbbször csak azért, hogy az elégületlenséget önző j és bűnös politikai érdekből szitsa, ezerszer többet ér egy j jótett. Mozduljon meg min- i den város és falu az állam példáján a maga szegényei- j nek megsegítésére, eltartására. Sátoraljaújhely, 1923. okt. 27. Pintér István árvaszéki elnök, dr. Meczner Tibor árvaszéki ülnök, dr. Adriányi Béla alügyész, Fejér Elemér tb. főszolgabíró, Pavletits Gyula és Jeney István szolgabirák, Somogyi Gyula irodaigazgató, Főnyi Árpád, Bódy Károly, Sztanykovszky Sándor, Szőke József irodaíőtisztek, Pataky Jenő, Moskovszky Lajos, Dongó Gyula iroda s, tisztek, Setnsey Ilona, Filicskó Antal, Albert Ilona, özv. Dienes Kálmánné, Zeman Imre, Bogyay Kálmán és dr. Kossuth János dijnokok, Varga Létszámcsökkentés a vármegyénél. Leérkezett a belügyminiszter döntése. Kik kerülnek végelbánás alá ? Madách születésének százados ünnepén. A Zemplénvármegyei Kazinczy-Kőr 1923 szept. 29-iki Madách-emléklinnepélyére irta és elmondotta: Dr. Bnday Károly, a Kazinczy-Kör főtitkára. IV. Az emberiség jövőjének e vigasztalan álmából felébredve Ádám majdnem Lucifer zsákmánya lesz, midőn a szikla csúcsáról a mélységbe akarja vetni magát, hogy nemét megóvja az álmodott borzasztó jövőtől, de jön a mentőangyal : Éva, ki anyának érzi magát s evvel Ádám az öngyilkossággal sem éri célját, térdre hull tehát: „Uram legyőztél, im porban vagyok, Nélküled, ellened hijába vivők — Emelj vagy sújts, kitárom keblemet.“ Az Ur „küzdelme pályáján kegyelmébe fogadja' s osztályosává rendeli a nő tiszta lelkűidét, a melynek költészetté és dallá kell szűrődni balsors s szerencse közt egyaránt, mint vigasztaló,mosolygó géniusznak. Ez a nő szerepe a férfi oldalán, titka, lelkűknek örökké ifjú bája. Ez a tanulság Madách Évájából fi nemi eszme számára. Akinek ennyi szép, ily nagy méretű mondani valója volt a férfi és nő problémájáról, annak a léleknek van sok mondanivalója a házasélet tisztaságából fejlődő nemzeti eszméről is, el sem lehetne képzelni enélkül Széchényi és Kossuth századának gyermekét, de hogy Madáchnak a nemzeti eszméről alkotott felfogását kellőképen értékelhessük, nem szabad elfelejtenünk, hogy Széchényi és Kossuth működése idején a nemzeti és emberiségi eszmét, mint Madách egyik jeles magyarázója mondja: „egy érzés gyökeréből eredőnek“ mondották. Széchényi és Kossuth működése — ha az utak mások is voltak — ezt igazolja, ezt Petőfi és Madách költészete is, csupán a helytelen történetszemlélet nem érti Petőfi költészetében a nemzeti eszme mellett az emberiségi eszmét, Madách költészetében az emberi mellett a nemzetit. Mélyebben gondolkodó kritikus Madách főmüvébe, Az Ember Tragédiájába is felfedezi a világtörténelmi események hátterébe nemzetünk történelmi fejlődésének három kiemelkedő korszakát, a rendi Magyarország alkotmányának vonásai tükröződnek a Pharao -Tan- kréd jelenetekben, Kepler—Danton színei szabadságharcunk eszményeinek allegóriái, az utolsó sivárságok az önkényuralom vérfagyasztó napjainak emlékei. A nemzeti eszme hatványozódott megnyilvánulása azonban Mózesében mutatkozik. Történelmi képeiben nem szabad csupán a mélyen tisztelt ünneplő közönség előtt Az Ember Tragédiájának tartalmáüói jól is mert világtörténelmi események egyszerű felvonultatását szemlélnünk, de észre kell vennünk, hogy az egyptomi Pharao előfutárja a nemesi jogairól önként lemondott magyar nemességnek, Pharao szózata a Széchényiek és Kossuthok eszméinek diadala: „Hiú törekvés, dőre nagyravágy ‘ Fülembe cseng még: milliók egy mialt, E millióknak kell érvényt szereznem Szabad államban — másutt nem lehet. Enyésszen az egyén, ha él a köz, Mely egyesekből nagy egészet csinál “ A megyegyülések termében szíttá magába azon eszméket, melyeket a «negyvenes évek magyar nemességének képviselője: Pharao hirdet, a megyegyiiléseken tapasztalt visszaélések emléke a AAiltiades jelenetben elevendik fel. Mózesének Az Ember Tragédiájába áthozott szereplő személyei tulajdonképen tüzes hangú szónokai a Bach-korszak elnyomott magyarjainak s hogy hangjuk, szónoklataik a pusztábakiáltó szó ürességével hatottak, annak a korszellem szolgál magyarázatául, az 50—60-as években elfojtott a magyar sóhajtás, a későbbi kor már a héber tragédiában s így Az Ember Tragédiájában sem voit rászorulva a költő ajkairól meglehetős burkolt, allegorikus formában elhangzott, kitartásra buzdító szózatokra. szára. ára. 200 K.