Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-24 / 84. szám

Ötvennegyedik évfolyam. 84. szám Sátoraljaújhely, 1923. október 24. megjelenik hetenként kétszer szerűén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Széohenyl-tér 9. sz. I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 500 K, Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: (szerkesztőség) 42. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF | Telefon : (kiadóhivatal) 42. szám. Telehi M Sátoraljaújhely, 1923 okt. 24. Szeged első választókerüle­tének nemzetgyűlési képvise­lője, Teleki Pál gróf beszá­molót tartott, ahol leszögezte, hogy aki a külföldi kölcsön ellen izgat, nagyon rossz szol­gálatot tesz az országnak. Nyíltan szemébe vágta to­vábbá a fajvédőknek, hogy hiába kárhoztatják Bethlent az állítólagos súlyos kölcsön- feltételekért, mert ők még sokkal súlyosabb feltételek mellett kapnának csak köl­csönt. Ebben a második megál­lapításban Telekinek egy ér­dekes meggyőződése fejeződik ki, mely véleményünk szerint azonban nemcsak az ő meg­győződése, de minden magyar emberé, aki a dolgok mai állását józan szemmel figyeli. Ez a meggyőződés azt fejezi ki, hogy ha történetesen a fajvédők lennének a kormá­nyon, a viszonyok nyomasztó alakulása őket is előbb-utóbb arra kényszerítené, hogy a külföldhöz forduljanak köl­csönért. Ezt a fajvédők ter­mészetesen igyekezni fognak cáfolni, amit annál is köny- nyebben megtehetnek, mert mai szerepük nem egyéb, mint felelőtlen kritizálgatás, mint általában minden idők ellenzékéé. Azonban az már régen leszűrt tanulság, hogy amint egy ellenzéki csoport kormányra kerül és szemben áll a dolgok valóságos szö­vevényével, régi hevét mér­sékelni kényszerül és sokszor kénytelen azokra az utakra lépni, amelyeket a bukott kor­mánynál kifogásolt. Mert mig az ellenzék szerepe elméleti természetű, addig a minden­kori felelős kormány akarva nem akarva kénytelen min­den felmerülő problémát sür­gősen megoldani, még pedig úgy, ahogy azt a viszonyok determináló ereje épen meg­engedi. Tehát biztosak lehetünk benne, hogy a fajvédők, ha történetesen kormányon len­nének, előbb-utóbb ugyancsak a külföldi kölcsönt deklarál­nák utolsó mentsvárnak s hogy akkor a kölcsönadók ismerve a fajvédők politiká­jának tendenciáját, milyen fel­tételek mellett engedélyeznék a kölcsönt, arra jobb nem gondolni. Azoknak mondjuk ezt, akik jelszavaktól és hang­zatos politikai frázisoktól fél­revezetve esetleg fajvédő kor­mány után áhítoznak. Ha ez a kormányváltozás bekövet­keznék, az ország mindenké­pen dilemmába jutna. Mert vagy lenne külföldi kölcsön, vagy nem. Ha külföldi köl­csön lenne, ez csakis az or­szág szuveién jogainak tény­leges feláldozása árán létesül­ne, mert a kardcsörtető poli­tika híveinek nem lennének bolondok pénzt adni a leg­szigorúbb ellenőrzés nélkül. Ha nem lenne külföldi kölcsön, akkor tovább folyna a ma­gyar koronának az az ideg­emésztő leromlása, amely tőnkre tett minden békés nyu galmat ebben az országban, megnövelte a siberek szarvát s az egyetlen komoly érték­nek, a becsületes munkának majdnem a sírját ásta meg. Ez a leromlási folyamat most megállt a kölcsöntárgyalások puszta hírének hallatára, ame­lyeket Bethlen külföldön foly­tatott. A tények mindenkit taní­tanak, aki belőlük olvasni tud. A nemzeti közvélemény pró­bálja végig gondolni az egyes lehetőségek összes konzekven­ciáit, akkor majd be fogja látni, hogy az ország veze­tése igenis jó kezekben van s Bethlen személye, tudása és becsületessége garancia a jobb magyar jövendő remény­ségére. November elsején életbe lép az új ipartörvény Nem lesznek kontárkodó iparUzők. Az uj ipartörvény november 1-én életbe lép. Az uj törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy több iparban a törvény ha­tályosságától kezdve, csakis a ké­pesítés szigorú igazolása esetén adhatnak ipari igazolványt, illetve iparengedélyt. A kontárkodó iparüzőket a leg­szigorúbban fogják üldözni, mert az új törvény szerint nemcsak pénzbüntetéssel, hanem elzárással is sujthatók. A büntetési szankció pedig nemcsak iparossegédekre, hanem kontárkodó magánosokra is áll, akik iparossegédeket felfo­gadva jogosultság nélkül űzik az ipart. Sok üdvös intézkedést látunk az ipartörvényben a tanonckép­zésről. A törvény ezen részének végrehajtására vonatkozó utasítás azonban ma még nem teljes s igy a törvénynek a tanoncképzést illető jótékony hatása csak ezen részletes utasítás kibocsátása után fog nyilvánulni. Az ipartestületekre is fokozott munka vár a törvény életbelépése után. A segéd és mestervizsgák vezetése, az ipari jogosítványok felülvizsgálása azonban mindad­dig csak holt betű marad az új ipartörvényben, mig nem lesz meg Madách születésének százados ünnepén. A Zempiénvármegyei Kazinczy-Kör 1923 szept. 29-iki Madách-emlékünnepélyére irta és elmondotta: Dr- Bnday Károly, a Kazinczy-Kör főtitkára. III. A tudás és az örök ifjúság, az örök szép eszménye, a paradicsomi tilalom megszegésének kutforrása, az igazság és a szépség, az első a férfi, a második a női nem ré­széről óhajtja a maga kétségtele­nül jogos diadalát annak a jö­vendő nemzedéknek, melynek ők az ősszülei. A fáradt Ádámot a milliók tö­megéhez tartozó női szépség győzi meg, hogy nem szenvedhetnek milliók egyért, a szabad aetherben már Miltiades Ádám a milliókért dolgozik s milliók lesznek gyilko­sává s kesereg érte a hő kebel, mely végül is elkeseredésében megtartja az erényt s a Sergiolus Ádám Júliája elaljasodásában is hü társa férjének, de keble alatt ég az isteni szikra, nagy eszmék hordozója, a Krisztusi tanok az ő lelkében ébredeznek: „Ah Sergiolus, vajmi sok nemes Érzést találtál volna e kebelben, Hol csak múlandó kéj után kutattál!“ Nemde-e szavak vezetik be az újvilágba a kereszteshadjáratok Tankrédját s Évát apácaköntösben mint Izaurát, abba a világba, mely­nek virága a lovag-erény, „Költészete az oltár oldalán A felmagasztalt női ideál “ A szent hit vakbuzgósággá ala- csonyodik az ember lelkében, Ádám a semmittevés közönyös világába vágyik, olyan világba, mely „nem küzd semmiért“, elha­nyagolja a földi dolgokat, mint a csillagvizsgáló Kepler, nem tö­rődve a szép Borbálával, akinek minden ledérsége mellett is, „sa­játsága a jó, mig bűne a koré, mely szülte őt.“ E bűnt akarja eltörölni a francia forradalom véres munkája, mely­ben a nő, Éva, egyrészt a múlt hagyományainak őre, visszauta­sítja Danton szerelmét, mint kofa felajánlja azt. A szabadság, egyenlőség, test­vériség eszmevilágának arculcsa- pása a nő részéről ismét Kepler­hez vezet, de csak azért, hogy a nő oldalán a fausti elkeseredés mintájára, az elméleti tudás ered­ménytelenségét odahagyva, uj eszmékért lelkesüljön London nyüzsgő vásárterén a munkás Ádám oldalán, a proletárleány Éva. Minden a hiúság vásárára kerül itt, maga Éva is, illetve csak a „palástja“ hull a „tátongó mély­ségbe,“ ő maga gíóriás fényben tér vissza az örök honba, Ádám pedig a phalanstere rendszerében véli feltalálni az uj nemzedéket, de nem veszi észre, hogy a szel­lemi életet gépek színvonalára lesülyeszteni nem lehet, itt az elme nem sziporkázhat, a szívnek nem lehetnek érzelmei, gondos­kodás és akarat ismeretlen fogal­mak s Luther sem jelent mást, mint a 30-as, Cassius a 209, Platón a 400, Michelr Angelo a 72. szá­mot, maga Éva, a phalanstere nője, annak csak „idegbeteg“ tagja, gyermekétől megfosztottan; s ki az, ki a férfit tiltakozásra szólítja e lélekgyilkosság ellen ? Éva, a nő, a csalódott Ádám pe­dig a földi salakból repül a vi­lágűrbe, de folyton hallja a nő visszahívó szózatát és siet vissza a földre uj csatát vívni, pedig tudja, hogy a célt még nem éri el. A cél voltakép mi is ? „A cél: megszűnte a dicső csatának; A cél halál; az élet küzdelem; S az ember célja a küzdés maga." De érdemes-e küzdeni a kihűlt napban, megfagyott földben, esz­kimóvá aljasult, buta embertömeg­ben, itt adám is aggastyánná lesz s Éva, bár szintén elsatnyul; mégis e kietlen, kopár világ egyetlen bájos jelensége. Vége köv.) szára ára, 200 ZEO.

Next

/
Oldalképek
Tartalom