Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-17 / 82. szám

1923. okt. 17. ZEMPLÉN 3. oldal. lyán az erélyes bíró, a nézők kö­zött pedig az államrendőrség vette elejét a szenvedélyek túlságos fel­lángolásának. A mérkőzés — sportszempont­ból — határozottan kevés élve­zetet nyújtott. Pedig a csapatok körülbelül egyforma erőssége vagy gyengesége és a győznivágyás szebb akciókat kellett, hogy létre­hozzon, mint amilyeneket vasár­nap láttunk. Sem kombinációk­ban, sem egyéni előretörésben nem volt különösebben említésre méltó. Ideges kapkodás a mezőny­ben, határozatlanság a kapuk előtt és testre menő rugdalózás: ezek jellemezték a mérkőzést, amelytől pedig egészen mást várt a nagy számmal jelenvolt közönség. Az első félidőben még mutat­kozott némi összjáték, de ez csak pár percig tartott és eredménytelen volt. Ha indult is ezután szabály­szerű támadás, a kifejlődését egy- egy gáncsoiásbót származó sza­badrúgás hiúsította meg. Ilyen szabadrúgásból szerezte meg a Sac. is Stofián remek lövésével a 25-ik percben a mérkőzés első és egyetlen goalját. A második félidő 5-ik percé­ben a biró egy hands-ből folyó- lag 11-est ítél a Sac. ellen, azon­ban Zákány a kapu mellé lövi a labdát. Váltakozó — szabadrúgá­sokkal bőven tarkított — táma­dásokkal telik el a második félidő is, melynek 35-ik percében a biró Tarpayt teljesen indokolatlanul kiállítja. Ez a jóindulatú segítség sem tudja azonban erősebbé tenni az Egyetértést, melynek minden erőfeszítése meddő marad és nem tud kiegyenlíteni. A csapatok erőviszonya körül­belül egyenlő volt. Egyénileg a Sac-ban Gardos, Tiszay, Lupis, Grünwald, Rosenstein és Stofián váltak ki; Gardos kitűnő formá­ban játszott s hogy az Egyetértés ezidén már harmadszor szenvedett vereséget a Sac.-tól az 0 kiváló védésének tulajdonítható. Az Egyetértésben Marajda, Szép, Kelecsényi, Misi és Kand- rács mutattak jó formát. — Kiss biró erélyesen ítélkezett, de egy­néhányszor észrevehető Sac. elle­nes tendencia nyilvánult meg a bíráskodásában. — Dankó Tivadarnak a Sac. kitűnő hátvédjének játékjogát a Club fegyelmi választmánya bi­zonytalan időre felfüggesztette. Dankó az utóbbi mérkőzéseken feltűnő lanyhasággal, nemtörő­dömséggel játszott, a legutóbbi Dac.—5ac. mérkőzésén pedig rá­adásul öt öngoallal sulyosbbitotta az amúgy is súlyos vereséget. Ez a büntetés remélhetőleg ujoól fel­szítja Dankó szunyadó ambícióját és legközelebb megint a regi pompás tudásu, legelső klasszisu Dankót fogja viszontlátni csapata és a közönség. — Miskoiczi mérkőzések eredményei: Dac—Mkase: 2—0, Mvsc-Mmte: 2—1 Dvtk—Masc: 3—0.‘ A Zemplénvármegyef Gazdasági Egyesület Hivatalos Közlönye Szerkesztő: 1LLÉSHÁZY ENDRE A Zemplén várn. Gazd. Egye­sület ügyv. titkárá RENDELET a must javítás és borkezelés tárgyában. A must és borkezelésre nézve kiadott 6720/M. E. 1923. számú kormányrendelet végrehajtása iránt a földművelésügyi miniszter 73293. számú rendeletével intézkedett. A rendeletnek — mely a Bo­rászati Lapok f. évi október hó 11-iki számában teljes egészében megjelent — a Tokajhegyaljára vonatkozó intézkedései a követ­kezők. A must besűrítésére s a musttal avagy szárított, illetve aszalt sző­lővel való javítására a földmive- lésügyi miniszternek engedélye szükségeltetik. Az eziránti kérvények a tarcali szőlészeti és borászati kerületi fel­ügyelőséghez nyújtandók be. Ilyen kérelmek csakis abban az esetben nyújtandók be, ha a földmivelés- íigyi miniszter a Zemplénvárme- gyei Gazdasági Egyesület véle­ménye alapján a javítást a zárt­területen egyáltalán engedélyezte. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület ez irányban vélemény- adásra szállíttatván fel, kijelen­tette, hogy az időjárás jobb mi­nőségű mustra ígérvén kilátást, nem látja szükségesnek, nem tartja megengedhetőnek a borjavitás en­gedélyezését. A Gazdasági Egyesületnek e véleménye szintén feleslegessé teszi minden ily irányú kérvenye- zést. Az asszu és édes borok keze­lésére nézve a rendelet a követ­kezőleg intézked.k: „7. §. A tokajhegyaljai borvi­dék zárt területén termelt aszú és édes szamorodni borok kezelésé­nél — az azokban foglalt termé­szetes cukortartalom megóvása érdekében — legalább 70 térfogat °/o-os borpárlat hozzáadása sza­bad, úgy azonban, hogy ebből a célból egy hektoliter borhoz leg­feljebb négy hektoliterfok borpár­lat adható és a hozzáadás után az illető aszú vagy szamorodni bor szesztartalma a 18 térfogat %-ot meg ne haladja. Az aszú vagy édes szamorodni borhoz ke­verendő borpárlat közvetlenül csakis tényleges termelvény sze­rint adózó szeszfőzdékből szerez­hető be. E szeszfőzdék vállalko­zói a kiszolgáltatott borpárlat valódiságáért az 1923. évi 6720/ 1923. M. E. számú rendeletben meghatározott büntetés terhe mel­lett szavatolnak s a vevőnek ki­szolgáltatott borpárlat valódiságá­ról a mennyiség és foktartalom megjelölésével igazolványt adni kötelesek. Aki aszú és édes szamorodni borhoz való hozzáadás céljára borpárlatot tart raktáron vagy készletben, tartozik arról pontos nyilvántartást vezetni annak fel­tüntetésével, hogy mennyi, mily szeszfoku a tárolt borpárlat, kitől, mikor vásárolta, mily célra és mi­kor használta azt fel. Tartozik to­vábbá a borpanat hozzáadási szán­dékot a községi elöljáróságnál előzetesen bejelenteni, a községi elöljáróság pedig a borelienőrző bizottság bevonásával a borpár­latnak a borhoz való keverését ellenőrizni köteles. A felhasznált borpárlat valódiságának igazolása céljából az eladótól erre vonatko- zóiag kapott igazolványt legalább 5 évig meg kell őrizni.“ — Követendő példák. A vár­megyei Gazdasági Egyesületek költségeiket javarészt azokból az összegekből fedezik, amelyek tag­díjak cimén folynak be. Ez ösz- szegek a tagdíjak alacsony volta miatt (Zemplénben 40 békebeli fillér) nem elégségesek az admi- nistració (posta, irodai, írószer stb.) kiadásokra sem, ezért az egyesü­letek a gazda társadalom önkéntes anyagi támogatására is rá vannak utalva. A Veszprémvármegyei Gaz­dasági Egyesület tagjai közül töb­ben szép példával járnak elő e téren: Eszterházy Pál gróf 300 ezer, Puralu Pál 200,000, grót Zichy Béla 100,000, a tóvazsonyi i bérgazdaság 100,000, Walla Géza és Bibó Dezső egyenként 50,000 korona évi adományt ajánlottak fel az egyesület adminisztratív ki­adásainak fedezésére. — Takarmányösszeirás. A kormány elrendelte a takarmány összeírását. A rendelet inditóoka a nagy szárazság okozta takar­mányhiány, s a Kormány az ösz- szeirás eredményeként a takar­mánykivitelt eltiltani szándékozik. — Földadó fizetése. A búza értékben fizetendő földadó har­mincezer koronában van megál- lápitva. Ez a megállapítás azon­ban csak a f. év október hó 31 ig értendő. — Figyelmeztetjük azért gazdatársainkat, főleg a szőlőbir­tokosokat, hogy iparkodjék min­denki földadóját e hó 31-ig kifi­zetni, mert előreláthatólag a kor­mány a kulcsot a mai 95—100 ezer koronát kitevő tényleges ár­nak megfelelőleg fel fogja emelni s a hátrálékos adózónak ezen fe­lül fizetnie kellesz majd a havi 10°/o-os adópótlékot, recte: bír­ságot is. fi V Mezőgazdasági Hitelintézel és Iparfejlesztési R.-T. Budapest, V., Nádor-ucca 20. Elfogad megbízásokat ter­mény értékesítésre minden mennyiségben. — Mezőgazda­sági kitelt nyújt kedvező feltételekkel. Mezőgazdasági többtermelés és iparfej­lesztés. A n. közönség szives párt­fogását kérem. Bertók Katalin oki. szülésznő Gíóf Somogyi Ilona-u. 4. BBsttKS A Sátoraljaújhelyi Népbank mint Takarékpénztár. HIRDETMÉNY. A Sátoraljaújhelyi Népbank mint Takarékpénztár 1923. október hó 7-én megtartott rendkivüli közgyűlésében elhatározta az eddigi 5.000.000 korona alaptőkének 15.000.000 koronára való felemelését akként, hogy 40 ezer drb. 250 kor. n. é. uj részvényt bocsájt ki 500 korona árfolyammal és azokat a régi részvényeseknek felajánlja oly módon, hogy minden 1 régi részvényre két uj részvény jegyezhető. Az elővételi jog az intézet pénztáránál 1923. október 22-ig gyako­rolható a régi részvények bemutatása és részvényenkint 500 korona és 1923. január 1-től járó 6%>-os kamatai lefizetése ellenében. A részvényenként fizetendő 500 koronából 250 kor. az alaptőkére, 150 korona a tartalékalapra és 100 korona részvénykiálíitási költségre és illetékre fog fordittatni. Az uj részvények az 1923, évi nyereségben részesednek. Felhívja az igazgatóság a t. részvényeseket, hogy elővételi jogaikat leg­később 1923 október 22-ig gyakorolni szíveskedjenek; mivel későbbi je­lentkezést az intézet figyelembe nem vehet. Kelt Sátoraljaújhely, 1923. október 7. Az igazgatóság • - - -M-s V V? vFö*

Next

/
Oldalképek
Tartalom