Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-07-15 / 84. szám
|2 * > *§* O ■% te « O ° ? 3 Telefon í 42. szám. Sátorai jauj hely, 1922. Julius 15. Ura 3 korona. víegjeienik hetenkint háromszor kadcien, csütörtökön és szombaton. 9ra 3 korona. für'fop. a* * “2EÜ rőexKSKsesTő ElOÓJÓZIXF Előfizetési dijak : Egész évre . . 4r>0 K. Félévre .... i5 K. Negyedévre . . i! 5 ií. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetccntíméterenkint szám tatnak. Ötvenharmadik évi. 84. szám (6292.) Szerkesztőség és kiadóim Sátoraljaújhely, Főtér 9, szám. V égre egy olyan hír BécsbŐl, mely, ha nem is űrön et, de a jogos követelés teljesítésén való meg yugvóst alkalmas kelteni Magyarországon. Hivatalos jele ítés szerint az osztrák kormány most megsürgette azoknak a 'tárgyalásoknak' a megkezdését, amelyek a Bécsben lövő m tgyar műtárgyak vísj- ezaadására, illetőleg kiszolgáltatására vonatkoznak, Éppen nem rendjén va ó dolog s egykori szerencsétlen, az égési világon párja nélkül álló közjogi helyzetünk következménye, hogy számos — ! éteégtelenül magyar eredetű — műkincs és lör'ónelmi ereklyéink túlnyomó rési® Bécaben talál otthont. Mit keresnek a bécsi udvari könyvtárban Mátyás király hires korvinái, a drágakövekkel kirakott, aranyozott fedelű, bőrkötéses, kézaeii'oírt fólián- sok, mit keres Bécsben a „Képes Krónika“, mit keres a HÍBío ichses Muaeum-bau II. Lajos vértezek1, amelyet a mohácsi ütközet után a halóit királlyal együtt a Cseie-patak issap,- jából emeltek ki; mit keresnek nemzeti királyaink kincseket érő íegyva-. rei és ékszerei; mint k re* a Natur- bistorisc'ies Museum ban fém éi drágakő (— opál —) bányáink iegérté kesebb, szinte unikumszámba menő leletei: mit keresnek a Kunst-Histo- riaehes Museumban régi művészetük* szent ereklyéi s a nagyszentmiklósi hires népvándorlás korabeli arany, lelet? Micsoda égbekiáltó igazságtalanság volt a magyar kuliura e ragyogó bisonyitékait, melyeknek egyes-egye- dül czak a magyar museun okban lehetett helyük, elvonni a jogos tulajdonosok szemléletétől 5 úgy filitani be azokat, mintha ások az osztrák— magyar összbirodalora kultúrájának volnának termékei. Most tehát meg fog végre szűnni ez a lehetetlen állapot a mllkinc cink hazakerülhetnek ; vissza arra a helyre, ahonnan soha egy percre sem lettvolna szabad elvinni. A* omlitett hú adás saerint az osztrák kormány ko mpenzációs alapom akarjs megoldani & ' kérdést, még pedig a Magyarországon levő osztrák műkincsek kicserélésével. Bi íriszé gyanúsan hangzik fülünknek, mert tudtunkkal osztrák műkincs, mely nem legális módon, vagyis szabályszerűen, vásár utján került ide, nem igen van Magyarországon, inig a mi kincseinket törvénytelenül, hatalmi szóval es garmadával cipelték a császárvárosba. Nem tetszik nekünk az a készség sem, amellyel az osztrákok felajánlják a duplik-iíumok s általában ama darabok visszaadását, amelyek hiánya nem érinti rzóke- nyeu az illető intézetet, mert 1 érlel- he len szigorueággal vissza keil kö-^ vet ni minden egyes darabot, mely-* nek magyar eredete kimutatható. A-iok, akiknek feladatuk lesz magyar részről tárgyalni 8 kérdésről z osztrákokkal, résen legyenek, mert — osztrákokkal állnak szemben i És még valami. Minden anyagi javunkat elvette Trianon, viszont kulturális kincseink visszaszerzésére megadta a lehetőséget. Ezt a kérdést tehát nekünk kellett volna forszíroznunk, műtárgyaink pontosan Összeállított, kész Flammarion Camiiie. Irta: Albérlő Ciháét. Francia eredetiből átdoigoít-r: OrSnapan Áruin. 1858. júniusának égy szép reggelén 9gy gysrcoek-ifju a Párisi Obsorvatorium kapuján, kinek du« haja szerte kusxálódolt magú» kalapja a’stt, kopogta ott a a kapuitól r«-m*gÖ bangón kérdé: — Hol találhatom mag Lsvsrrier urat, kér*m ? — M**jen át as udvaron, válaazolt a kapu», végig a bejáratnál nyíló nagy folyósén, fal az első emelstrs s mondja ott, hogy igazgató úrral óhajt baaxélni. Á látogató isgatettsn lépett ba a tekintélyes is kissé titokzatos birodalomba, hogy néhány pillanat malva agy bírta tudós alőtt álljon. Kestyüvsl fedstt kyssi ban ggy kia nádpálcát szorongatott. Öltözete, mint agy meglatt férfié, oly ünnapé- lysc Volt a szint* látszott, hogy az anyai gondosság őrködött kifogáataían nyakkendőjén is. Látogatáaát bajalsntatték, azonnal bs is vexatték a páriái Observatorium igazgatójának dolgozószobájába. 1868-ban Lsvtrrier nsv? reá vo't Írva az égboitoaat térképeire, mert az 1846-ban általa fslf«d«Ritt bolygóesiliag naggyá tette navét, több évvel, mielőtt magát a Nsptu- nusanak szentelt*. Ex a tudós kia csillagot fsdasstt fel tollának hegyén, esaköz nélkül s exupán a számoknak hatalmával, SS a Iái,gisz, aki a világrendszer határait 1600 kilométerrel masstebbre taeaitotta, — a fiatal látogató számára a tudomány szentje volt, kinek az ég ép agy hazája, mint a föld 1 Az ifjú alig mert rátekinteni. Mindamellett megfigyelte, hogy maga» volt, sápadt, stőke, öltöaat* fehér a lábán aárga bőrből való háaieipő. Túlságosan fiatalnak látszott az ő 47 áréval. íróasztala alőtt ülve ezen pompás reggelnek tündöklő fényében egy urrat beszélgetett. Amint a látogató eltá ozott, Leverrier a fiatalemberhez fordult : — Amint hallom, magának kedve van a eeillagászathos. Csinált már valamit? — Egy mivet irt»*, igazgató ur, * Világsrsdstről. — Mit becséi ? Egy könyvet a Világ- eredetről ? — Igenis, igazgató ur, a bolygókkép- ződéséröl, a világnak fisikai történetéről a legtávolabbi időktől egéassn az emberi szem uralásáig, a kövületekről, a Földgőmb főt fásairól éz a Keletkezés tudományos magyarásstárél. — Ördögbe ia 1 Zaplaee éa Cuvier, aok velna egyszerre I Hány éves? — Tixeuhat éve* vagyok! Tisztában van m algebrával éa geometriával ? — - Igenis, igazgató ur 1 Lsverritr hivatta egyik muukatáraát, Viator Puiscux-t e rábieta a csodás gyermeket, hogy eaak ősaeefoglalóau vizsgáztassa 1* a mikor a jelölt iámét a dolgozó- szobába lépett, as igazgató igy szólt hozzá jóságos mosollyal: — Barátom, a legközelebbi hétfőn be fog lépni mi hoszánk 1 IfJ történt, hogy Flammarion Camille felvétetett a Párisi Observatoriumba, mint esillagáss-névendék 1888. junius 28-án, tehát a múlt hónapban volt hatvannégy éve. * Flammarion Camille a múlt hónapban volt nyolcvan éves. És mily karriert futott meg úgy térben, mint időben! Memoárjainak első könyvébsn elmondotta, hogy nily . korán kszdődő volt as igyekezete-: „Tanulni, tanulni szüntelenül, mindig öí volt az éa szellememnek uralkodó szenvedélye. Négy éves koromban olvasni tudtam, uégy és fél éves koromban már Írni is, öt éves koromban a nyelvtant és »zár olást tanultam. Első kérdéssim közli, melyek nyugtalanítottak, sgyik vált, hog megtudjam, min nyugsaik a föld s ha semmin sem nyugszik, miért nem esik le.* I y korán nyilatkozett meg nála a tudomány szeretet* s ily korán jeisntkszett hivatása. Flammarion munkáinak meg van az ki egyéni jellege, eredete a dicsfénynek, melyből s név is származik (Fiámmá Orio- nis), mely kiválasztatott, hogy maga is csillogjon s esiilagok tudományában. 0 a szellemek népizerüsitője, papja agy tudománynak, melyet ő vallásként követ, msgífl Férfi öltönyre és felöltő szögetek nagy tálasztéhban. legjobb férfi- és női gyapjú szivetek legalcsibbau BRÜNNER RAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében Sátoraljaújhely, Főutca 16, (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Fekete és kék posztók, hamprn in&mtiK legjobb minőségben. *
