Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-07-11 / 82. szám
I MOSKOVITS HERMAN cégűéi Kér«. cégeire Sátoraljaújhely, Rákóaei-utoa 6. az. sgyotaíi ára 3 'rioi’oiio. Megjelenik hetenkiní háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadóaiv Sátoraljaújhely, Főtér 0. szám. Telefon: 42. szára. Ura 3 hóim Előfizetési dijak : Egész évre . . 450 K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ura 3 K. Hirdetések négyzetcentlmét“"enkint számíttatna*. Sátoraljaújhely, 1922. Julius 11. Ölvenharmadik évi. 82. szám 9 drágaság lóztnérójo. Mit mutatnak az indexszámok ? Hagyjuk békén egyelőre a nagy politikát és minden csalafintaságait. Hadd szórakozzanak vele azok, akik azt hiszik, hogy ő körülöttük forog n világ. De látjuk — óh, nemcsak ma, da már régen — egészen más kérdés szőrit minden mást háttérije, a mega soha el sem képzelt arányaival, szőjjelszórva — mint a pelyvát a szél — apró hecceket, ravasz fogásokat, sunyi érvényesülést és ez a drágaság kérdése. Felszínesen úgy látszik, mintha nem volna semmi különösebb baj és tudja Isten, mintha mégse volna rendiben minden. Junius végén az indexszám, amely a drágasáa lázmérője, 105’4-re szökött fal. Ami magyarán azt jelenti, hogy az Ur 1922 ik esztendejének juniua 80-án a há- boruelőtti árakhoz viszouyitva a megélhetés drágulása százöt és félszeres. Az élelmiszerek drágulása százhuszonegy és félszeres, a ruházati cikkeké kétszáztizen- egyszarei, a fűtésé «záikilenorsnszeres, a világításé harmincszoros, a lakbéré három és félszeres, a különféle oikkeká hatvankét és félszeres. Junius elején az indexszám 90-50 volt, tehát ennek a hónapnak folyamán ugyanez élelmiszerek, mint a ruházati cikkek áremelkedése 19 3 százalék. A megélhetés drágu'ását az előző hónapok áraival összehasonlítva május vége óla 16 5 százalék, április vége óta 22‘3 százalék, február vége óta 48 százalék, január vége óta 55*7 százalék, az év eleje óta 71 6 százalék, múlt évi junius óta, tehát egy év alatt 211*7 százalék az áremelkedés. A szabadforgalomban beszerezhető kenyérárának indexszáma 111*16, azaz a kenyér ára a békebeli árakhoz viszonyítva több mint száztizencgy- gzsres, még a megélhetés átlagos drágulásának indexszámánál is k’7 százalékkal magasabb. Aranyvalutáju országokban a drágaság indexszáma 170, töhát a megélhetés 70 százalékkal drágább, azaz nem egészen kétszeres. Nálunk, az arány, hogy jól öoz- szebaseonlitva feltüntessük, 1044 százalék, azaz mint már jeleztük, százöt és féls.sres. Hát ez még nem volna olyan nagyon nagy baj, ha mindazok, akik áietsorsuknál fogva rá vannak kényszerítve, hogy összes közszükségleti cikkeiket j. piacról szerezzék be és akik sem nem termelhetnek, sem nem kereskedhetnek, tehát az indexszámban mutatkozó terheket át nem háríthatják azokra, akik az ő szükségleteik indexszámát emelik, ha tubát mindegek munkájuk ellenértékéképpen kapott napszámukat vagy „élvezett“ fisstésüket éppen olyan indexszám alapján kapnák, mint amilyen az általános drágulás indexszáma. És itt esak két osztály jöhet számításba, munkás és a tisztviselő osztály. Maradjunk ma s: utóbbinál, majd rátérünk alkalmilag a munkás helyzetére is. A háború ^lőtt eg;: öl családtaggal biró VI. rangosztá'ybali tisztviselőnek 7700 kor. évi fizetése volt, tehát napi 19 kor. 50 fillér. Ma évi összfizatóse ugyanennek a tisztviselőnek 52,800 korona, tehát napi 145 korona, a háború előtti fizetésnek mondjuk hétszerese. No de a naturaiiák 1 mondják az ellátottak nagy része. Nos hát ezsk értékét a mai árukhoz viszonyítva szabjuk meg évi 60,000 koronában. Ezek szerint tehát végösszegben ez a tisztviselő kap éri 112.800 koronát, azaz tizsmhatszorosát annak, amit békében kapott, holott a drágaság százöt és félszeres. Itt a számok beszéljek. Mi egy szót, mi egy jelzőt nem füzünk ahhoz, amit a számok mondanak. Ezek a számok pedig azt mondják, hogy ennek a vége hatalmas összecsapás lesz. Debacle. Nemcsak abban az esetben, ha ez igy megy tovább, de akkor is, ha ez így marsd. Mert tizenhat koronáért nem vehet senki százöt korona értékű portékát. Tizenhat a százötnek hat és félszerese. Hat és fél kiló kenyér helyett esak egy kilót juttatni sz öt gyereknek, egy kiló hús helyett csak tizenöt dekát, a gyerekek közül esak egyet öltöztetni fel, a többi járjon pucérul, hat pár cipő helye t csak egyet csináltatni, a többi menjen mezítláb — hát ez mehet egy idáig, de már sokáig nem. ban látja, hogy félreértés történt, mert a szinügyi bizottság átiratban kérte fel, hogy elnöki helyét foglalja el, ennek taives örömest eleget is lesz. A gyűlést megnyitván, elsősorban megemlékezik a szinügyi bizottság elhunyt érdemes alelnökiről: dr. Hornyay Béláról és indítványozza, hogy családjának átiratban részvét fejeztessék ki. A bizottság ezzel Ehler! Gyula előadót bízta. meg. Ehlert Gyula előadó referált aztán behatóan a színházi szezont illetően és bejelentette, hogy a tanács hatályon kivül helyezte a szinügyi bizottság döntését, megsemmisítette saját határozatát és most már hozzájárul ahhoz, hogy a Haltainak adott engedély érvénybe lépjen. Dr. Malártsik György is kérte a szinügyi bizottságot, hogy a város órdekéban járuljon ehhez hozzá, mert felfogása szerint, ha Heltai Hugó kártérítési pert indítana a város ellen, a pert megnyerné. Tádniillik a •izin- ügyi bizottság Holtainak adta bérbe izin- házat és a város bölcs tanácsának hat hé múltán eszébe jutott ezt a határozatot „megsemmisíteni“ és az újhelyi színházra pályázatot hirdetni. Már-mér úgy látszott, hogy bonyodalom támad és perre megy a dolog, azonban a tanács meggondolta a dolgot és visszavonta erre onatkozé határozatát, mert valószínűleg rájött arra, hogy absolute nem is volt joga a szinügyi bizottság ügyeibe beleavatkozni. Kroó Jóssef azt tartja elsősorban szükségesnek, hogy tisztázzák az ügyből kifolyólag a szinügyi bizottság hatáskörét és jogait, mert lehetetlenség és abszurd, hogy a szinügyi bizottság a tanács részéről hasonló eljárásnak legyen a jövőre is kitéve. Dr. Búza Béla szintén tiltakozik a tanács önkényes eljárása ellen és kijelenti, hogy ha nem lenne a szinügyi bizottságnak a sziQházügyeiben érvényes döntési joga, 8 a mega részéről komolytalannak látná a szinügyi bizottság munkáját. Dr. Malártsik György városi főügyész felolvasván a szabályrendelet idevonatkozó részét, megnyugtatja a felszólalókat és kijelenti, hogy a tanács szabályrendeleteileason járt el, mart lu’ajdonképpen a tanácsnak csak fel- terjesztési joga van a kópviselőtsí'ülethez. Elhatározták, hogy a tanácshoz Ily értelemben átírnak s megmagyarázzák a városi tanácsnak, hegy tulajdonképpen mi is van benn') a városi szabályrendeletben. Ehlert Gyula felolvasta még a Heltai azin . azgatóval kötendő szerződés főbb F n if, melyek leginkább a társulat művészi nívójára tartalmaznak kikötéseit és ezzel %z újhelyi jövő évi sziniszezon kérdése ramuiheiőieg most már végleg elintézést nyert. m m Férfi ühüíipí és legjobb JérJi- és női gyapjú szövetek lego’bábban • • fekste és Ítélt 1 a?5 m m SS m m felöltő születőit BRUNNER LAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében pásztóit, tagam IszövBieli nagy uálasztÉhban. Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni! legjobb minőségben. * B m Lapunk mai száma 4 oldal, A szín ügyi bizottság ülése. Méltat kapta mtg az újhelyi színházat. — Tiltakoztak a városi tanács szabálytalan eljárása ellen. Vasárnap délelőtt ülést tartott a szín- ügyi bizottság, ezúttal hosszú idő után újra Dókus Gyula elnöklett alatt. A szia- ügyi bizottság tagjai közül megjelentek Etilért Gyula előadó, dr. Búza Béla, Kroó József, dr. Malártsik György, Geiger Olt- már, Beregszászy István, Kertész Ödön, Bajusz József és dr. Székely Albert. Éhlert Gyula meleg szavakkal üdvözölte Dókus Gyula elnököt és kérte, hogy a jövőben is a régi szeretettel viselje gondját az újhelyi kulturális akcióknak és különösen az újhelyi színészetet ajánlotta figyelmébe, mert ez most sokszorosan fontos, amióta ez a város itt a magyarság végvára. Dókus Gyula megköszönve az üdvözlést, megmagyarázta, hogy miért is tartotta magát oly hosszú idők óa távol; ucm szokott tolakodni, azonban határozott mil!ő?és történt vele szemben, mert ezelőtt több gyűlésre meg sem hívták. Most azon
