Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-11-21 / 123. szám
M0SK0V1TS HERMAN cégnél Kérem ° cégemre Sátoraljaújhely, Rákóczi-utca 6. sz. ügyelni! Ara 10 K M Meffjelenlk hetenként kétszer kedden és szombaton Szerkesztőség ég kiadóhiv. Sátoraljaújhely, Szóohenyl-tór 9. aaám Telefon: 42. siám. Ara 10 K. Előfl' jtósl dijak: Helyben : Egész évre . . 1000 K. Félévre 500 K. Negyedívre . . 250 K. Vidéken: Egész évre . . 1200 K. Félévre . . . 600 K. Negyedévre . . 300 K. Hirdetések négyzetcentiméterenként Sátoraljaújhely, FŐSZERKESZTŐ : TÄRSSZBRKESZTÖ : Ötvenharmadik évf. 1922. November 21. g kroó József pr. lázár anpor g 123. szám (6331.) El a vályútól. (L. A.) Nyolcadik éve állnak a vályúnál es még mindig nem laktak jól. Csorog a steir a szájukból, taszigálják egymást, egy koncon százan is rágódnak kidülledt szemmel, kóródzve telhetetlen étvággyal. Mintha az országot azárt nyomorították volna meg, tették koldussá, hogy ők marakodjanak a megmaradt romokon. A farkasok, akik vérbeborult szemmel fogaikat villogtatva üvöltöztek évekig, raig vége lett a háborúnak, itt volt a nyomor, a szükség, a kétségbeesés, a letargia, akkor neki mentek foktelen gyomrukkal annak, ami maradt és csinálták a drágaságot, próbálják tönkretenni azokat, akik még megmaradtak és az;, ami még maradt. Hadinoiiíiomosok, halott katonák vérén híztak meg és éhen halt családok utolsó sóhajából vették a házaikat, bundáikat, telkeiket, üzleteiket és mindenüket amivel máma elvakultan kérkednek, mint cifra rongyaival a faiusi szolgá.ó. Mit bánják az országot, az embereket, a becsületet, a pillanatnyi lehetőségeket fogják torkon és fojtogatják, amíg meleg, amíg a kilátások és alkalmak pulzusa ver. Elfelejtették ezek az urak már, hogy honnan jöttek és mik voltak a jelentéktelenség határán túl! Elfelejtettek már a szennyes és szegényszagu szobákat, ahonnan mint haloUrablók törtek elő erre a vérében fekvő és kiaszott testű országra. Elfelejtkeztek már a háborúról, amelyik a világrahozta őket, a drágaságról, amely bajnokká kente fel őket? éjszaka nem riasztja fel őket beosteiüü álmukból a nyomorgók só hajtása, a menekültek, a kiüidözöttek zokogása, az éhesek gyomorkorgása, afázók borzongó kardaia, a iakáslalanok nyöszörgése? Nappal nem hallják egy lebunkó- zott ország halk imájá, amellyel az ég felé riad ? Áz újra nagy, szabad és boldog Magyarország jövőjét nem teheti tönkre néhány véren hizlalt nagybundás akarnok hisztérikus telhetetlensóge. Jöjjön az államhatalom minden erejével, aaókkal, amelyek felülmúlnak minden mértéket, vagyondezs- mával és minden eszközzel, amellyel véget vet a dőzsölésnek, az elvetemült pompának, a nagyrészt általuk okozott drágaságnak és ennek következményeként enyhülni fog a nyomor és hajléktalanság. Mindenütt csak őket látni, a piac, az üzletek, az utcák velük van tele. Ki ad könnyen és hanyag mozdulattal többet mint a maximalis ár, ki ül Budapesten és az egész országban a színházakban legelői közszemérmet sértő ruhákban, ki vásárolja a luxuscikkeket, ki zsákmányolja a földöket és ha nem telik, ki csinál mindezekért minden lelkiismeret furdalás nélkül árdrágítást. Ki akadályozza meg ebben őket? Nagy Magyarországért vívandó harcban nem közömbös, hogy egy szívvel lélekkel megyünk e riadó hangja után, vagy pedig minden hiába, mert a háború milliomosai uj préda reményében támadják a hátunkat. Hátra kell még nézni utoljára, hogy seregszemlét tartsunk: ki a mienk, nyomorgó, fázó, szenvedő, de bizó bajtársunk és ki nem. Aki azért állt a sorba, hogy tovább zsákmányoljon, álljon ki a sorból. Ezt a csatát, a mi élet vagy halál csatánkat, templomi áhítattal, tiszta lélekkel, a keresztesvitézek alázatával kell megvívni. El tehát a vályútól csataterek hizlalt- jai, nyomor, drágaság, szenvedés gyárosai, vissza hadimilliomosok a félhomályba, az ismeretlenségbe, mert az ország már unia a nyilvános etetés és hizlalás áliatk sri' mulatságát, a kiábrándító tülekedést e?. a vásári zsákfutást az aranyért. Elkészült az uj boFtönréoyízFiRzzi Nagyatádi Szabó István földmive- Xóaiigyi miniszter nyi atkozata. — A kormánynak és az illetékes köröknek is állandó nagy problémája a magyar bor sorsának végleges elintézése, mely különösen azóta vált égetően naggyá és sürgőssé, mióta a borexport balkézzel történi szabályozása évek óta úgyszólván parlagon heveneti ezt a valutajavitásra is aiváiokeppen hivatott terményünket, úgyszólván az egyetlent, aminek majdnem egész termőteriüiete a miénk maradt s amelyből ma többet produkálhaluak, mint a boldog Nagymagyarország Az uj bortörvény vajúdása régóta tart s nehéz a kérdésben úgy dönteni, hogy a sokirányú kivánalom es szempont megjelelő mérlegelésben részesülhessen. A főid- mivelósügyi minisztérium borászati főosztályának javaslata, értesülésünk szerint, készen van, egyelőre abban a formában, hogy a megfelelő állami és maganszakór- tekezlet elé kerüljön s annak meghallgatása után váljék törvényjavaslattá. Nagyatádi Szabó István földmivelés- ügyi miniszter a kérdésünkre a következőket mondotta munkatársunknak: — A bortermelés és értékesítés minden szempontból való szabályozása oly nagy anyag, hogy ez maga is indokolja azt az alaposságot és körültekintést, amivel az uj bortörvény készül. Ez a törvény a termelés irányítása es fokozása melleit a kereskedelem forgalmának és a borexportnak rendezését, a külföldi piacoknak oiztositását és a magyar bor régi világhírének visszaáliitásat is célozza. Ennek megfelelően a javaslathoz való hozzászólásra, mint eddig is mindig, ezúttal is módot kell nyújtani az összes érdeklődőknek. Ez meg is fog történni. A legrövidebb időn belül ankét elé kerül a tervezet, melyen természetesen úgy a termelés, mint a kereskedelem szakközegeinek minden méltányos kívánságát figyeleml fogjak fogják venni. T yilatkozott munkatársunk előtt snől a ki lésről Drucker Jenő gazdasási fíP'i- nébeo«, a Szőlősgazdák Országa ]arye?ü- leiéock igazgatója is, aki a köv- kezeket mondta: — A bortörvény elkészítéséről csak annyit tudok, hogy rövid idővU ezelőtt 5—6 napig tartó bizalmas tárgyalások folytak a íöldmivelésügyi minisztériumbac. a melyeken szót kapott a bortermelés és értékesítés több érdekeltsége is. E táigyMásokon magam is résztvettem, de éppen azoknak bizalmsa jellegénél fogva nem áll módomban bármily nyilatkozatot is tenni. Yaiószinü, hogy a törvényjavaslatot a föidmivelósügyi miniszter teljesen elkészítette. Hogy azonban a kereskedelmi és igazságügyi minisztériumok, valamint a nemzetgyűlés illetékes bizottságai azt mikor tárgyalhatják, erre nézve in concreto nem tudok semmit sem mondani. — Mindenesetre azonban ki kell jelentenem, hogy az uj bortörvény életbeléptetéséi felettébb sürgősnek tartom s az idet gyenge minőségű, exportra kevésbbő alkalmas bortermés megfelelő értékesítése szempontjából felettébb kívánatos, hogy a gyengébb boroknak jobb borokkal való házasilása mielőbb törvényes endesést nyerjen. — Meg kell emlékeznünk a bwk er, fedelemnek a tarifaemelés által előállott sérelmeiről is. A vasúti szállítási díjtételek olymódon lettek ugyanis megállapítva, hogy míg a jel ideg hektoliterenként 7000—7900 korona értékű sörnek darabáruként való száll: ia eseten a szállítási költségé mázsánként 434 koronát tesz ki pl. Budapest és Debrecen között, addig ugyancsak darabáruként szállítva a hektoliterenként csupán 4200—5000 koronát érő bornak vasúti szállítási költsége ezen útvonalra 1145 korona. Ysggontétslenkmti szállításnál ezen útvonalon a sör mázsáját 202 korona, mig a borét 725 korona vasúti fuvardíj terheli. Bortermelőink ezen súlyos sérelmének orvoslása érdekében a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara most feliratban kérte az illetékes minisztériumokban, hogy a bor és sör vasúti szállítási díjtétele összhangba hozassák, mert e jelenlegi tarifális kezelés igazságtalan előnyt biztosit a budapesti, amúgy is nagy jövedelmű sörgyáraknak, akik rizikó nélkül termelnek. m m Férfi BltSnp és legjobb íérji- és női gyapjú szövetek legolcsóbban e 9 Fekete is kék $8 m m féltő széfetek BRUNNBK BAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztók, käffipn [Szoueteif i nagy Bálasztéhban. « Sátoraljaújhely, Főutca lß. (megyeházzal szemben) szerezhető be. Kérem cégemre figyelni 1, legjobb minőségi^*"., * m M B
