Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-10-17 / 113. szám
‘Ü 8 im; <0 U 19 W 5 ? ■a 3 ,u ;* |E * gf > ■ O -5. ki 5 O -2 H* </l Előfizetési dijak Egész évre . éld K. Félévre . . . . 23SK, Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. M«^jelenik hetenként háromszor kedden, csütörtökön <ís szanabaion. Szerkesztőség és kiadóniv Sátoraljaújhely, Fétér §. szám. Telefon: 42. azAm. Sátoraljaújhely, 1922, Október 17. Hirdetések négyzetcentimétereakint számíttatnak. Ipa 5 korona. Ura 5 hiny, Self szakadék felett lebegünk és hús a mélység” feló a teher, amit az erőszakos béke helyezett vállainkra. Jaj a legyőzőiének, ezerszeresen jaj azoknak, akik egy ellenséges világ igájában önmagunkkal sem tudunk megbékélni, Előttünk a tiagikus német példa. Á fél- százmilliós német nép az ellenségtől le- győzötten, belső lázaktól is gyötörten vergődik a mélységek felett, amelyek elnyeléssel fenyegetik. A legyőzőitek sorsa a mienk is, megalázóban és magtépetten vergődnek a volt fegyvertársak egy lehetetlen, fojtogató békeszerződés halálos ölelésében. Nem tudunk örülni annak, hogy a koronát többre taksálja Zürich a márkánál és a nagy és dolgozó német nép fizetési eszközénél csupán a iezüiött Ausztria és az államalkotó energia és képesség nélkül tengődő Lengyelország valutája rosszabb a világpiacon. Nem örvendhetünk a korona fölülkerekedésének, mert a márka katasztrofális romlása nem jelsnii a koronának javulását, hanem csupán azt jelenti, hogy a közös elnyomottságban, a tehetetlen megkötöttségben gazdasági életünk, — mint a legyőzőiteké — ki van szolgáltatva ellenségeink kénye-kedvének, amely nem tűri, hogy pénzünk megfelelő reális értékelésével végre nyugodt és tartós bázist kapjon gazdasági fejlődésünk. A márka tragikus sorsa nincsen összekapcsolva a koronáéval, de figyelmeztető •a is arra, hogy a legyőzött országok sorsa közös, kiszolgáltatva a győzők akaratának, sz ellenséges kapzsiságnak és rosszindulatnak, ks figyelmeztető arra, hogy önvédelmünknek és jövőnknek egyetlen útja van a boldogulás felé: a megértés, az erők összefogása, a gyűlölet kiküszöbölése és mindenek .felett a munka. Dolgozni kell és dolgozni csupán ott lehet, ahol nincs gyűlölet, nincs testvórhá- boru, nincs erőket emésztő belső háborúság. A győztes világ, amely idáig jutatta Németországot, bennünket sem fog kímélni ezután sem, hiszen a legyőzőitek feletti diadalt az tehetné teljessé, ha minden erőnket és bizalmunkat elveszítve térdelnénk lábaik előtt nyomorúságos könyörgésben, egy nemesebb célok nélküli, ma gnsafcb igényektől megfosztott, történelmi és emberi jogoktól lemondott megalázott- ságban. Ez a céljuk, nekünk pedig az a kötelességünk, hogy ezt a gonosz és emberieden tervet lehetetlenné tegyük. A mód erre meg van: felejteni gyűlöletet, elhagyni a széthúzás, az üldözés politikáját és a belső megbékélés nyugalmában vál lünkül vetni közösen a jövő tragédiákat ígérő megpróbáltatásai elé. Ha ez nem következik be, nincs földi erő, ami a végzet beteljesedését megakadályozhatná. Mindenkit érdekel az egyesitett kereseti adó. Est az adót majdnem mindenki fizeti- — A pótadók szünőfólben vannak. — A községek használják fel a kereseti adót. — Most, hogy az adórevirizió elkészült és már nem is olyan hosszú az idő és az ut a törvény gyakorlatba hozásáig, nem érdektelen és nem minden érdekesség nélkül való az uj alapokra fektetett adózás legnagyobb fejének, amire az egész rendszer épült, a kereseti adónak ismsrtötése főbb vonalakban. Az adónak az a neme — néhány kivételtői eltekintve — mondhatni, mindenkit érdekel. Kivételt képeznek mindenekelőtt a föld- és háztulajdonosok, akikről külön törvények intézkednek és akiknek a termelésből és a bérből előálló jövedelmük után külön kereseti adót fizetni nem kell, de fizetik természetesen a föld- és házadót. Ellenben semmiféle formában nem fizetnek kereseti adót: a nemzeti hadsereg és a rendőrség tagjai, továbbá a közönséges napszámos munkából élő egyének. Azok sem fizetnek kereseti adót, akiknek heti jövedelmük az 1500, illetve havi jövedelmük az 5000 koronát el nem éri. Eme kivételektől eltekintve az ugyne- vatt általános kereseti adó csaknem minden elképzelhető jövedelmi forrásból csörgedezik az állam, illetve a város kassza jába. Ezt a adót fizeti a kereskedő, az iparos, az ügyvéd, az orvos, általában a szellemi foglalkozásból élő egyén, továbbá a munkás ős a hivatalnok. A kereseti adó alapja a fixfiaetésü alkalmazottaknál az adóévben élvezett fizetés, amelyhez azonban hozzá kell számítani a lakpénzt, a drágasági pótlékot és minden jutalékot is. A szabadfoglalkozású egyéneknél a kereseti adó alapja az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem, amelynek kiszámítása végett az adózónak joga van a nyers bevéteiekbii levonni az összes kiadásokat, alkalmazottak fizetését, üzletbórt stb. A tiszta jövedelem megállapítása végett minden évben februárban a városi adóhivatalban adóbevallást kei! tenni. Aki ezt elmulasztja, 25 százalékkal több adót köteles fizetni. Ha p ídig külön felhív is után sem ad az illető bevallást, akkor a ■ birság címen 50 százalékkal nagyobb lesz az adója. Az adótétel a fixfizetéseknél különbözőképen oszlik meg. Az alkalmazott viszonyban állókra vonatkozólag a törvény fokozatos adótétel- sorozatot állapított meg, pl. aki havont?. 5000—8000 korona fizetést kap, az havonta 20 korona adót fizet, vagy pl. akinek havi jövedelme 18—20000 korona, 320 korona adót fizet. A pótadók szünőfólben vannak. Az alkalmazottak kereseti adója után semmiféle pótadót, a többieknél pedig csak útadót fognak fizetni. Megjegyzendő, hogy alkalmasottak jövedelme után járó kereseti adót a munkaadó köteles alkalmazottjának fizetéséből levonni és ő köteles felelősség t*;rhe mellett ezt az adópénzfárba beszolgáltatni. Az uj kereseti adó 1923. januá? 1-én lép életbe. Praktikus újítása a törvénynek, hogy a kereseti adónak eddigi négy osztályára való tagozódását megszüntette, ami mellett érdemes még megemlíteni azt, hogy az állam a kereseti ad*!; átengedte a községi háztartások céljaira. Ki mennyit vesztett? Néhány számadat a világháborútól. Á „Wirtschaft u. Statistik“ c. német folyóirat érdekes számadatokat közöl a világháborúra vonatkozóan a német, francia s az angol hadseregről. Németország összesen 13.250,000 embert mozgósított. A fegyveres erő a háború végén 8 millió embert számlált. Az 1918. márciusi német offenzivában a nyugati hadszíntéren 190 gyaíoghadosztály és 2 lovashadosztály vett részt (összesen 3 és fél milliónyi legénység és 140,000 tiszt). Ez az offenziva márciustól júniusig 114,251 embert követelt halottakban, 73,473-at eltűntekben és 506,617-et sebesültekben. A franciák legnagyobb veszteségei az 1914. augusztustól novemberig te. j >dő időben voltak (454,000 halott és eltűnt, 400,000 selmáit); 1916. februártól júniusig a franciák ól a halottak és eltűntek széria 179,000, a Sebesülteké 263,000; 1918. cur- oiuatói júniusig pedig 167,000 halott é* eltűnt, továbbá 266,000 sebesült. A vei du i harcokban a németek 150,000 «mberrel kevesebbet vesztettek, mint a franciák. A németek a Somme-menti harcokban is kevesebbet vesztettek, mint az angolok. A világháborúban Németország összesei 1.824,051 halottat és 4.247,105 sebesültet- Franoiaország 1.358,872 (azonkívül 67,000 színes) halottat és 2.560,000 (azonkívül 140,000 szinos) sebesültet, Anglia pedig 946,023 halottat és 2.121,906 sebesültet vesztett. — Unkákat kifogástalanul tisztit, minden színre fest Rakovszky, Bercsényi-utca 5. szám. ás i Férfi öltönyre és legjobb férfi- és női gyapjú szövetek legolcsóbban 0« Fekete és kéé I SS 1 felöltő szövetek BRUNNER EAJOB posztói), tompra 1 ál É nagy választÉbban. c férfi és női gyapjú szövet üzletében Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni f. ,szitáik legjsbb minőségben. * 1
