Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-10-08 / 110. szám
Ura 5 borona. Megjelenik hetenkint háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadóm« Sátoraljaújhely, Főtér 9. sz;átn. Telefon: 42. szám. Ara 5 beim Előfizetési dijak: Egész évre . . 45i K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . «115 K. Egy hóra . . . -J K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzeteentíméterenk,at számit ; tnak. & Sátoraljaújhely, 1922. Október 8. FŐS2SEKESZTŐ : IEÖÖJÓZSEF Ötvenhármadik ev?. 110. szám (6318.) Kereskedők és iparosok vagyonváít- ságinak kedvezményes lerovása. A hivatalos lap szeptember 26~iki számában jelent meg az 1922. őviXXVlI. í.-c., amely az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az árurpktárak, az ipari üzemek éa egyéb jószágok vagyonváltságának kedvezményes lerovásáról intézkedik. A törvény szerint a kereskedő áruraktára (árukészlete), az ipari vállalat vagyona után járó vagyonváltságoí kedvezményes fizetési feltételek mellett is megfizetheti. A kedvezményes fizetést a törvény- javaslat indokolása szerint azért kellett engedélyezni, mivel a vagyonváltságról szóló törvény végrehajtása olyan nagy adminisztrációs munkát igényel, hogy a kivetés iránti határozatokat a jövő óv közepe előtt aligha fogják tudni kiadni. Az adózók és az állam érdeke is az tehát, hogy mód és alkalom nyujtassék az adóköteleseknek arra, hogy váltségfizelési kötelezettségüknek önkéntes fizetés utján már ez évben eleget tehessenek. Az állam érdekét az idő előtti vagyonváltságfizetés annyiban érinti, hogy az állami üzemek beruházási költségeire idejekorán fedezetet a kormány csakis az igy begyült összegéből tatáiba t. A vagyonváltság kedvezményes lerovása abban áll, hogy aki a fizetést ez évi november hó 20 ika után, de december hó 3i-ike előtt teljesíti, a törvény szerint járó váltságösszeg 85 százalékának lefizetésével eleget tehet vagyonváltság fizetési kötelezettségének. Ez a kedvezmény azonban csak azokra vonatkozik, a kiknek vagyonváltsága a LOOGOO K-át meg nem haladja. Ennek kiszámítását megkönnyítendő, a kereskedők és iparosok emlékezetébe idézzük az 1921. évi XLV. t.-e.-nek a kereskedelmi áruraktárak és az iparüzemek vagyonváltságáról intézkedő pontjait. Kereskedők vagyonváltsága. Esek szerint minden kereskedőnek, kereskedelmi vállalatnak Magyarország területén levő áruraktára (árukészlete) — a vállal;- í berendezési és ingó felszerelési tárgyaival együtt — vagyonváltság alá esik. A vagyonváltság alapja a kereskedő áruraktárának 1921. évi április hó 1-én mutatkozó értéke. Az áruraktár után fizetendő vagyonváltság összege az áruraktárnak a törvény 97. § a szerint megállapított összértéke 2/s-áuak. 5B/o, ha ez 150000 R-nál nem több 6 „ ^ „ 300000 „ „ 7 n * * 500000 „ 8 n » * 700000 „ „ „ 10 * . „ 1000000 „ „ „ 12 „ ff yf 5000000 „ „ „ “15 „ „ „ 10000000 K v. ennél több. Á törvény szerint az áruraktár értékének megállapított összegéből semmiféle levonásnak ninas helye. — Ha azonban a kereskedő azért, mert áruraktárát súlyos tartozások (például szokoiíartozás) terhe.ik, magára nézve méltánytalannak tartaná a vagyonválíságnak az 1920. de«. 31-iki tűzkár elleni biztosítás, illetőleg az 1920. évi üzleíév leltára alapján való megállapítását az 1920. évi vagyonmérlegnek és az üzleti könyveinek bemutatása mellett annak idején majd kérheti azt, hogy áruraktára értékének és a künnlevő követeléseinek együttes összegéből az igazolt üzleti adósságokat venják le és a vagyonváitságot csak a maradókösszeg után állapítsák meg. Ezt a kereskedőknek meg kell jegyezniük azzért, mivel azok, akiknek súlyos szokohartozásaik (és egyéb tartozásaik) vannak, a vagyonváltság megállapítása során, annak idején kérhetik annak beszámítását is és igy könnyen megtörténhet, hogy egyes kereskedőknél a 85 százalékos fizetési kedvezmény után is lényegesen többet tenne ki vagyonváltságuk, mint amennyit fizetniük fog kelleni a jövő évben, amidőn a pénzügyigazgatóság jelzett tartozás figyelembevételével megállapítja vagyonváltságuk összegét. A kedvezményes fizetés bejelentésének módját és a vagyonváltság fizetésének alapul veendő összegek kiszámítására vonatkozó szabályokat a törvény szerint a pénzügyminiszter rendelettel fogja szabályozni. Amíg ez a rendelet meg nem nem jelenik, a kereskedők, iparosok kedvezményes vagyonváltságfizetésüknek nem tehetnek eleget. Miután attól lehet tartani, hogy a rendelet újból elkésve, oly időpontban fog megjelenni, amidőn a kereskedőnek aiig egy-kót hete lesz arra, hogy a vagyonváltság összegét, hozzá a legrosszabb időben, a karácsony előtti szezonban, kivonja üzletéből, mar most számolnia kell minden kereskedőnek azzai, hogy mily összeget fog fizetni november, illetve december hóban kedvezményes va- gyonváltság idejében. Ez a törvény és a jelzett tabella, valamint vagyonváltság bevallása alapján minden kereskedő már e hóban kiszámíthatja. Az 1922. XXVII. t.-o,-nek a 100 ezer koronánál nagyobb vagyonváltságösszeg fizetésére kötelezettekre nézve súlyos bün- tetésszámba menő intézkedése is van, mely az államot akarja védeni pénzünk esetleges további értékcsökkenéséből származó veszteség ellen. Ha ugyanis a vagyonváltság összege 100 ezer koronánál több, a kereskedő (iparos) csak akkor tesz eleget fizetési kötelezettségének, ha a teljes váltságösszeget ez év végéig a kivetés bevárása néltiül önként befizeti. Ennek a fizetésnek elmulasztása esetén a jövő év március hó végéig kivetendő váltságösszegen felül annak 25 százalékát, április hónap 1-től kezdve pedig annak 50 százalékát kell pótlék fejében fizetni. Ha a vagyonváltságkivetés során a pénzügyi bizottság tapasztalná, hogy a kedvezményes fizetési igénybevevő kereskedő (iparos) többet fizetett, a többletet a befizetés napjától a visszatérítés elrendelésének napjáig számított 10 százalékos prémiummai együtt a fél egyéb adótartozásának törlesztésére fordítja, no?” ha ninos adótartozása, azt részére viss : áriti. Ha a kereskedő (iparos alacsonyan becsülte volna vagyonváitságkötéies áruraktárát, de az eltérés alkalmával megállapított érték 25 százalékánál nem nagyobb, az adózó terhére pótlólag csak a két beosérték között mutatkozó különbség után járó vagyonváitságot vetik ki és pedig ha a befizetés december 31-ig történt, a lörvény által megállapított összegében, ha pedig a 100000 koronánál nagyobb ösz- szegváltság befizetése 1923. március 31-ig történt, a törvény szerint járó váltságösz- szeg 125 százalékában. Iparosok vagyonváltsága. Az ipari üzemek kedvezményes va- gyonváltsag fizetésére nézve a kereskedőkével azonos szabályok érvényesek. Az ipari vállalat vagyonváltságának alapjat az ipari vállalat vagyonának 1921. évi március 1-én mutatkozó kontingense képezi, amint azt annak idején be kellett vallani. Az ipari vállalat vagyona alatt értendők mindazon vagyontárgyak, amely az ipari vállalat vagyonösszegét alkotják, (iparüzem telke, épülete, felszerelőbe, góp- öerendezós, munkaeszközök, szerszámok, kocsik, az iparűzésnél használt élőállatok, az anyagkészlet, nyersanyag és félgyártmány, a készáru, szabadalom, véujegy.) Az ipari vállalat után fizetendő va- gyrnválisag összege a váltságköleiea vagy«. oak 10 százaléka. Annak az mari • ál ’ itnak váltságköteles vagyonát, an.aiy gépi berendezésének hajtóereje a huez lóerőt nem haladja meg, a kereskedő mi áruraktárak vagyonváltságáról leközölt libella szerinti százalékhoz képes! \eií megállapítani. Az olyan ipari vállalat váltságköteles vagyonát, amely gépi bexendezés mek hajtóerő^ a 20 lóerőt meghaladja, követi* atö- kepen keii megállapítani: Az ipari vállalat 1913—1919. évi jövedelméből le kell ütni a legrosszabb és a legjobb év jövedelmét és a megmaradó évek átlagos jövedelemösszegónek. kétharmadát 3 százalékkal, amennyiben ez az 81 QB Férfi öitönp is legjobb jérji- és női gyapjú szövetek legolcsóbban © » Fekete is kik-a kara BIS p félti szaseíei BKUNNEK la AJ OB férfi és női gyapjú szövet üzletében posztók, kamgarn jövetek Ertfl SS 1 négy választékán. * Sátoraljaujhelj, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni!. legjobb minőségben, sä dia m «• »»6iMn A Aliiul
