Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)

1922-10-01 / 108. szám

Örs 5 korona. Megjelenik hetenkim háromszor ic«3<íden, cKlllörtökön és szotnbaian. Szerkesztőség és kiadófliv Sátoraljaújhely, Főtér 9. szára. Telefen s 42. szára. & Sátoraljaújhely, 1922. Október 1. SUttlfcoi ftirfap. Srs 5 korona. ca——BiiiMiTTnirráM■■ Előfizetési dijak : Egész évre . . 458 K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . HS K. Egy hóra ... iO K. Egyes szám óra J K. Hirdetések négyzetiantiméterenkint számíttatnak. FŐ3SSR&S3XTŐ : KROÓJÓZSEF Otvenharmadik évi. 108. szám (6316.) Jtorthy jffiklós kormányzó Ujhdybcn. Ma délelőtt fél tiz órakor érkezik Ujhelybe Magyarország kormányzója, akit a város polgársága és a katonaság ünnepélyes fogadtatásban részesít. A kormányzó különvonata 9 és fél óra­kor fut be a pályaudvarra. Kíséretében lesznek. Nagy Pál altábornagy, Denk vezérkari ezredes, Magasházy őrnagy, első szárnysegéd. A pályaudvaron Thuránszky főispán és Bernáth alispán fogadják. A pályaudvaron felállított diszszázad baloldalán Nemesszeghy csendőralezredes és Spécián Gyula ál­lamrendőrségi kapitány jelentkeznek. Fogadtatás után a városi sporttelepre hajtat, hol katonai szemlét tart. A katonai szemle után a kormányzó kíséretével a vármegyeházára vonul, ahol Bernáth Aladár alispán fogadja. A vitézi beiktatás d. e. 10 óra 45 Utolsó hangversenyét Fólegyhazán rendezte a Lavotta emlékéért Markó Mik­lós hírlapíró. Jó hir előzte meg a művé­szeket, akik nagyszerű fogadtatásban ré­szesültek. Szabó Endre tanár, Petőfi szülő­házának tulajdonosa volt a társaság szives gazdája. A hangverseny után való banket­ten történt, hegy Markó Miklós, aki alig­hogy összekuporgatott egy emlékmürevalót, már egy másik „könnyelmű“ ígéretre ra­gadtatta magát. Szóbahozta, hogy miért nincs egy szobra sem az Alföld eme szé­pen fejlődő városának. Horváth Zoltán nemzetgyűlési képviselő tréfásan említi: — Szerezzen egyet I Es Markó hat heti kiiinoseiés, Iótás- futás után megszerezte Félegyházának Petőfi segesvári nagyszerű szobrát, melyért hét város versengett és most október 8 án fognak leleplezni. A félegyhásiak úgyszól­ván ingyen jutottak ezen nemzeti kincs­hez, most kétmilliót érő ajándékhoz. Ab­ban is szerencséjük volt, hogy mig a tállyai emlékmű két minisztériumtól mind­össze 12 ezer koronát kapott, addig az Alföldnek ez a gazdag városa áldomásra és zászlódiszre hatszázezer koronát kapott a kormánytól. perckor veszi kezdetét a vármegyeháza udvarán, ahol Sátoraljaújhely város képviselőtestülete diszközgyülést tart. A közgyűlésre a város h. polgármes­tere küldöttség élén hivja * meg a Fő- méltóságu kormányzót. A telket egy maréknyi földdel jel­képezve, Őfőméltósága, mint a vitézek Főkapitánya, a díszközgyűlés előtt adja át a felavatandó vitéznek. A felavatás után Damjanovich Ágoston gör. kath. főesperes mond egyházi áldást. A vitézzé avatás után küldöttsége­ket fogad Őfőméltósága, majd részt vesz a tiszti étkezdében rendezett ebé­den, melyen Horcsin Arthur őrnagy mond üdvözlő beszédet. A Kormányzó ur Őfőméltósága kíséretével 15 órakor utazik vissza Gödöllőre. KoUeuíő fáradsággal végre is sikerült összehozni a szükségeseket a nagy magyar muzsikus, Lavotta emlékművére és előké­szíteni a leleplezését. „Látjátok feleym“, hogy mi nagy do­log volt ez 1 Ha csak egy percre is kedvét veszti Markó Miklós, tán sohasem lett volna Tadyán uj Lavotta-emlék. Ha a tö­méntelen balsiker, a száraz közöny és meg nem értés elriasztja Markót, szegényebbek lennénk egy kedves szobrász-müvei, melyre pedig mi bübzkék leszünk egykor, amikor már senki sem fog emlékezni arra a kín­lódásra és közömbösségre, amik közt ver- gelődöit az emlékmű sorsa. Hiszen még a Kisfaludy-Társaság sem törődött a dolog­gal. Egy fillért sem áldoztak rá és sem­milyen támogatásban nem részesítették az akciót. Pedig a Kisfaludy-Társaságnak, ma méginkábbi mint előbb, valaha, hiva­tása a magyar művészét és költészet minden módon való islápoiasa s régi em­lékeinek a megtiszlclóse és megtisztelte­tése. Markó Miklós mellett csak az egy Vikár Béla dr. buzgólkodott. Megszerkesz­tette a lelkes felhívásokat és sáfárkodott a szűkén foiydogáló pénzekkel. A többi munka Markónak maradt. Szobrászművészt szerezni és azt instruálni, a kőfaragónál intézkedni, a gipsz- és bronzöntésnél baj- molódni, felhívásokat alkalmas helyekre küldözgetni, levelezni, helyi bizottságokat megalakítani, a fővárosi és a helyi sajtó­ban ütni a dobot, előkészíteni az ismerte­tett hangversenyeket, megnyerni erre a művészeket, biztosítani számukra a vasúti jegyet és külön vonatszakaszt, találni jó- tétleiket, aki gondjaiba fogadja a társasá­got, hogy ledéi és ellátás nélkül ne ma­radjon, a hangversenyek előtt a helybeli notabilitásou érdeklődését és közreműkö­dését megnyerni és száz más dolgot elin­tézni. Markó Miklós kezdeményezte a La- vottí-emlékművet és elsősorban i_.dki kö­szönhető, hogy ime, — áll. Meg ip lett a jut»-f,ta. A nagykőrösi kiránduláson éjjel ócá jsszat gubbasztva a pályaudvar íü- tetie várótermében, maradandó emlékül aí p csuzt fcapott. A sok utazgatáshoz- ben való rendetlen étkezése (öreg a iegéu^ !) ideges gy imorbajt szerzett. Es hányán A- nevstléfc, hogy ilyen „haszontalan“ dol­gokkal bíbelődik. Ám, mi adjuk meg Markó Mik ásnak az elismerést. Eveken át egy bzsrkeszio- ségben voltam vele. Láttam sajátos lelke­sedését a más emberfiát nem érdi klő ilyen ügyekben és megszerettem őt. Végignéz­tem vergődéséi ezzel a Lavoita-emlókmü- vei is, hallottam a panaszait és gyermekes örömét, ha valami eredményt ért el. Oku­lásul, hogy mimódon jönnek léire a „köz­adakozásból“ termett szobrok, meg kellett írnom ezeket. Iz uzsorabirosásolt működését figyelemmel kísérve, úgy látjuk, hogy az árdrágítások megállapítása nem annyira az 1920 : XV. t.-c. helyes értel­mezése,. mint az árvizsgáló-bisottságok véleményei alapján történnek. Tisztelettel vagyunk az árvizsgáló-bizottság megálla­pításai irányában, de a törvény s annak indokolása figyelembevételével sok árdrá­gítással terhelt egyén menekül a féiaíős- ségrevonás elől, mert e szerint nem a tény­leges beszerzési ár, hanem azok a költsé­ges veendők irányadóul, amelyekkel a íorgalombahozatai idején hasonló árut be­szerezni lehet s ezért az árv -sgáló-bizott- ságoknak ez utóbbi költségedet kell figye­lembe venniök véleményük p . ^alkotásánál. Azt látjuk továbbá, hogy a kistermelő, kereskedő, iparos és jóformán a mai valu- táris viszonyokat tekintve, már nem is középsorsu polgárok, de kis eiiszteneiák- bói all a vádlottak legnagyobb része. Ám hiszen az sem változtatna alábbi vélemé­nyünkön, ha középszerű polgárokból ke­rülne is ki a vádlottak sokasága, amikor azt kérdezgetjük magunkban is és most a mn.innnrin.*»nrr*-rirvri* * .........................................«»«»»»«»«»««nnxiÉtfttimttftMMÉá* A tállyai hármasszobor. A háború után az első szobor. A vidéki Lavotta-estélyek. — A kéttagú szoborbizottság munkája. Irta: Hegyi Ödön. (Folytatás és vége.) m m Férfi öltönyre és legjobb jérji- és női gyapjú szövetek legolcsóbban a e fekte és kelt m m fila m m feiöító szövetéi! BRUNNKR LAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztói;, tagem szSveíó m m m US es m nagy választóban. * Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni legjobb minőségben. 55! Ül m

Next

/
Oldalképek
Tartalom