Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-16 / 20. szám

Ipa 51 borona. 9ra 3 borona. (Vle«r jeienik hetenkint háromszor íff'iücn, csütörtökön 4s szc-rabs;an. Síf." kaíxtösi*£ is kiadó»!» Sátoraljaújhely, Főtér 8. szám. Tdífon: 42. szám. Sctit&ai fiirt Sátoraijaujheiy, 1922. Február 16. FŐ0ZKRKJE1BXTÖ ; KE. O Ó JÓZSEF Előfizetési dijak: Egész évre . . 220 K. Félévre . . . . 110 K. Negyedévre . 60 K. Egy hóra ... 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentiméturrtkiat számíttatnak kisimít .. »nil 1 I I I Mg I Ötvenharmadik év*. 20. szám (6227.) Bankóprás produktív célokra Pályi Edének, a kiváló publicistának és közgazdasági Írónak nagy bozsáértésiel megirt pénzügypolitika! fejtegetéseit adjuk alábbiéban. Közgazdaságunk rendezést a többtar melóotm alapulhat. A többtermslós me<»m állásának alapfeltétele visaont as épitke sósak megkezded*. Elsősor iau otthon kall as embereknek. Ki kall már bújnunk a forradalmi meabő!, Nyugodt, r«ndca«res otthonra ran elsősor­ban szükség. Ámde nemcsak lakásokról szól as építkezések terv*. A közvetlenül gazdasági jellegű épitk zések nélkül as uj termelési rendszer nem létesülhet. Vasutaiuk megkoptak,lerongyolódtak és szerteszét is törte ősét a bókeparano«. Elég arra gondolnunk, hogy vasúti háló- saiunk randiz re, beoüatáaa Nagymagyar- orsaág össss-függésének szólott, nem p dig Csonka-Magyarországénak, melynek pari fóriám keil létesítenünk. N*gy nomsati és kösvetlen gazdasági érdek, hogy felhagyjunk Budapest továübi eoufraikáksAva). Ezentúl épp*n ellenkező legyen a programra: a perifériákon keli centrumokat tervezni azért, hogy az elsza­kított részekhez közel feküdjenek a» őket hozzánk kapcsoló mágnesek. Misko ez óz Sátoraljaújhely, Kassát és környékét, Deb- rcoean Erdélyt, Szeged a Bánátot, Baja a Bácskái, Szombathely és Sopron Nyugat- magyaror-svágoe. Sopron Győrrel együtt a nyugati Fdsőmagyaroraságot kell, hogy gazdasági vonásuk erőterébe befogják. E feUdaiokhos kell megszabni az uj magyar vasúti hálósai tervezetét, fiz pedig kürtö­sen, nehogy elszakítani tudják tőlünk az elszakított területeket idegen központok felé. Ipari, bánya éa mezőgazdasági vas­utakat kall építeni, ha valóban akarunk többtermelést és a vasutashoz vezető utak ekéssilézét és karbantartását épen olyan fontosnak kel’ tartanunk, mint akárossk a föld felssán’ását. Ül A statisztika feladata kissámi'ani, hogy hány száseier hold uj termőföldet nyernénk, ha a mérnökök bejárhatnák az országot, a nedveset kiszárítani, a eaárazat megnedvssiteni, a szikes®! kigyógyitani. Csupa szégyenío tol látunk vazuUlnk men­tén is: viszel bori-ott területeket. A Duna —Tisza csatorna áldását azét k 11 osa a- nunk le«nt>gyobb vármegyénkén, hogy a csatorna a T zsta hajózását összekapcsolja a Dunáéval. Eif#ledk**üa* róla, bo*y a mi Tiszánk már nem ömlik többé a mi Du nánkba. A trianoni házassági bíróság ki­mondotta e válást a Duna és Ti »za kö sóit, amikor ágyaikat Szeged alatt elsza­kította egymástól. Á magyar Tiszát ée vidékit ujrti bele kell csatolnunk egy o*a- tornávol a magyar Duna hajóeási pro- grammjáb». Á osntorna mentén kuHgatda- ságokat létezitsnének. Ea lenne as ig»si többtsrmelés. A esatorna kiágasásHbói halastavai!at táplálhatnánk. A Hortobágy csatornázásának terve évek óta kidért a földmivs éai miniazte Huniban. Öitaön testet a Kísérleti Est a kis Magyarországot össze k*li varrni a foiyóin v*rt hidakkal, hiszen a román mngtzáiiáa hidrobbanásai sinessnek még rendbthozva. A földmlvolésl miniszter esodásan ter­mékeny pregrammot találhat az ármente silóét, helyvislevesetésí, öntösési talajjavító ób lecsapoló munkálatok nagyszabású fel­vételiben. fiz mérnökeink még Csonk«magyar- országon is tudnának módot találni arra, hogy néhány ssázczer lóerőnyi energiát kiszedjenek többtermelésflnk számára meg maradt vizeinkből. Volna tehát épltkeznivaló elégi Anyagi asköaök kellenek a nagy feladatokhoz és emberi lélek kell hozzá. Kell szén, váz, kö, fa a egyéb nyers- anyagok. Kellenek gépek és szerszámok. Es mind pénzkérdés. Permünk pedig, hála Istennek, a szó szoros irtaiméban annyi van, mint a szemét. Fájdalom, úgy is használjuk a baokóprés termését, mint a szemetet; elszórjuk. Pedig a ssemétből is tud a technika hassnos anyagokat «leállí­tani. Sőt vau egy ssempont, amelyből azt kell mondanunk: bál’ Istennek, hogy any- nyire rossz a valutánk, most már nem kell félnünk, hogy megromlik, most már hasz­nálhatjuk a bankóprést Jó eéiokva is, tér melési befektetési célokra. Ámde csodálatos as, amit ennél a kérdésnél, általában as egész háborús köz- gazdasági gondolkodásban láthattunk. Nyole esztendő óta folyton a valuta rom­lásáról buszé nuk, mintha ss volna a baj, holott ez ocvk bőrkiütést a közgazdaság vérbajának. H. uy sikket Írtam én éveken át arról, hogy adjuk oda a külföldnek, a mi szép babáé papírjainkat 6« honiunk be a okk’.rt epeket, lUhanemÜUket, »öt még élelmiszert le. Hadd éljünk m> meg job­ban, hadd legyenek miéin?. *c áruk éa legyenek az övéik a mi f.statt babáé pa­pírjaink. De ha legalább ma térnénk éssre. De még ma is a valutajavitáe döglött lován akarunk gyargalázsni. Amíg a külföld adott volna árukat bankókért, nem adtuk esetet oserébe. Ma már erről lekéstünk, de még még mindig lehetne itthon erőteljes gazda­sági életet megindítani, ha a bankókat termelési célra íz préselnék, de nem teli­zzük. Inproduktiv italokra igen, produktív célokra n»m. Ki tudná ennek a perverzi­tásnak magyarázatéi adni ? (Vége köv.j pápa koronázása. Az Angyalvár ágyúi vaeárnrp reggel kilenc órakor fejedelmi ünnepség kezdetét hirdették a világnak. Odakint a Barnini osslopcsarnokától övezett téren sziporkázott a februári nap éa vakító, arany sugarak millió darabra törtek a szent áhítatban vá­rakozó tarka tömegre. A San Pletróba ez­úttal osak a Vatikán majorducaut-a által aláirt igazolvánnyal lehetett belépni. Mi­chelangelo hata más »se taiy t vörös bár­sony aranynyai ni mseit cr páriák és a pápai sárga-fehér isinek boriuntak. A már­ványfalak tündököllek a viaszgyertyák és *iek lomos csillárok fényében és a temp om hajója vége«-végig tele diploma ás. a. 1, horovgekkei, grófokkal, oinssorsaági s kül­földi előkelőségekkel. A msnysseten aAs utoUÓ iiéiet“ kínban fetrengö bűnösei, — mintha esen a napo í nem éreanék as Ur haragját. A temp óm lépcsőjéről hartá y n hangzott isi a hsroíd harsonája, súgni kesdtek az örök vároz öss.es harangjai. Ma koronázták meg a romai pápái. Palestrina kórusán inegrenditősn fen­séges fortieeimóban bug fei az „Este sa- cerdos magom* — Íme a legfőbb pap. És túl az emberi tekintetek feleit, hordozható trónusán ülve feltűnik a temp om hajójá­ban XI. Piue fehérpalasto«, áldást osztó alakja. A menst etajón Ohygi hero g, a koukláve Örs, majd a ssentatya legszűkebb környezete a birodalmi hercegek, római grófok, titkos kamarások, a Medici, Orainí e« Rzipigliodi családok ivadékai, preiátn- *ok, svájci gárdisták, palota csendőrök fes­tői díszruháé eeapata. A trón két oidaián egy-egy pápai káplán a hagyományos ke­leti legyezőkkel. A menet a főoltár elé ér, ahol a legfelsőbb lépcsőn áll aa aranyo­zott trónzzék. Ezután kezdetét veszi a szent mise, a pápai mise, amelynél meghatóbb, kápr-a- tatóbb látványt még asm látott emberi mm. — Mindaz, amit a művészetek, a költészet fantáziája, a festészet színei, a szobrászat plasztikája, a sens érzései, az emberi tudás, simaság, könnyedség aján­dékoztak a földi szépségnek, egyesül egy pápai szent misében. Ez ezt a szépséget monumentális magaslatra emeli az a köny- nyet fakasstó mennyei hangulat, aa Ist»n kőaelsigóaok érzése, ami aól nem von­hatja ki megát a közömhöz szemlélő mm, mert oly könnyedén, terméssetésen folyik az a pápai széni miséből, mint erdő for­rásának tiszta, nemes vize. Hát még az első alkalommal, amikor első ízben misé­zik a pápa leijei pompával ? As igaz hivő aa ilytn hangulatok alatt — ösaacrosaad. Au aktus végén felhangzóit a Te Daum, az Angyalvár ágyúi dörögni kezdtek, hir­detvén, — hogy az uj pápa hivatalosan is Szent Péter trónjára Jépett. SZÉLJEGYZETEK.-f- Szent fogadalmat ipsstfit fc, hogy a kiráifkérdést kikapcsolok - n»gy ne héz probléma telje« kikér* av l fonják a pártokét átszervezni. R g ön u aha meg is indult a szerveződé* légit m *!• és s«»bad- királyválusztó alapon. Vagyis minden más saed »áiji és szociálpolitikai Programm kiriranával — «gyedül a királykérdi« alap­ján *s>kí:ot áv szét a pártokat és aiakit- jAk az újat. fi« ezt ma a magyar politiká­ban úgy hívják, hogygerkölcs és kővetke- zetesség. N e di obj a e] üres „] DARLING“ c tobozait! ms*i «suzks« 4 olA&k

Next

/
Oldalképek
Tartalom