Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-11 / 18. szám
9, ,r Február 11. SZÉLJEGYZETEK, >f- A kecskeméti ütközet gyászos fiaskóval végződött. A kormány jalöítja csu- foa kudarcot vallott, annak fokmérője as M esernegyven #*ó d ffarencia, amellyel fiorráth Mihály, a negyvennyolcas filg- getlenaégi párt jelöltje elsőül beérkezett. A válaaetás eredménye magában rejti a tanulságot is és a tanulságon gondolko-' ■óba eshstnek ások, akik eddig még nem ▼ették éssre, hogy as idő halad. A tanulságot könnyű as esetből levonni, hogy asonban ennek megtörténtét még sem ▼essaflk biitosra, esak ast bisonyitja, hogy Ismerjük jól a hatalmon levőket. Kőt év óta eléggé megismerhettük. —- Hiába volt tehát a sselidlelkü és aranysiáju politikus minden mesterkedése: hiába a parolák és hiába a többi, a kor- mányaópárt jelöltje megbukott. Eddig még aeak rendén van a dolog, osupán as iiánt ▼agyunk bátrak kérdést Intézni a valláséi közoktatásügy magyar miniszteréhez, mi lesz már most, kérjük szeretettel, — • lenével? — Kecskemét! A lavina megindult. Ilyen hóvihsroe időben nem jó hólapdik- i ital játssani, mert ha egyszer mégindul a i gombolyag, ellsnállhatalan erővel görög j lefelé óa elsöpörheti könnyen aeokat ie, j akik est a vesiödeimsi faüdásték. X Ujhely váróé polgársága bizonyára ; mélységes sajnáikosással veszi tudomásul, 1 hogy as érdemekben megőssült Bethlen- | kormány forgalmi adő.t és trafikárakat sró- | foló pénaügyminisBters, Kállay Tibor nem l vállalja ae újhelyi mandátumot, amelyre ; Í redig bizonyos körökben oly sslvesen je- i ölték. Nem vállalhatja még pedig azért, mert máé válasz ókerület ajánlkosáaát to- I gadta el. De nagyon el lehetnek ragadtatva | a nagykanissaiak Káilay Tibor pőmügy- minissteri ssenialitásátói, hogy kézzel-láb- bal kapkodnak utána. Mi ugyan nem értjük valami túlságosan a dolgot és ez 1 hét, hogy onnan van, hogy nskünk nem sikerült felfedeznünk a pénzügyminiszterben ama kiváló tulajdonságokat, amelyeket neki a nagykanizsaiak kétségkívül tulajdonítanak, mert máskülönben bisonyára nem jelölnék. Azt a szívességit azonban megtesszük a derék nagykanizsai választó- polgároknak, hogy Káilayt kés seggel átengedjük nékik, teljék benne kedvük. Itt még úgyis maradnak elegen 1 . . , A A kormány eddig nem tágított, vissont az ellenzék beérte volna talán apróbb engedményekkel is. Ma az a helyset, hogy a kormány enged, ellenben az ellenzék* hajthatatlan. Most már fenntartja ösz- sies követeléseit. Ás egészben az a vlgasi- taló, hogy egysser mégis csak vége less ennek a baktra-komikomakhiának. Gtaál Ghszton bízik, Andráasy nem. Bethlen szintén reménykedik, Ufronék ke- vgsbbé. Valakinek csak teljesülni fog az siőérzete ? □ A kormány, hogy ss ellenzéket meggyőzze jóindulatáról, a gyülekezési szabadság korlátozását a válsRstás tartaméra taljesen felfüggesztett*. így megengedi ast is, hogy a népgyülőssksi szabad ég alatt Unhatnánk. Csodálatos a kormánynak ilyen hirtelen váratlan angedékeny- sége. Csakhogy a fcormánvkrsgy sugara nem annyira vakító, hogy szemünk eikáprí inék tőle és meg ne látnánk a — lólábat. k. b. — A Hányad! János vis a béimükö- dést a legegyszerűbb és lagkailemessbb módon ssabályozsa és idejekorán használva sok korno'y bajt hárít el. :1SBT innia- *x> jiMia.u .....tmtmmtomaammst Farkas-kaland. »Hát amint éjjel hazafelé tartok És elérem az egyik utcasarkot, Majd kővéváltam a nagy ijedtségtől: Nyolc ordas farkas tört rám a sötétből 1 Szemük fénylett és foguk csattogott, — Ha rágondolok, most is borzadok -- Vadul űvöltve rohantak felém Elől-hátul az utca szegletén. Nem volt segitség, nem volt védelem 1 Én ott álltam a rémes éjjelen Biztos tudtával a közel halálnak, Könnyű préda a szörnyű bestiáknak . . .* ,No és . . . ? Hát ennyi volt csupán ? Beszélj kérlek . . .! Mi történt azután ?« .Azután ...? A régét is elmeséljem nektek? No jól van . . . Hát — a farkasok megettek !‘-1 — s. — A „Zemplén“ gyűjtése Pásztor Já nosné javára. Pásztor Jánosáé és gyermekei részére maginditott gyűjtésünk összege naprói-napra, óráról-órara növekszik, bi- zonyeágási annak, hogy az újhelyi közönség nem értéktelen a szerencsétlenek nyomora iránt. Nem hallgathatjuk el asonban a csodálkozásunkat afölött, hogy a háborús, nagy vagyonok jólétben élő tulajdonosai, akiknek pedig a sora különös ssorencséja megadta a lehetőségűt arra, hogy szenvedő embertársai nyomorán segítsenek, — tüntetőén távoltartják magukat es akciótól. Mi megValljuk, úgy véltük, hegy a nyomorgókon való segítés emberbaráti kötelessége asoknsk, akiknek erre meg v,*n a módjuk. Eszel szemben as addig beírkezstt adományok küldőinek névsorából megállapítható, hogy akis adtak, egytől-egyig kőaött. Művész volt, csodálatos fogékonyság remsgtetts az id -gait. Irt verseket és novellákat ie és szenlmsse voltas életnek, ds főfeladatának azt tekintette, hogy a mértéküket veszteteknek mértéke, a kri- tikátlanoknak kritikusa legyen. Nem alkudott meg, nem állt a jóp?jtá«ok közé: mert az Örökkévaló Igaz fanatikusa volt. Sehol sem tudtak mit kezdeni v te. Krkötesi komolysága, apostoli meggyőződése ugyan melyik érdekeeövetkezet kis keretei köst fért volna el? Nem tudott msgssstalni, »hol bűnt látott s nem tudott gánssoini, ahol értékre bukkant. Félre tolták. Ds nem voltak képesek megtörni. A régi tűz még eeiileg banaa s parázsló vulkánméhc robbanásra vár. Hogy m t próbált, vsrgődőtt, szenvedett végig, legyen az ő titka. Ds hogy utal ids vesztté«; közénk, es irodalmiig oly tunya városba: felrázóul, viharon tévelygő hajók kikötőfényéül, sz legyen mindnyájunk közös öröme. Egy nap a romok közül összeszedte elszórt alkotásai javát. Ea a kötet az: É ő Irodalom. Olvassátok el az előszavát, hogy lássátok mily tisstában van ez a művész hivatása nemes komolyságával. Olvassátok el 1911-ből datált cikkeit Adyról, Babitsról, Kosztolányiról és szégyenkeztetek irodalmi életünk véletlen voltán, amiért esőkről a esodálatoejjlntuicióval irt remekekről eddi? nem tudtatok. » Hallgassátok, mit mond Tormsy Cecilről, Kariatbyról, Shawról. Még ahol az ember nem osztja is a véleményét, egéss figyelmét lenyűgözi. E< mennyi mé yre villanó megjegyzése van: who as élet és irodalom, irodaiam és fcritix *, egészség és dekadencia, forma és tartalom problémáit veti fel s Intézi el néhány kemény, szigorú, megböüEhatatlanui felépített mondat, ban. Minden művészre, minden éiethangra resonál a minden portrét as illető művész saját asz köz ivei akr és tud megfesteni. Ds hol van ez a mód a kéjjes máliottság- gal cuppogató first kritikák .minden megérzésétől ?“ Halasinak egyéniség?» van, élesen élénk bontakozó egyéniség® s ez olvasztja n gj összhangban a legkülönbözőbb formájú a hanaulatu Írásait is. Pádig boszorkányosán ga*dt*g a isnekara. Egyéniség* hódoló tisztelet az élet pazar kincsei előtt. Látja tisztán a művé azat hivatását: az életet kell tükröznie s látja a kritikáét is: az irodalom pontos tükörképét kell nyújtania. A kritikusnak, írja, .as ős«mbrr csalhatatlan ősi ösztöneire s a kor teljes kultúrájára van szüksége." S ami feledhetetlenné teszi sorait, elsősorban nem a sokoldalú képzstí intsl- lg.ncia: hanem a forró és valóban csalhatatlan élet-érzés. Tudásával egész fölényesen bánik, inkább takarja, mint érezteti. Művészi hatásokra törekszik mindenek fölött s értéke lésének sarktétsleit nem mondja ki nyíltan soha. Ebben a tekintetben nyugodtan mondhatjuk őt irodalmunkban egy uj kritikai mócteser megalkotójának. Nem akar tudo- I mányosnsk lenni, de a tudománynak ssá- | moinia kell működésével, önfel Időző kflada*m ivei épugy, mint a mondanivalói alá rajtéit tételeivel. L gfőbb dogmája (ami jsj lenne, ha a a l’art pourt Marttal szemben dogmának bizonyuin*): as Étet. Ezt kutatja, ezen méri meg as alkotások ériéit. Szerintünk sincs raá* mérték. S ss Tezett® őt oly tévedhetetlen biztossággal, hogy már föllépésük k«ad#í n olyan iték- teietet mondhatott a legkülönhösőbb értékű s egyéniségű írókról, hogy msgáliapitásain annyi minden áriákat átártésíő vilagfordu- lat után is alig van módosítani valónk. Csak a befejsző cikkére utalunk még, melyben kritikánk füladatairól bessél. 1913 ban már látta mindazt a bűnt, bajt, ami agyas irányítók előtt m* asm világos még. Azt mondja óbban as irteban: ,A kritika nem sík ipssía. Ellenkezője annak: hit és tudás.“ Benne volt s annyi iríóztató esapás után ma is van hit. Ezért nézünk hittel ós erős reménységgel a jövője *lé. Végre teret ksil kapnia, hogy az íránytaian ifjúság biztos karú zászíóvivőja, a meggyalá- zott élőt, bemocsko ‘ művészet jogainak alőharoosa tegyen. Véleményünk Bzerint az Ady nemzedékéből senki több elhivatottságot nem mutat, hogy élő irodalmunk vezető kritikusa lágyán. Még csak a könyv külső formájáról valamit. Sátoraljaújhelyen a Zsmpién-nyom dáben jelent meg, a vidéki nívót magasan felülmúló tiszta, Ízléses kiállításban. Juhász Géza. Szabó Pá J könyv-, zenemű-, papír-, író-, O A t rajz- és hap£szerkereskedése OCl torai jauj he] iy:| I Állandóan raktáron tartja a zenemüvek remekeit: ónéra- és operette-kivonatokat, salon-és kuplédarabokst stb. 9 Magyar és aémt népmdmi minket, ifjmígi iratokat. 1 [ Legfinomabb olasz és cseh hegedühurok és alkatrészek. Valódi Weichoid-hegedüvonók. Hegedűtök nagy választékban. 1 Fotócikkek! — Divatlapok 1 —- Dobozos és mappás levélpapírok i • pS
