Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-21 / 9. szám
fira 3 hóim Megjelenik hetenkint háromszor kedden. caütöriököi. és szoaífi iior, S?.«!'‘íeszt(1sa§ es ksailóíiiv Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám Sátoraljaújhely, 1922. Skíii&cú'Map. flra 3 korona. Előfizetési dijak : Egész évre . . 220 K. Félévre . . . . 110 K. Negyedévre . . 60 K. Egy hóra ... 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentíméterenkint számíttatnak. FŐSZEHj&KSZTÖ : KROOJÓZSEF Ötvenharmadik évi. 9. szám (6216.) Ep testben ép ló'ek! Ebben a négy stsóban egy nemzet világuralmi szerepének titka rejtőzik. Msgedzeni, rugalmassá, a fáradalmak elviselésére alkalmassá tenni a testet a spár taiak óta komoly törekvése mindazoknak a nemzeteknek, amelyek jövendő nagyságuknak útját akarják kiépíteni. A természet kiselejtezi magából a cse- nevész és korcs fajokat, ezt cselekszi a társadalom is a nemzetekkel. A osenevész fáoskát túlnövi, elnyomja az életképesebb, a fejlődés utján megállóit állatot felfaija a másik, amelyik fejlettebb és erősebb. Az elpusztult, kulturális fejlődésében elmaradt népeket túlnövik, elnyomják az életképesebb, testileg és siellemileg kulturáltabb fajok, a gyávát és tehetetlent felfalják az erősebbek. A létért való küzdelemnek ez az örök törvénye a természetre és a társadalomra egyaránt áll. Ép testben ép lélek 1 E mondás aktuálisabb most, mint valaha. Most, amikor porbasujtott nemzetünk a nékiásott sírból minden erejét megfeszítve igyekszik felté- pászkodnl, hogy uj — és az ez«r éves múlthoz méltó — dicső életre keljen, most, amikor a nemzeti nagylétünkre emlékeztető kincseink töredékeit mentegetjük a jövő nemzedék számára, amely e törött darabokból hivatva lesz egykor összeilleszteni a nagy, egységes Égéséé*; nem közömbös ri>uknózve, hogy az utftnnnk jövő generáció korcs, elpusztult osenevész lesz-e, avagy életerős, tépázó ?ih;rokkal dacolni és azokon győzedelmeskedni tudó, acélos ismu és bátorleikü magyar ifjúság. Ha mag akarjuk helyünket áiiani a népek élet-halál versenyében, akkor fejleszteni, fokozni kell a testi és szellemi képességeinket. A nagy újjáépítés munkájánál ép testű és ép lelkű emberedre van szükség. Az egészséges test az egészséges lélek Pantheonja. Az ókor legkulturáltabb népe, a görög nemcsak a szellemiek tarén volt kiváló, a fennmaradt szobrok tanúsítják, hogy ez a nép a testi edzés kultuszát épp oly fontos problémának tekintette, mint a tudományok és művészetek művelését. Az az egészségtől duzzadó, energiát sugárzó klasszikus erobertest, a melyet Hellász aranyló napja vert barnára, eltűnt, sirbassállt a hellén kultúra alko- nyulásakor. A modern testnevelés célja nem rikord- hajhászás, nem egyének túlhajtott ambícióinak kielégítése, hanem a tömegek edzése. Magyarország jövője fiai keiében van, fontos tehát, hogy olyan utódok álljanak sorompóba a nemzetek lovagi tornáján, akik a harcot fel is íudják venni. Az egészséges t&at a szállási kultúra ig ’zi melegágya, kell tehát, hogy szivünkön viseljük a testnevelés ügyét, amely nemzetünk fennmaradása szempontjából elsőrendű fontosságú. Ezek a gondolatok kívánkoznak toliunk alá most, hogy az Országos Testnevelési Bizottság újhelyi csoportjának megalakulását hirü) vesszük. Lelkes szeretettel üdvözöljük az uj fgyasületet és bizalommai tekintünk működése elé. Hisszük, hogy azt a nemes missziót, amelyre a nemzet jobbsorsa érdekében vállalkozott, hiven be is fogja tölteni. A Magyarok Istenének áldását kérjük munkájukra 1 k. b. Legjobb férfi és női GVHF3U-SZÖ0ETEH legolcsóbban BRÜNNER LAJOSNÁL szerezhetők be. SÁTORALJAÚJHELY, FŐ UTCA 16. (Megyeházzal szemben.) Kérem cégemre ügyelni I SZÉLJEGYZETEK. 4- Tízezer koronát követel a város a szinügyi bizottság határozata szerint Heltai színigazgatótól kártérítés óimén, mert hogy a szszón meghosszabbítása elüti a várost a mosi jövedelmétől. A városnak a saját szempontjából igaza lehet. Kezünkbe került azonban egy győri újság és abból látjuk, hogy ott is tízezer korona forog szóban a város és a színház között. Csakhogy ezt a tízezer koronát nem a társulattal fizettetik be a város pénztárába, hanem a város Piroska és a Farkas, Irta: Haltai Janő. Piroska, a mesék egyszerű pirosbóbí- tás kislánya, nekivágott az erdőnek, hogy meglátogassa drága nagymamáját. iFinom psosanyét és Jó bori vitt az öreg asszonynak, aki egy kicsit el volt kényeztetve és kedvelte a jó életet. A pirosbóbítás Piroska 16 esztendejének minden gömbölyüségével mendsgélt az ösvénysm és valami ártatlan dalocskát dúdolt azon az édes, csiszolatlan hangon, amelytől csiszolt drágakövek szoktak nőni az okos kislányok fülében. Az ördög viveurje, a vén farkas meglátta az elragadó teremtést és fiatalos vágy- gyal kezdett utána kullogni. — E nőért három évig juhászkutya lennék, — mondta bizonyos Urai ellágyu- lással. Majd nekibátorodott és megszólította az ártatlan Piroskát: — Hova, hova mesők keresetlen vadvirága ? — Csak ids a nagyanyámhoz — mondta Piroska fld* őszinteséggel. A farkas gondolt egyet. Nagyon jól ismerte a Piroska nagymamáját, még abból az időből, amikor az öregasszonynak is estik az ihaj-esuüaj kellett, nem a mü- haj. Nyakába vett* tehát mind a négy lábát és a rövidebb utón megelőzve Piroskát, bekopogtatott a nagymamához: — Az unokád jön hozzád, a Piroska. Találkoztam vele az erdőben. Harapni való kislány. A nagymama okos asszony volt. Rövid alku után eladta Piroskát a farkasnak. Ezskután a nagymama eltávozott hazulról, egészen helyesen úgy vélekedvén, hogy a fiatalok sokkal könnyebben fogják egymást megérteni ha ő nincs Jelen. így esett, hogy Piroskát, a nagymama ölelő karjai helyett a farkas fogádta és megkezdődött közöttük a szerelmesek kötelező dvődése. — Miért olyan nagyok a fogaid? — kérdezte Piroska. — Hogy jobban csókolhassalak. — Miért olyan hagyesek a körmeid? — Hogy jobban majámhoz szoríthsalak. — Igen ám, de az én bőröm gyöngéd és finom. Ha magadhoz akarsz szorítani, előbb le keli vágatnod a körmeidet. Erre a fsrkas elrohant a manikűrhöz és összes körmeit gondos ápolás alá helyezte. A végén rózsaszínűek és ártalmatlanok voltak, miut egy bankhivatalnokéi. — Ah — mondta Piroska — ez már valami. De a fogaid . . . Hogyan akarod az én pioi szájamat megcsókolni, amig ekkora fogaid vannak? Erre a farkas elrohant a fogorvoshoz, aki bfdefeküdt a szájába, fúrni, faragni, vésni és reszelni kezdett, szép kacér aranyfogakat csinált neki és a végén ogy bevonta kultúrával a fogait, hogy szegény enni is alig tudott velük. — Ah, ah — mondta a pirosbóbítás kislány — ss már megint valami. De a pofád, az az édes, az a gyönyörű, ez a asa- rolemre termett, még mindig rettenetasen szőrös, egyáltalában sok rajtad a fölösleges szőr, látszik, bogy ritkán borotválkozol. Erre a farkas elrohant a borbélyhos, aki égisz terjedelmében beszappanozta és leborotvált, lekefélt, lenyúzott róla minden szőrt. A farkas úgy orditott, mint a vesse- kedstt fene, de asért hősiesen állta & tortúrát. — Szerelemért teszem, ssak szerelemért 1 — mondta álmatagon. És most már egéssen rózsaszínű volt és olysn volt mint egy újévi malac, csak a citrom hiányzott a szájából. — Ah, ah, ah — szólt Piroska — most már túlságosan szép vagy. Most én már féitóksny leszek rá<l, mert a rossz nők el fognak téged csábítani és ta a faképnél fogsz hagyni. Oh, milyen boldogtalan vagyok . . . És elkezdett sírni. A farkas ssédült a boldogságtól és dagadt a büszkeségtől. Hogy íme, ez a 16 éves ártatlanság féltékeny rá ... És mindjobban szédült és mindjobban dagadt és most már n#m volt olyan, mint egy újévi malae, most már olyan volt, mint egy kövér öreg újévi disznó. Ne félj cukrom bukrom, giíimbom-galeérkeztek ■"LVÄSÄ1 Moskovits Herman szövetekben. Legújabb női costume és kabát kelmék. — Fekete posztó SS flyapjUSZÖUEÍ dimtáPUháza és kék szövetek a legjobb minőségben kaphatók. — Szabott árak! Sátoraljaújhely,Rákóci-u.6
