Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-08 / 68. szám

Ura 3 tana. síi 11* p 5 ? ISI figs 3e*f itt « > 2 3o£ — :* « :§s e «a •Viftgjeieník hetenként háromszor kedden, csütörtökön es szombaton. Szerkesztőség és kiadóaiv Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Sátoraljaújhely, 1922. Junius 8. Tört remények, szertefoszlott álmok, semmi vétett délibábok fekete koporsójára hullatjuk ismét a csaló­dás keserű könnyeit és szomorú sóhajaink- kaljodatameijük a többi fakó, szin'-vesastatt álmok szarkofágjai közé, a lelkűnk krip­tájába. Egy sereg magyar reménnyel megint kavesobb, ogy eerag magyar fájdalommal megint több . . . Magyarok Istene, birjuk-e mé» ? Huszonöt hónap előtt Trianonban a „szö­vetkezett európ&i hatalmak“ a porig aláz­tak, a földre sújtottak egy nemzetet, ez1; a nemzetet, amelynek évaiáíadokon kerecz- tül haláltmegvető bátorsággal folytatott küzdelmei a tatárral, a törökkel és más ▼ad hordákkal lehetővé tették a nyuy>t- európai államok kulturális fejlődését. Föld- resujtották, kerasztrefeszitették azt a nem­zetet, amelynek köszönhették, hogy a nép vándorlás nulláméi századok előtt ei nem seperték országaikat a föld szinéről, mert ezek a meg-megujuló hullámok mindig megtörtek a magyar vitózaíg, a magyar báioreág kínai falán. Mialatt béke és jólét honolt a most bíráskodó országokban, mialatt iparuk, ke­reskedelmük virágzott, mialatt tudósaik zavartalan nyugalomban éltek tudományos kutatásaiknak és a nagynevű aikotóasenik a művészet oltárán áldoztak, azalatt a ma­gyar egyre hadakozott, verekedett zz or­szágát dúló é> egész Európa leigázására törekvő ellenséggel. De a csatazaj köze­pette is érdeklődő areeal fordult a nyugati államok felé, fogékony agya magába fo­gadta a nyugatról jött kulturális áramlat eszméinek magvait; harcok közepette is áldoztak a kultúrának, kutattak a kutatók­kal, alkottak az alkotókkal éa verekedtek a magyar hasáért és a nyugati kultúráért — egyedül, magukra hagyva. A bála sokáig késett, de elkövetkezett. Ezerkilenoszázhuszban Trianonban, a Quai D’Orsay-n átnyújtották a magyar nemzet­nek a „hála-okiratot*. Lerótták hálájukat úgy, ahogyan az modern országok falvi:á- gosodott népeihez a huszadik században illik: elvették mindenünket, feldarabolták országunkat, kifosztottak minket teljesen. És akadt magyar embsr, aki est a lút merényletet szankcionáló írást a kézjegyé­vel ellátta. Akadt, aki aláírásával a ma gyár nemzet nevében tudomásul vette és magára nézve kötelezőnek elismerte a „békeokmáuy*-nak nevezett szégyenokirat paragrafusait. Es akadlak magyarok, akik azt mondották: „Nem oly sötét a jövő, a minőnek most látszik, a szigorú feltételek­ből lesznek engedmények, hiszen világo­san utal ezekre óz foganatosításukat egye­nesen bi igéri a Milisrand-file kísérőlevél.*. A Millerand féle kísérő levél! ... Es az irásmü kifejezetten eiiemertf, hogy „a F03ZEÄKKSXTÖ : KEOÓJÓZSEF bSkeímitételek igazságtalanok ás mélyen sértik & magyar nép érdekeit,* egyben pá­dig ezek letonapüáeára, Iresökkeutésére ki­látásba helyezi as „utódállamokéban a ki­sebbségi jogok „intésmínysa védelmét,* a másik enyhítő faktorként pádig a hutárki- igasitó bizottságokat jaiölimeg, mint amelyeknek hivatásuk less a magyar népre sérelmes és igazságtalan határok helyett ujsbb és méitányosabb határvonalak kije­lölése és azoknak elfogadásra való ajánlása. Ebben « munkában a Népszövetség támo­gató jóindulatát ia beígéri. A magyar kebelekről nehéz «óhaj sr -i kadt fal és «* lelkek mélyén k.^yult a re­mény szikrája: „Tehát enyhíteni fogj*«, a szörnyűséges igazságtalanságokat.* Azóta két év telt a1. A nemzetiségi kisebbségek védelmének „intézményes ren­dezésé"-bői már láttuk, hogy fezt az & va­lóságban és minő értéke van a trianoni ígéreteknek. A ránkzuduió csapások azon­ban úgy látszik, nem tanítottak még meg eléggé, nem okultunk még zaját szenvedé­seinkből és bízó hittel, növekedő remény­ségekkel, — szemeinket a határkiigaxitó bizottságok „működésiére függesztve vár­tuk s — esődét. Éi a határkiigasitők jöttek, csakugyan. A fővárosban a legelegánsabb rakásokat, a legszebb szállodai appartmánokat, a leg- zaj aíznabb sikiáeu autókat foglalták le, a legfinomabb ételeket ették, a legtüzesebb magyar borokat itták. Tehették, hiszen költségeiket fedezte a — magyar kormány, amely nem riadt vissza a legnagyobb ál­dozatoktól sem, mert abban a bitben rin­gatta magát, hogy hiszen idegen vendé­geink hasznos munkát végesnek. És kezdetét vette a „hasznos munka.* Száguldottak az ántánzászlóz «utók szerte az országban, hol Szegeden, hol más hs- tármenlivé sújtott városban. Száguldoztak az autók és nyomukban a magyar remények virága kélt. Működésű alatt vagy egy jó féltucat­nyi alkalommal tisztelték meg Ujhelyt lá­togatásukkal. Vagy egy féltuoatosor jártak itt, kimentek a határra, bejárták, kijárták, — persze esik autón, — és sz érdeklő­désekre ígértek fűt-fát, még többet, mint választások idején egy-cgy bukófélben levő ellenzéki képviselőjelölt. Az újhelyieknek mindannyiszor meg­dobbant a szivük, valabónyszor a fekete autók feltűntek az utca porában és ilyen­kor csillogó szamaiéi tekintettek a Rogy­ván túli a; Hátha mégis visszakapjuk 1 Á remény tűsét felelőtlen helyről származó kombinációk esek élesztették. Magukat bennfenteseknek feltintetni akarók “már számszerű adatokkal is szolgáltak a vizezz- csatolandó területeket illetőleg, sőt a visa- szaosatolás dátumát ie tudni vélték. Ter­mészetesen mindezek csak légből kapott koholmányok voltak és s valóság csekkel a híresztelésekkel szemben i»gét>z.m más volt. Ötvenharmadik évf. 68. szám (6276.) . ^ ez r valóság már megmutatkozott alr' amikor nemrég a batárkiigazitók fug sára a pályaudvarra táviratilag kl- reu .clt alispán éa az újhelyi járáz főr.sol- gabítejának orra előtt az előkelő idegenek egy gyom mozdulattal ’ becsapták a? rutó ajtaját és odakiáltották: „Nincs sztkié- günk a magyar közigazgatás közremi-, ködiaáre 1“ Ds teljes mesteíenségébon e«nk moet bontakozik szeszünk alőtt » valósig, amikor látjuk a bizottság működésén ok eredményét. Bizony, ez jís eredníny fe\ háborító, biso j, ökölbe ssorul a közünk és összeoeikordu! a fogunk. A bizottság a Millerand-féle kisérő- levtlnuk az igazságtalan batármegállapitás snyhiíóséro vonatkozó javaslatát a jegyzék »Zsilemével homlokegyenest ellentétesen fogta fel és végzett határkiigazitásokat, — de túlnyomórészt a mi kárunkra. A mar+yar közvélemény mélységes megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a b zottság ilyetén való működéséről szóló hirt és felháborodásának kifejezést ad ab­ban, hogy a Míllorand-jegyzékben foglalt Ígéretek egyedül helyes magyarázatához ragaszkodik és tiltakozik minden annak meghamisítására irányuló kísérlet ellen. A haíárkiigazitó bizottság három albi­zottságának, nevezetesen a magyar-szerb, a magyar eseh és a magyar-rcl'.án albi­zottságoknak a működése egymásse' me­rőben ellentétes, mert míg a magyar-^eerb bizottság részéről mindvégig a legnagyobb jóindulat és megértés volt tapasztalható, addig a magyar-román, de különösen a magyar-os ;h bizottságok r legnagyobb rosszindulattal éa leplezetlen ártó tenden­ciával kezelték a haU rkiiga .ás ügyét. így például zz Ujhelyen sokszor megfordult Carrey angol ezredes, a magyar essh ba- térkiigasitó bizottság elnök* egyenesen megtagadta annak a jogos kívántáénak a teljesítését, hogy a Csallóközben és a ma­gyar-ess h határ keleti folytatásánsk men­tén, mintegy 400.000 főnyi szinmagyar la­kosságú, zárt terület visezaesatoltaseék. Caney earedes még ás elől is mereven el­zárkózott, hegy a Csallóközben helyssini szemlét tartson és igy a békeszerződésben körvonalazott határok igazságtalanságáról még meggyősődni sem tartotta érdemes­nek. A Bodrogköznek a honfoglalás óta szinmsgyarok lakta területei visszacsatolá­sáról szó sines abbsn a javaslatban, amit most a Népszövetség elé terjesztettek; pe­dig, hogy es mekkora méltánytalanság, ar­ról meggyőződhetett Carrey ur és c többi társai is, akiknek nagyon jói islett a ma­gyar pecsenye és a tüzes tokaji bor « „tiszteletűkre* rendszett laíomán. Ott, úgy tudjuk, egészen másként nyilatkoztak a kiigazítással kapcsolatos kérésekről, mint r. most benyújtott memorandumban. P ö ők már tudták azon a lakomán, hogy ez a bodlogkőai magyeraág halotti Férfi öltönyre is felöltő szövetek nagy választibban. legjobb férfi- és női gyapjú szövetek legolcsóbban BKÜNNKR BAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre figyelni I FiMe ÉS heh Pistii, lismgüFii [szőttek legjobb minőségben. EÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom