Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-18 / 59. szám
2. o’dalMájus 18. géniusz eme óriásának környezetében csupa olyan törpéket látunk, akiknek kicsinysége e gigantikus siellemi nagyság mellett mig lesajtóbbun szembetűnő. Apponyi beszél és szarait felkapva a szellő sebes szárnyaira átviszi a Ronyva túlsó partjára is, elszakított testvéreinkhez, hogy biztassa a ssüggedőket, reményt öntsön a reménytvesztettek szivébe és hirdesse a minden emberi önkényen diadalmaskodó igazságot: Nsgymagyarorszá^ nem vesztét el, Nagymugyarország fel fog támadni! Apponyi beszél és a májusi szél diadalmasan meglengeti az emelvény két oldalán a hármáé halom és négy folyó címerével díszített magyar trikolórt . . . Kozma Béla. (k. b.) A szavak pergőtüze egyre hevesebb ütemben zuhog le a hadi- operációs terepre. Itt is robb&a égy nehéz-gránát, ott is pukk m egy ^rap- nell s a könnyű tábori tarackok hangja egybeolvad a mozsárágyuk öblös torkának bömbölő szavával. Dolgoznak i a néhéz ütegek, nekidühödten fele selnek a daxlík ér egyes froníszaka- ■zokon, különösen a szálakén már közelharc is fejlődik. Az egymással ezaméenálló két tábor felvonultatta és harcvonalba állította minden használhatónak ítélt katonáját, azok beásták magukat a tavaszi szántások közé, tihol a rögök alól békésen bújnak elő a kipattant magos életethir- dető saiklevelei. Az ekevashasitotta barázdákat ágyúgolyók szántják fel újólag, de ezeknek a barázdálásoknak nyomában nem az élet csirája tör utat a szabídoa, nem a rsmény zöldje zsendül, egészen más növény az, mely ebből a talajból sarjad. A messze kígyózó arcvonal miri- den pontján dörögnek a frázisok ágyúi és kattognak az Ígéretek 8zapoias;avu gépfegyverei. A dekkungokban elhelyezkedettek már türelmetlenül várják a tüzérségi előkészítés végét, amely a közelharc kezdetét jelenti. A lövészárkok telve emberekkel és bár a roham még meg sem kezdődött, máris akad itt-ott ygy-egy sebesült, akit az ellenfél jólirányaott go'yója harcképtelenné tett. A többiek, a sértetlenek, akik a fegyver ravaszán tartott kézzel, feszült idegekkel néznek szembe egymással, úgy állnak ott, egymás mellett, vállat vállhoz vetve, mintha egész életükön keresztül abban az árokban iartóxkodtak volna. Pedig vannak és nem kevesen, akik egészen más, talán hátrábbfekvő, talán előbbreugró árkokból kerültek át mostaniakba. A szavak tüzérpárbaA nemsokára megszűnik. Nemsokára elkövetkezik a végső okam és utána csend lesz. Elnémul a fegyverek harcos szava, elhallgatnak az nehéz ütegek épp agy, »ónt ahogyan elhallgvnak majd a kicsinyek is, a győző számbaveszl hadseregéi és átveszi uralmát a csatatér felett, amelyre a levegőt reszkettető eksiplóziók tomboló orkánja után rá- üllepszik a nagy csendesség . így lesz bizonnyal. A csatazajt befejező diadalujjongás utolsó hangfoszlányai e<y darabig még ott fognak rezegni a tavaszi légben, majd azt is elnyeli a tér, betemeti az idő és utána eljön, bizonnyal eljön a csend korszaka. A közeljövő meg fogja mutatni, hogy ez a némaság a csendes munkálkodás beszédes hang- taiansága, avagy a semmittevés tétlen mozdulatlansága, a lassú eienyé- szés siri csendje icsze? $ drágaság egyre emelkedik. Újabb huss százalékos emelkedés előtt a textilárukban. — Útban a 30,000 koronás téllruhák felé. — A közösség' egy réssé már most szerzi be a téli szükségleteit. Nemrégiben síóvá tettük azt a különös és szokatlan közgazdasági jelenségei, hogy az uj búza ára már most a tavaszi hétszáz koronás ár helyett négyezer koronával indul. Ezzel a szomorú jelenséggel kapcsolatban közöltük egy közgazdasági szakember nyilatkozatát, mely oda kon- kludált, hogyha ez a magas búzaár n* aratás idejére is stabilizálódnék, vagy e® t- lag még emelkednék is, akkor decemberre hatezerkor, lesz egy métermá sa busa. Érdekesnek tartottuk felvetni azt a kérdést, hogy ilyen körülmények között a most már mind erősebben térthóditó busaparitás elve alapján hogyan alakulnak majd ki az árak, főképpen a szövet és a ruha ára, mely cikkek ma erősen óhajtott közszükségleti cikkek. Egy itteni posztó és síövetnagykereskedő kérdéseinkre a következőkben volt szives válaszolni: a gyapjúink emelkedése. — Az idei tavaszra kiezámithatutlanul emelkedtek a gyapjuárak és ezzel természetesen a szövet ára is. A múlt évi szezonban kétszer korona volt a gyapjú métermázsája, ma pedig hamiinaezsr korona. Ennek aztán az az eredménye, hogy a jobb fajta szövet ára méterenként háromezer korona lett. Hehóz behezata'. — Az áremelkedéshez erőteljesen hozzájárul a behozatal nehézsége le. A magyar piac leginkább angol és cseh szövetárukat használ, mert a német termékek bár olcsóbbak, de silányabbak is. A behozatalt megnehezíti, az árakat állandóan emeli a cseh és angol valuta árfolyamok emelkedése mellett a magyar vámpolitika is. A múlt év augusztusában egy csomag áruért 6300 korona, ugyanazon csomagért szeptemberben 12,000 korona vámot fizettem, ma pedig ezt a szállítmányt körülbelül 23,000 korona vám terheli. Ilyen körülmények között érthető, ha egy jó ruha ma a 10—15 ezer koronás árat is eléri. A vászonruha ára. — Érthető, hu ma nem nagyon forgalmasak a szövetkereskedések. Sem a közönség, de a szabók sem vásárolnak. A nyári ruhákra való vászonban élénkült mog kissé az üzlet. Az idén a vászonruha is drága lesz, hiszen egy méter szimplaszéles vászon ára 500—550 koroca. Ebből kell egy ruhához hat méter, úgy, hogy egy kész váazonruha mégis es&k belekerül négyezer koronába. A téli anyagokat vásárolják. — Ha meg nem változik a helyzet, nem tudom, hova jutunk. A javulásra pedig semmi kilátásunk sem lehet, legfeljebb csak a rosszabbodásra. A folytonos áremelkedés egyre tart minden téren és se talán még kellemetlenebből fogja éreztetni hatását akkor, ha az őszi kampány teljes orajóvel megindul. — Nemrégen hu»z télikabátra való anyagot adtam el. A közönség érzése — mint már tapasztaltuk — többnyire nem szokott csalni és igy alig lehat reményünk arra, hogy a télre, amikor majd ismét aktuális lesz a melegebb ruha gondja, javulna a helyzet. A mai viszonyokból kiindulva, az inkább még rosszabbodni fog. Kik tehstnek ipari szakvizsgát ? Ae államnak egyik legsúlyosabb feladata a munkanélküliség enyhítése mellett a menekült és hadifogságból visszatért iparosok elhelyezkedésének elősegítése. E téren kívánnak segíteni azzal, hgy minden iparosnak, aki valamíképsn megszenvedte u világháborút, de aki mesterségében elég jártassággal bir, az iparűzéshez szükséges gyakorlatnak egy részét szakvizsgával engedik pótolni. Ez ügyban illetékes helyről most a következőket közük velünk: — A rneneküit iparosok a menekültügyi hivatal ú ján, ha igazolják, hogy előbbi lakóhelyükön önálló iparüzök vo-tak, iparigazolványt válthatnak. Akik ezt igazolni akármilyen okból nem tudnák, a kereskedelmi és iparkamaránál kérhetik szakvizsgára való bocsátásukat. Szakvizsga letétele után kaphatnak iparigaaoíváoyt azok is, akik hadifogságukban két évet meghaladó ideig működtek egy iparágban. Szakvizsgára bocsáthatók még: 1. Mindazok, akik 1014. julius 25-től 1018. október 31-ig három évnél hosszabb ideig voltak katonák és mint ilyenek, valamelyik képesítéshez kötött iparágba vágó szakmunkát végeztek és ezt igazolni is tudják. 2. Azok az Amerikából visszatértek, akik ott egyfolytában öt évig működtek valamelyik iparágban és eit idehaza önállóan kívánják tovább folytatni. 3. Mindazok, akik a háború alatt rokkantak lettok ée uj iparágra tértek át, abban az esetben, ha ebben az uj iparágban hat hónapig dolgoztak. Azok a rokkantak, akik rokkantiskolában nyertek kiképzést, |~Strauss lápót ós Tsa aranyműves és ékszerész Sátoraljaújhely, HM-tér Z. Elvállal és készít rajz szerint: Mindennemű ékszer-, arany- és ezüsínemüt, valamint platina ékszereket. Raktáron tart: Ezüstárukat, ékszereket, arany- és aran^doublé tárgyakat, drágaköveket. Pontos, gyors és megbízható kiszolgálás! Legolcsóbb napi árak! Vesz: aranyat, ezüstöt és drágaköveket. i
