Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-16 / 58. szám
Ara 3 korona. Megjelenik hetenkint háromszor kedden, csütörtök«« és szombaton. Szerkesztőség és kiadónk Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Sátoraljaújhely, 1922. Május 16. ftirfnpi Előfizetési dijak: E&sz évre . . 450 K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcenUmóterenkint számíttatnak.-vitóv., FŐSZERKESZTŐ : 1EŰÓJÓZSEF Otvenharmadik évf. 58. szám (6265.) ára 3 tonna. {rój Apponyi jíibert Sátoraljaújhelyben. A város ünnepe. Évek óta tartó szomorú, szenvedés- tetjes, gyászos idők után tegnap volt az első bensőségteljes örőmünnepnapja Sátoraljaújhely város közönségének, mert az a kivételes szerencse érte, hogy a legnagyobb magyart, a szeretet igaz apostolát: Gróf Appónyi Albertet tisztelhette vendégül. Egyetlen polgára sem akadt a városnak, gazdag vagy szegény, nagy vagy kicsiny, keresztény vagy zsidó, ur vagy szolga, aki ne szivének válogatott érzéseivel, ne a legmélyebb hódoló tisztelettel várta volna a nagy, a ritka eseményt: a legkimagaslóbb magyar államférfin ideér- kezését. Mert nemcsak a megcsonkított, kifosztott kicsiny ország legnagyobb büszkesége Ő, nemcsak végtelen szerencsétlenségünkben és szegénységünkben az egyedüli megmaradt messze sugárzó, hófehéren ragyogó briiliáns, nemcsak ma felbecsülhetetlen értéke e szegény nemzetnek, de a kincsekben oly gazdag nagy Magyarországnak is már világhírű tündöklő fényessége, akinek neve előtt az egész müveit világ meghajol és akinek kimagasló személye ma is a régi magyar dicsőséget tükrözi és aki egy kétségbeesett és re- ménytvesztett mártirnemzct vérző szivébe hitet varázsol; Magyarország feltámadásának szent hitét. Nagy ünnepe volt tegnap Sátoraljaújhely polgárságának, a hétköznapi gondokat, mintha láthatatlan kéz letörölt! volna, a fájó könnyek felszáradtak, a vérző sebek mintha beheggedtek volna, a szomorú, sápadt arcokon cso- daszerü tüzek égtek, a lelkek boldogan kigyultak, lobogott a tomboló lelkesedés lángja, újra testvér volt itt tegnap minden magyar, együttérző testvér a bánatban, az örömben : aSzeretetethozta el közénk, Apponyi Albert gróf! K. J. Apponyi Albert gróf beszedőben többek között a következőket mondta: — Feltétlenül szükségesnek tartom a jogegyenlőséget, a törvényelőtti egyenlőséget. Amíg ez nincs meg, addig nem tehet rendről beszélni. Hogy minő alapon és minő eszközökkel lehet a konszolidációt elérni, arról lehetnek eltérők a vélemények, de rond követelésében egynek kell 1 ennie az egész országnak, En részemről nem tudok megnyugvást találni az egységes párt programmjában, mert nem látom a rend helyreállítására a garanciákat. Nem arra alapitom ezt a véleményemet, amit suttognak, hanem arra, a mit maga u kormány hirdet hangos szóval hivatalos programmjául. Áz ezeréves magyar alkotmány alapjait érinti az a kei fontos pont, amelyben vólemóoyem merőben ellentétes a kormány álláspontjával. Ez a két kérdés a királyi és a népjogok kérdése. E két íogalom szerintem teljesen elválaszthatatlan s bogy ez igy van, tz az ezeréves magyar alkotmány legnagyobb dicsősége. Amint az emberi test nem képes fej nélkül éle működést végezni, épp úgy nem lehet egészséges vérkeringés annak a nemzetnek a testében, amely a fejet nélkülözi. De áll ennek a hasonlatnak a fordítottja is. — Az ezeréves magyar alkotmányt nem kiszáradt múmiának Kell tekinteni, a mely halott és fejlődésre képtelen, inkább egy hatalmas tölgyhöz hasonlatos, amely gyökereit a nemzet dicsőséges múltjában verte, amely onnan meríti az életerőt és lombosodig, növekszik, fejlődik egyre. Ez az a kiegyenlítő hatalom, amely biztosítja a jogrendet, de amely egyúttal -határt is szab u szabadságnak és megakadályozza a szabadosságokat. — A nép alkotja a nemzetet ás gyenge alapon áll az a nemzet, amelyből a nép egy része kihagyatott. Az én Hitvallásom a törvényes királyi hatslom és a cépjogok tekintetében megfelel a haladó korral járó szükséges fejlődésnek. Az egjségeepárt álláspontja a királykérdésben homlokegyenest ellenkezik az enyémmel. Nem elég, hogy a kormány külföldi parancsszóra, ellenségeink nyomásának hatása alatt meghozta a detronizáoiój törvényjavaslatot és ezzel szógyendekumentumát szolgáltatta a mi függőségünknek, de azt teljesen a magáévá tette és programmjának sarkalatos tényezőjévé avatta. A kormány a datroni- záeiót proklamálta és Ottó királyt . . . (A hallgatóság zugó éljenzésben tör ki: Éljen Ottó király ! Apponyi (folytatja) : Ottó k rályt, akit törvény és jog szerint illeti a magyar koron», megfosztották ősei trónjától. Tegnap Dabrsozenben történt meg, ho^y a népgyülésen, mikor az egyik szónok Ottó királyt említette, a rundőrség kiküldött közege figyelmeztette, hogy Ottó királlyá proklamáiása nines megengedve. Erre a szónok nagyon helyesen jegyezte meg, hogy távol áll az a szándók, hogy ő Ottót királlyá proklamálja, mert as ő királysága tóteles törvényekben és a nemzet lelkében gyökerezik. (A. tömeg harsogva élteti Ottó királyt és Apponyit.) Apponyi: Kieng'sztslhetetlen ellentétben állok azzal a politikával, amely az 1920. évi I. törvénycikk alapján szakit a jogfolytonossággal. Amire leginkább szükség van, az a teljes jogrend, mert tűrhetetlen állapot, hogy évek óta ismétlődnek bűntettek, amelyeknek tettesei ma is büntetlenek. Ez a szemhunyás vezetett a sajnálatos bombamerénylethez. (Zajcs közbeszólások: Úgy van !) Retorzió nem történt egyetlen egy esetben sem, a titkos hatalmak ma is léteznek. Ennek a kormánynak nincs hatalma éa nincs ereje ahhoz, hogy rendet tudjon teremteni. Hazánk rekonstrukciója kü'ső és belső feltételektől függ. A zavarok megszüntetése csak a törvényes királyság kérdésének rendezésével remélhető. Ezért vagyok én legitimista 1 (Zajos éljenzés.) Szótöbbséggel királyt választani nem lehet, mert az ilyen király pártkirá'- Mi, legitimisták az egész nemzet és (its ujját fígyelmeztetőieg felemeli,) jói jegyezzék meg, amit most mondok, az egész Magyarország királyát akarjuk. Ami a népjogokat illeti, bizonyos korlátozásokat én is szükségének tartok. Korlátozni kell a választójogot, mert biztosítani kell az értelmiség fölényét és befolyását, de nem mesterségesen. Szociális előhaladást tartok szükségesnek, az intelli- genoDnak csak akkor lehet befolyása, ha megtalálja az alsóbb néprétegekhez vezető utat. Kizárással azonban csak elkeseredettséget lehet előidézni. A világháborúból a nemzetek nagy tanulságokat vontak le éB ma kétszeres joggal követelhetik a népjogok győzelmét. — Én esküdt ellensége vagyok minden jogfosztásnak, igy magátólértetődően a népjo^okénak is. A törekvéseket elfojtani ártalmas, mert az elfojtott keserűség kirobbanásokra vezet és forradalmi megnyilvánulásokat szül. A választások előkészítésénél presszió érvényesül, amely elfojtja a belső moggyő- ződéeből fakadó szabad akarat megnyilvánulásét. Európában nyílt szavazás sehol nem létezik, egyedül csak Magyarországon van. Ezzel leleplezi magát és szándékait a rendszer. Az elmondottakból láthatják azo cat az ellentéteket, amelyek engem öreg I Férfi öltönyre És legjobb férfi- és női gyapjú szövetek legolcsóbban • • Fetote és héli 1 felöltő szöveteit BRUNNER LAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztolf, komgarn .szöveteit 1 nagy választékban. * Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szembeu) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni! legjobb minőségben. * I
