Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-13 / 57. szám
2. O i&t Május 13. szonhót milliárdnyi. Ee évben tehát még csak áthidalja as állam deficitjét a pénzügyminiszter a vagyonváltság eredményéből, de mi lesz jövőre ? Ha ugyanis a pénzügyminiszter terve sikerül is és az egyenas adókból 1811 millióval előirányzott bevételt megkétszerezheti, a jövő év deficitjét akkor is csak'tizenöt miiliárdra tudja csökkenteni. Nagy kérdés tshát, hogy mibői fogja a kormány ezt az óriási deficitet fsdezui? Hiszen jövőre nem lesz vagyonváltság 1 Csak két Kod, két lehetőséf áll a pénzügyminiszter előtt. Az egyik a már meglévő adók felemelést/, a másik pedig a va gyonváltság rendszertsitéze. A pénzügyminisztériumban máris lázas munka folyik ennek a két módszernek, lehetőségnek a tanainaknyozására. Mivel a vagyonváltság rendszeresítése folytán az adózók öt-hat év alatt egész vagyonukat befizetnék az állampénztárba, az a terv merült fel, hogy a vagyonváltságct enyhébb f imában kombinációba hozzák aa adók felemelésével és az aj adónemek bevean. ásével. Csakis úgy gondolja a pénzügyminiszter megmenteni az országot attól a pénzügyi krachtól, atnely okvetlenül bekövetkezik, ha két-két ér alatt újabb 80—40 milliárdos deficit suiyocbbítaná a már meglévő államadósságokat. — Hiú rsmóny tshát, hogy n jövő évben kevesebb adó l*sz. A* adófizetőknek ezzel szemben csuk egy védekezési mód kínálkozik: mozgalmat indítani nz adóteher arányosítására. Ha ez meg nem történik, előreiátható, hogy a keresstképessé- gükkel arányban nem álló óriási adó egyes osztályokat le fogja gyöngíteni és előidézni azt a katasztrófát, ameiy az adóalany ősz- szeroppanásával egyenlő értékű. Különösen áll sz a kereskedni és iparososztáiyra, a városi adózók gsrinoére, akiknek aránytalan megterhelése máris súlyos válságot idézett elő. Ennek a két osztálynak törekednie keil tehát arra. hogy adóterheit a gazdstáriadsiom adóterheivei arányosítsák. érettségi vizsgálatok előtt. Az összbenyomásokat a hallottak alapján a következőkben közöljük: — Az érettségire késiülő diákok teljesen tájékozatlanok abban a tekintetben, hogy mikópen gondolják el az életet. Ez a tájékozatlanság okozza azt a nagy határozatlanságot, hogy nem tudják, milyen pályára lépjenek, teljesen tanácstalanul állanak a jövüt illetőleg. — Egészen másképen volt ez valamikor, amikor könnyű volt a lehetősége an- rak, hogy előre megfontolt terv szerint ovább tanulhassanak a főiskolák különböző fakultásain. Akkor rózsás reményekkel indult az ifjúság »'jövendőbe. De ma vége az álmodozásnak, vége az -ifjúság clóübábképeinuk. A szülők legnagyobb résre tovább nem bírja a tanítással járó súlyos kiadásokat, tehát a legnagyobb tömegnek önmagáról kell gondoskodnia. — Éppen ezért a legtöbben csak az érettségire várnak, ease! mennek ki .az életbe, hogy megkezdjék a kérlelhetetlen küzdelmet. — Az állami pályák iránt nagy az idegenkedés. A kereskedelmi és as ipari pályákra készülnek a legtöbben. Az ipariak fcözül különösen az elektrotechnikai, vas-, fém- és faiparra. — Akiknek mód.ukban áll főiskolákra menni, leginkább a jogi, orvosi és ügyvédi szakokra, kevesebben a különböző mérnöki fakultásokra készülnek. Megállapíthattuk azt, hogy bizony manapság az érettségi is csak olyan öröm» amelybe az élet kesurü ürömé vegyül. Változnak az idők és velük nemcsak az emberek, de az elhelyezkedéid lehetőségek íb. A csehek válságba juttatiák a Felvidék gyáriparát. Az utolsó két esztendő alett temérdek magyar ipari szakmunkás költözött el Szlovanszkóba, ahol a megélhetési viszonyok ísránylag kedvezőbbek, mert a mun kabérekhea képest, az élelmiszerek, h cipő, ruha ára aránytalanul olcsóbb, mint idehaza. Most azonban — mint a Kassai Újság egyik legutóbbi számából olvassuk — olyan pangás, olyan stagnueiő állott be a aalovsnszfcói ipari termelésben, hogy a gyárak egymásután ssünteiik be az üzemüket, vagy bérredukcióval dolgoznak tovább. A Kassai Újság erre vonatkozó cikke a következő : A ruszin a. írói gyárakban megkezdődött a bérrednkálás. A ruszinsakói gyáriparban egyre aggasztóbb stagnálás állott be és ugylátszik, hogy az április elsejével beállott üzemba- szüntelt'sekst más helyen sem lehat megakadályozni. A gyáripari pangás egyik kö- vsikezménye, hogy több gyártelvpsn megkezdődött a munkabérek redukálása. A kiehiivégi bútor- és koesigjér igazgatója bejelentette a munkásainak, hogy n nehéz gazdasági viszonyok miatt kénytelen hu*z százalékkal redukálni a munkabéreket. Az oszatelspi bútorgyárban a gyár- igazgatóság 30 pcreanttel csökkentette a béreket, :amibe a gyár munkásai bele is nyugodtak. Az ungvári állami fűrésztelepen (a fluderen) e héten már húsz per- centtel redukált munkabérek mellett dolgoznak a munkások. A pereosenyl áUaml fűrésztelep ízintén húsz peroenttel akarta csökkenteni a munkabéreket. A munkások nőm vélték tudomásul a bérredukolót, hanem panaszt emeltek Shrenfsld kormányzónál, aki a szociális referenshez küldte a munkásokat. A szociális referens helyettese azzal a kérdéssel fordult a gyáriparosok képviselőjéhez, hogyha az állam kamatmentes kölcsönt adna a gyáriparosaknak, scgitene-e a helyzeten éz ebben az esetben folytatni lehetne o az üzemet ? A ssolyvaí aagyüzem igazgatósága könyveinek átvizsgálása után konstatálta, hogy a gyár az utolsó két évben húszmillió korona adósságot osinált és hogy nem birja tovább folytatni az üzemét, mert nem birja a ráfizetést. A munkások proteetáltak az üzem beszüntetése ellen, mert — mint mondották — a munkások nem győződtek meg az adatok helyességéről. Erre Ebrenfeld h. kormányzó megállapította, hogy mig a termelt áruk értéke a békebeli helyzettel szemben háromszorosára emelkedett, addig a rezsi húszszoros lett. Est maguk a munkások Is belátták ós a szoiyvai gyár be fogja szüntetni üzemét. A beregszászi téglagyár legutóbb egy konzorcium kezébe került, amely az átvétel után nyomban megállapította, hogy az eddigi munkabérek mellett nem képes fenntartani az üzemet. Ezért közölte a munkásokkal, hogy húsz százalékkal csökkenti a munkabéreket és bevezeti a darabszám szerint való díjazást. A tárgyalások megszakadtak és az igazgatóság elhatározta, hogy felmond összes munkásainak. arlsnya-Áruiiáz Sátoraljaújhely, FŐ-ntea 7. szám (a Koswntli-szoborral szembeni.) Férfi-, női- és gyermek-harisnyák minden színben nagy választékban. kri éi női 5ÍVüt KÜlÖniegtSStgCk. Ruhadíszek, nói szabókellékek pipere Cikkek Kapós lett a kereskedelmi és ipari pálya. Kegy as érdeklődés az Ifjúság körében a gyakorlati pályák Iránt. — Kevesen tennlnak tovább érettségi ntán. — Nagy gondot okos as elkelyeskedée. Rövid néhány hét múlva bezárulnak ismét as iskolák kapui. A középiskolák alsóbb osztályainak növendékei két havi vakációra mennek, hogy még a tanulás gondjától is msntessn éljenek két szép hónapot keresztül bohó ifjúságukból. A legfelsőbb os.tályok diákjai azonban már most nagy gondban vannak, őreájuk nem vár két hónapi csendes pihenés, az édes, szülői otthonban más vár reájuk: az élet. Küzdelem, tülekedés, körömszakadtáig menő harc a letért, a mindennap! kenyérért. Mar most kerülgetik azt a zugó, tomboló örvényt, már most súlyos gondot okoz nekik, hogy hcl, melyik pontón vessék bele magukat annak sebes, sodró forgatagába, önerőikre és a vak sorsra bízva megukat. Lássuk, mira készül az ifjúság, most as életének egyik határkövénél állva, az A Zempléni Újságnak. ■Ä Zempléni Újság multi számában cikk jeleni; meg, mely most már nemcsak személyem ellen tartalmaz valótlanságokkal teli kvs'iflkálhalatlan támadást, de a cikkíró — kivetkőzvén minden emberi- és hazafias érmésből — a magyar hazáért hősi halált halt szegény fiam emlékét is sérti és tragikus sorsát gunytárgyává teszi. A cikkírót nem ismerem, felhívom azonban, hogy vesse le magáról álarcát, hadd tudja meg mindenki és hadd tudjam rnsg elsősorban én, hogy ki az, aki a ma* gyár hazáért hősi halált halt katonatiszt emlékét sérteni mari. Hadd tudjam meg én: a mélyen sebzett leikü apa, hogy isszámolhass&k vele. Bsrsgssászy István. — Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma (Budapest, Andrássy-ut 8. és Szeged Pai- lavicini-u. 3.) felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jopaka- démia összes jogi vizsgáira ős az ügyvédi vizsgára. Jegyzet — Bérlet! Rekapituláció 1 Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatós'g.
