Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-06 / 54. szám
ma >1 23 o ä g te- © ^ *35 ára 3 korona. Megjelenik hetenkint háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadónk Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szánt. Sátoraljaújhely, 1922. Május 6. Sc&ii&m fiirtap. FŐSZBKSKSSZTrt . KB.OÓ JÓZSEF flra 3 korona. Előfizetési dijak . Egcst évre . . 450 K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négy zetcen tiniéteren kint számíttatnak. Ötvenharmadik évf. 54. szám (6261.) A koporsó 11 a luxustárgyak kőié számítódik, amint olvassuk. Ami viszont azt is jelenti, hogy ezen a magyar földön már nemcsak élni, de meghalni is a luxus kérdésévé avatódott. Csoda-e, ha az elkeseredett polgár és munkás az, aki az éle'-et úgyis keserű ürömnek tekintette és valami megnyugtatót várt a haláltól, hogy ezzel a nagyon furcsa, de bizonyára igaz megállapítással éljünk, már a meghalás bau sem talál valami nagy vigasztalást, mert hisz utolsó óráinak vívódásai közepette a temetés gondjai között ott lesz az életed is és megha- lásoddal növeled az el temetők kiadását, mert koporsód után ia luxusadót kell fize niök. Ám nemcsak a koporsó lesz fény- Uzési cikk, de azzá lép elő a szegény ember nyári tápláléka, a gyümölcs is Ha drága a hús, ha drága a főzelék és Nincstelen Jánoshoz osak ünnepnapi vendégszereplésre jár a tej és a tészta, akkor a sorvadt és hervadt asszony nagy s reg gjérmekéi kezébe nyomott jódarab kenyeret, kö- ténykéjükbe dobott egy marék szilvát, vagy néhány almát s ez volt a reggeli, talán az ebéd, vagy a v& csór*, de leggyakrabban mind a három. A kis keresetből immár nemcsak a kenyérre és szilvára kell spórolni, de külön a mindenható pénzügyminiszter ur kincstárába fényűzés adót is, mert biz az fényűzés, ha tyuk helyet majd egy kis alma, vagy szilva „potyog“ a szegény ember fazekában. Természetesen azzal az adóval n-. mosat a jövedelem növekedik, hanem a szegény ember gondja is, attól eltekintve, hogy nem tudja; a luxusadóra való tekintettel a kenyérből, vagy a gyümölcsből adjon-e kevesebbet az éhségtől sápadt folytatásainak kis kezébe. Azonban a gonddal kapcsolatosan, vagy csak arányosan is, nem növekszik a jövedelem, nem növekszik a munkaszaporulat, csupán a drágaság emelkedik, de az annál alaposabban. A* élelmiszerek, a hústól a legutolsó parajig ismét oly sin lenlületet vettek a drágaság fokmérőjében, mintha újból és újból azt akarnák bizonyítani, hogy ezen a gazdasági lejtőn, amelyen haladunk, nincsen megállás. Ezt csinálja az élelmiszer s ugyanezt folytatják a ruházati és egyéb produktumok, annyira, hogy már csak álmában juthat uj ruhához vagy cipőhöz a tisztviselő és a munkás. És a legszomorubb, hogy ebben a RSgen meglátott és még a hivatalos körökben is akceptált igazság, hogy egyetlen ipar pangása sem hat ki oly végzetesen az ország helyzetére, mint az építőiparban mutatkozó munkahiány, ami természetes is, hiszen az építőipar termelés«! lit el munkával ácsot, lakatost, asztalost, festőt, kályhást és még számos iparágat munkával. A hivatalos körök akoeptálják a kő- miiveaipar pangásának rettenetes kihatását, azonban ennek a kihatásnak a megszüntetésére, illetve a kőiaüvasipari termelés megindulása érdekében lépéseiét nem tesznek, vagy ha tesz is ilyeneket az állam, ferde utakon járva teszi meg azt. Az építőiparosok ennek a ma már az ország jövője érdekében is tűrhetetlen helyzetnek a szanálására a fővárosban máris egységes, erős mozgalmat indítottak a hivatalos, illetékes fórumok előtt, amely mozgalomhoz sorban csatlakoznak a vidék különböző építőiparos szervezetei. — Leg utóbb a győri és miskoiezi építőiparosok tették magukévá a fővárosi iparosság ál láspontját, most pedig arról vesszük a hirt, hogy az ujüelyi építőiparosok és a rokonszakmák körében is megindult a csatlakozási mozgalom. A kőmüveslparosoknak ezt a mozgalmát illetőleg és abban az újhelyi iparosság várható állásfoglalásáról egy helybeli építkezési vállalkozónál érdeklődtünk és a következő felvilágosítást kapiuk: — A budapesti építőiparosok mozgalmat indítottak, amelynek eélja az, hogy az építőipart mai, most már mindent ősz- szeomlássul fenyegető helyzetéből kiemelje, drágaságnövssztésben maga az állam is előljár, vámokat, felpénzeket emel ugyanakkor, amikor másokat árdrágításért büntet s amidőn a koporsót és szilvát féoyüzé8Í aikknek minősiti. Miért és meddig tart még ei a játék az ország dolgozó és nélkülöző tömegeivel ? Ez a kétlaki politika, amely úgy tesz, mintha nem tudná, hogy egyik kezével elveszi azt, amit * másikkal adni látszik. legalább is olyan mértékben, hogy — mivel már az idén elkéstünk — legkésőbb a jövő tavasara fokozott erővel megkezdődhessék az épitőmunka. Ennek a célnak megvalósítása érdekében a budapesti építőiparosok már régebben deputáeióval keresték fel a miniszterelnököt, akinek kívánságaikat pontokba foglalva, , memorandumban adták át. Az építőiparosok ebben a memorandumban a korlátozó lakásrendeletek hatályon kívül való helyezését és a kislakások lakbérének fokozatos feloldása áital szók felszabadítását kérték. Bár 6rre nézve ígéretet kaptak, az uj lakásiendelet csak néhány lépéssel közelit az elérendő cél feló, amely ilyenformán még messze van. Érdekes pontja a memorandumnak az, amelyik azt kívánja, hogy a közhivatalok részére elfoglalt bérházakat, lakásokat adják vissza rendelteiésüknek és építsen az állam középületeket. Felvetették az építőiparosok a memorandumban azt az eszmét is, hogy a pénzintézeteket, ipari óa általában a nagy vállalatokat kötelezzék arra, hogy munkásaiknak, illetve tisztvi- viselőik elhelyezésére szolgáló épületeket emeltessenek. A mai lakásügyi hatóság átszervezésével kapeeolatban azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a lakásügyek intézése a belügyminiszter hatáskörébe tartozzék. Az építőiparosok mozgalmuk eredményességéhez maguk sem fűznek vérmes reményeket, — mondotta informátorunk, — a kormányhatalom ugyanis ferde irányba tévedve, nem a felszaporodott hivatalai elhelyezéséről gondoskodik és errs szo!9 sátoraljaújhelyi épitőiparosoh a lakások szabadforgalmáért. Mozgalom az Építőipar helyzetiek feljavítására. — 9z újhelyi Építőiparosok zsatiahozása. j Férfi öltönyre is felöltő szövetek legjobb jérji- és női gyapjú szövetek legolcsóbban BRÜNNER LAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Fekete és heh paszták, hamsam IszfivetBh legjobb minőségben. üs 1 nagy választÉlban. i fj Kérem cégemre ügyelni! s Lapunk mai máma 8 oldal.
