Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-04 / 40. szám

Sátoraljaújhely, 1922. Április 4 Előfizetési dijak : Egész évre . . 220 K. Félévre . .. 110 K. Negyedévre . . 60 K. Egy hóra ... 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentiméterenkinf számíttatnak. FŐSSEBKBSZTŐ : ERGO JÓZSEF Otvenharmadik évf. 40. szám (6247.) Ära 3 korona. Ura 3 korona. rtegjeienik hetenkint háromszor kedden, csOtórtökftn és szombaton. Nzerkcsztóség es kiailófiiv Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefont 42. szám. Amitől napok óta tartottunk, de aminek megtörténhetésóben nem tud­tunk, nem mertünk, nem akartunk hinni, bekövetkezett: őfelsége IV. Károly, Magyarország apostoli királya meghalt. Meghalt hazátlannl, magára maradot­tat!, távol azoktól, akiket szeretett és azoktól, akik szerették; gyászban, siralomban hagyva azokat, aklkaek egyedüli reménysége ő volt. Az óceán egy távoli kis szigetén, testben meg­rokkanva, lélekben összetörve, mél­tóságában megcsufolva, anyagi gon­dok közepette hunyta örök álomra szemeit Magyarország utolsó koronás királya, akinek sorsa a magyar tra­gikum gyászos beteljesedése. A mély­séges döbbenet, amely úrrá lett a szivekben, még nyügözVe tartja nyel­veinket ; a tragédia még oly friss, hogy hangos szóval beszé ni róla kegyelötaórtés. Ma a funcbali ravatal árnyékábau ég senki nem képes értókelui a csapást, csak ösztönösen érezzük mindnyájan, mit jelent a nem­zetre a király halála. Persenbeugtöl Funchalig nem hosszú az ut, de ez az ut, különösön utolsó harmadában tele van tövisekkel. A tövisek útja pedig a mártírok Pan­teonjához vezet. Egy tragikus sorsú nemzet tragikus sorsú uralkodója rótta ezt az utat, fölemelt fővel, tűrve ül­dözést, megaláztatást és megcsúfolást. És itt, az utolsó stációnál különválik a fejedelmi alak kettőssége, az ember sírba száll; a fogalom, a nimbusz él tovább. Levetve a királyi mezt, teljes nuditásában mutatkozik meg előttünk az Ember. Életmécsének kilobbanása- kor alig harmincöt évet hagyott ma- gamögött, de a Szent István koronája által érintett homlokra ősz hajfürtök borulnak és a fáradt vonások tanú­sítják, bogy életének utolsó szakában busko i orságban szenvedett. Egy me­rész Íveléssel a magasba szökkent élet roppant derekában ketté. Jött ifjan és máris éretten, alig ismerve és máris szeretve, ambícióval, lelke­sedéssel telten ; nagy akarások lobog­tak nemes lelkében, amely telve volt jószándékkal és tennivágyással. Nem rajta múlt, hogy nem valósíthatta meg a lelkét hevítő ideákat. Jött a förge­teg, a Számum és forró homokja be­temette a szándékok és remények alig zöldü ő, apró palántáit. A tomboló orkán gyökeréből kiszaggatott é i el­söpört mindent, de a szép kertből egy virág mégis megmarad’ : a szere­tet, ameiy most áthajol a nagy Oeeá non, a funchali száműzött mélyen ba­rázdált, töviskoronás, hideg homlokára. A funchali tragédia nem egyedül­álló a történelemben. A maival analóg eset az a másik, amelynek színhelye százegy óv előtt sz Atlanti Óceán egy másik kis szigete: Szent Ilona. Madeira és Szent-Ilona, Funchal éa Longwood foglyainak története sokban rokonvonatkozásu. Oda is egy hatalmas birodalom rettegett császár­ját a többi nagyhatalmak, i ogy ár­talmatlanná tegyék és megfosszák annak lehetőségétől, hogy a távozása után szótdaraboit impériumát u bói összeilleszthesse. Akkor Franciaor­szágról volt szó és a Monarchia csá­szára volt a száműzök egyike, ma ped g francia mesterkedés juttatja Magyarország királyát és Ausztria császárát a eze > ilouai fogoly sorsára. Tagadhatatlan, bogy a párhuzamba áliitott két történelmi szereplő között nagy a külömbség, mert mig aman nak kezéhez milliónyi céltalanul ha- Jálbaküldött ember vére tapad, addig emez a béke bátorszavu apostola volt. Azonban mindke’tő fejedelem, mindkettő számJzölt és mindkettőnek birodalma a környező államok szabad prédája lett. N ipoleonról feljegyezték a törté­netírók, hogy halálakor a szigeten r ttenes vihar dühöngött, a tender hullámai dübörögve zúgtak a császári fogoly sziklabörtönónek szírijein, a szél panaszos jajgatással tépázta a fákat és az egész éjjen át tartó ég- zengós szolgáltatta a gyászindulót a szomurujáték utolsó jelenetéhez. Amióta Károly király halálának híre gyászbaboritotta a nemzetet, mintha maga a természet is osztozna gyá­szunkban. Nagyvennyvolc óra óta országszerte nagy vihart k dúlnak, a langyos tavaszi időjárást dermesztő hideg váltotta fel és havas eső áztatja a földeket. Mintha az elemek is együtt- éreznének a lelkekkel, mintha a fer- getcg jajongása a mi bánatunkat pa­naszolná, mintha az ég is a mi faj­dalmunkat könnyezné. A végzet utjai kifürkészhetetlenek éa a sors rendelésében meg kell nyu­godnia az embernek. Meg kell hajolni az előtt az erő előtt, amely a csá­szároknál és királyoknál is hatalma­sabb. De nem lehet megnyugodni ab­ban, amit emberi akarat még meg­másíthatott, elháríthatott volna, vagy aminek felidézésében as emberi go­noszságnak is szerepe van. Senki előtt sem kétséges, hogy a katasztró­fát a száműzetés helye és ténye okozta. A magyar királyt megölte a honta­lanság és a felelősség ezért a szörnyű tragédiáért azokra hárul, akik az uralkodót földönfutóvá tették. Abb>>n a pillanatban, amikor IV. Károly lábát az angol hajó hídjára tette, sorsa, — akár az ajaociói sasé, — már meg volt peosételve. A ször- n)ü tragédia utolsó felvonásának egyre komorabb jelenet i ettől a perotől kezdve már gyors egymásutánban pe­regnek le. Megérkezés Madeirába, ki­lakoltatás a villából egy egyszerű polgári házba, anyagi gondok sötét felhői, rövid, de kinos azonvedéuek­m Férfi öltönyre és legjobb jérji- és női gyapjú szövetek legolcsóbban • • Fekete és kék 1 felöltő szőjetek BRUNNER BAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztók, komgorn szövetek j|jj nagy választékban. * Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni l legjobb minőségben, s Meghalt Károly király

Next

/
Oldalképek
Tartalom