Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-12-21 / 101. szám

December 21. ZEMPLÉN 3. oldal. malom vizhasználati jogosítványának és épületeinek megvétele tárgyában kelt szerződést a közgyűlés a fedezet kellően való megállapítása végett ki­adta a tanácsnak. A délmagyarországi, a verseci közművelődési egyesület és a siketnémák hevesmegyei intézeté­nek segély iránti kérvényei elutasit- tattak. Kimondta a képviselőtestület, hogy két uj bába-állást szervez, Mat- tanovich Dezső rendőrségi alkalma­zott fizetését november 1-től havi 20 koronával felemeli, a Jusztus József 1000 koronás alapítványának kama­tait a mindenkori róm. kath. plébá­nos kezeihez juttatja azzal, hogy az a róm. kath. vallásu elemi iskolai ta­nulók között osztassák ki minden kará­csony alkalmával s Kristovszky Fe­renc söprüsfelügyelőnek és Tauber Herman állítólagos rabbinak tűzifa adományozása iránti kérelmei elüta- sittattak. A Matolai Etele és Dókus Gyula utcákra sarkalló közdűlőt n-kint 20 koronáért adta el Deutsch Adolf­nak a képviselőtestület s tudomásul vette, hogy a városi vizmü a múlt hónapban minden zavar nélkül funk- ciónált. A villamos vasat. A vasutipar részvénytársaság egy létesítendő villamos vasútra vonatko­zóan átiratot intézett a városhoz, az átirat nagyjából való lényege a követ­kező : A város megbízza a rtársasá- got, hogy a létesítendő villamos vagy gőzüzemű közúti vagy helyiérdekű vasútra egy költség és jövedelmező­ségi számítással ellátott tervezetet készítsen s beleegyezését adja ahhoz, hogy a szükséges koncessiokat, en­gedélyeket megszerezze s a hatósá­gokkal s magánosokkal a tárgyalá­sokat lefolytassa, A társaság köteles az előmunkálati engedély megszerzé­sétől számított egy éven belül ingyen egy költség és jövedelmezőségi számí­tásokkal ellátott általános tervezetet készíteni. A város kötelezi magát, hogy az előmunkálati engedélytől számított öt éven belül sem közvet­lenül, sem más személylyel vagy tár­sasággal a szóban forgó környéken létesítendő vasút ügyében tárgyalásba lépni- nem fog s azon előnyt nyújtja a társaságnak, hogy ha a vasút tel­jes felépítését a város adná vállalatba, azt a társaságra bizza, feltéve, hogy a társaság a kivitelt a teljesitőképes versenycógeknél nem drágább áron vállalja. Az átiratot kiadta a képviselő- testület az építészeti, jogügyi és köz­egészségügyi bizottságoknak előzetes megvitatás végett. — Friss Heiman tűzoltó parancsnok előterjesztést tett a pénzügyi bizottságnak, hogy egy tolólétra beszerzését javasolja a kép­viselőtestületnek. Miután a tolólétra beszerzését csak a törvényszéki palota biztonsága teszi szükségessé, a kép­viselőtestület azzal a kérelemmel for­dul az igazságügyi kormányhoz, hogy fedezze a tolólétra beszerzésének költségeit. Több apróbb érdekű ügy elinté­zése kapcsán, tudomásul vette a kép­viselőtestület a városi viriliseknek jövő esztendőre összeállított lajstro­mát s a közgyűlés ezzel a csöndes akkorddal ért véget. HÍREK. A fájdalom megosztva kisebb.*) Lehetetlen meghatottság nél­kül olvasni Búza Barna ur egyik legutóbbi vezércikkét. Szidja a kor­mányt cicerós betűkkel, de a Cicero pro domo kissé kiri a cicerós be­tűkből. Azt írja a temperamentumos ifjú publicista: „Minden magyar ember Írja fel magának az 1910. junius 1. dátumot 1“ Vájjon miért kell ezt mindnyájunknak felírni? Nyilván azért, mert ezen a szörnyű napon bukott meg Búza Barna ur Sátoraljaújhelyen. •) Az Újság vasárnapi számából vesszük át ezt a néhány pompás szatiráju, ötletes mondatot. Ez az igazság. A többi pedig: vezércikk. De hát Búza Barna ur kissé mégis túlságos nagy részvé­tet kíván a maga számára, amikor „minden magyar ember“ noteszá­ban akarja ezt a gyásznapot fekete keretben megörökíteni. Igaz ugyan, hogy Sátoraljaújhelyen és környé­kén a hálás elvtársak Búza Barna urat már régóta „kis“ Kossuthnak nevezik. De azért azt még sem le­het kívánnia, hogy minden magyar ember kórusba állva, ugyanazt a „Ne sírj, ne sírj“ dalt énekelje a kis Kossuthnak is, amit a nagy Kossuthnak énekelt, zengedezvén e strófát: — Mi neked fáj, nekünk is fáj. — Karácsonyi és uj évi ünnepek. Az idei karácsonyi és uj évi ünnepek alkalmából az istentiszteletek a követ­kező sorrendben fognak a róm. kath. plebánia-templomban megtartatni: — December 24-én éjjel 12 órakor az éjféli misét mondja; Szedlák Ede. 25 én Pásztormisét reggel 6 órakor: Braun László. 25-én ünnepi szentbe­szédet mond : 3A10-kor Bessenyei Ist­ván apátesperes-plebános. 25-én ün­nepélyes sz.-misét Vni-kor Bessenyei István apátplebános, 26-án ünnepi sz.-beszédet mond 3/4l0-kor Gasparik János káplán, 26-án ünnepi sz.-misét VHl-kor Braun László, 31-én Szil­veszter estéjén hálaadó istentisztelet este 6 órakor, a sz.-beszédet tartja Szedlák Ede káplán, az Uj évi sz.- beszédet Braun László káplán. — Uj éri üdvözletek megváltása. Mint minden évben, úgy ez idén is teret nyitunk lapunkban mindazok­nak, kik az uj évi gratulációk meg­váltásával, az újhelyi árvaház nemes igyekezeteit kívánják elősegíteni. Az uj évi üdvözléseket e hasábokon szí­vesen közvetítjük hát és hisszük is, hogy mint minden alkalommal, úgy ez idén is akadnak majd nagy szám­mal nemes szivü emberbarátok,akik az árvaháznak szánt s lapunk kiadóhi­vatalához juttatott adományaikkal, megváltják majd az uj évi gratulá­ciókat. Minden adakozást e hasábo­kon nyugtázunk s itt közöljük, hogy az uj évi üdvözléseket eddig a Zem­plén szerkesztősége és kiadóhivatal 4 koronával, dr. Thomán Dávid (Bu­dapest) 2 koronával és Dános Miklós műszaki tanácsos 4 koronával vál­totta meg. — Affér a nagytőzsdében. Teg­nap délután a főutcai nagytőzsdébea Bálint János mádi főjegyző találko­zott régi ellenfelével, Illésházi Endre lapszerkesztővel s rövid szóváltás után Bálint olyat húzott végig a botjával íllésházin, hogy a bot apró darabokra tört. Illésházi nyomban revolvert rán­tott,Ide akkorára már a Bálint kezé­ben is ott volt a browning, úgy hogy az összetűzésnek — a csillogó revolver- vercsövek láttán — vége is szakadt. Illésházi erre eltávozott s amint hall­juk, bírói útra fogja terelni a dolgot. — A váios pőre. Május 8-ikán, amikor gróf Tisza István Sátoralja­újhelyben járt, a város tanácsa fel­szólította az akkor itt időző színtár­sulatot, hogy a gyűlés céljaira en­gedje át a színházat. A társulat olyan követelésekkel állt elő, melyek elfo­gadhatatlanok voltak, mire a tanács kényszeritette a társulatot, hogy ne állja útját a népgyülés — a színház­ban való — megtartásának. A szín­társulat bepörölte a várost és a tör­vényszék hétfőn olyképen ítélkezett, hogy köteles a város a színtársulat­nak a három elmaradt előadás jöve­delmének rekompenzációjául a 880 koronát fizetni. Kiss Ödön városi ügyész az ítélet ellen felebbezést je­lentett be. i — Bántalmazott községi biró. A szinnai járás főszolgabirája meghagyta Szedreske község bírójának, hogy a község melletti patakon átvezető és beszakadt hidat a község lakosaival múlhatatlanul hozassa rendbe. A biró a vett utasításhoz képest házról-házra járt s a férfiakat munkába rendelte. így került a biró Halgass András há­zába s amint a gazdával közölte az eljárása célját, az mellen ragadta, kitaszította az udvarra s ott azután úgy elpáholta a községi bírót, hogy súlyos sérülésekkel vitték haza. — Uj vasút. Az ungvár—vajáni vasút a jövő év nyarán Yajántól Bá- nócz irányában tovább lesz építve. A tracirozási munkálatok folyamatban vannak és mint értesülünk Deregnyő, Ridzinpuszta állomást, illetve meg­állóhelyet fog kapni. — Felvidéki Rákóczi bál Kassán. Kassa város falai között pihenő di­csőséges Fejedelmünk emléke ismét országos jelentőségű eseménynek szín­helyévé avatja Kassa városát. A fel­vidéknek tizenhét vármegyéje ugyanis 1911. február 11-én Rákóczi bált ren­dez a nagy Fejedelem lovasszobráuak javára. A bált a Schalkház díszter­mében rendezik. A bálnak fővédnök­ségét gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök vállalta el. De védnö­kök lesznek a kormány többi tagjai, az országos főhatóságok fejei, a tizen­hét vármegye főispánjai, alispánjai, országgyűlési képviselői és ezek ne­jei. A bál sikere érdekéken 600 tagú rendező bizottság munkálkodik. — A védnökség, élén a miniszterelnök­kel teljes számmal jelenik meg a bálon. — A próba. A nagyszalánci va­dászterületen, az utolsó hajtás végén Boros szolgabiró Manlicher-Schőnauer fegyverét Bidló Ignác urad. jószág- igazgató Sándor nevű fia kiakarván próbálni és hogy a löveg átütőkópessé- géről meggyőződést szerezzen, egy tölgyfába célzott. Mielőtt a ravaszt fel­húzta volna, abban a pillanatban a fegyver csöve irtóztató pukkanással szétrobbant. Az éxpansiv golyóval töl­tött fegyver teljesen széjjel ment, mig a fiúnak egy jelentéktelen sérülésen kívül, melyet arcán szenvedett, semmi komolyabb baja nem történt. — A mezölaborczi Köpenick. Hajko Vaszily mezölaborczi vasúti munkás fegyelemsértésért elbocsátta­tott, a szolgálati sapka azonban el­nézésből nála maradt. A vasútnál szerzett tapasztalatait akarta értéke­síteni s a szolgálati sapkával a fején beosont egy indulásra készen állt vonat kocsijába s Csebényre utazott. A kalauz respektálta a sapkát s nem kérte a jegyét, mert vasutasnak nézte. Csebényben ki is szállt s mint aki kiküldetésben van, bement a faluba, honnan rövid idő múlva az érkező vonathoz visszatért. A kiadóőr szol­gálatot' teljesített s azalatt Hajkó a szekrényből ellopta az őr forgópisz­tolyát s visszautazott Mezőlaborcra. A vonat indulása után azonban ész­revette az őr a pisztoly eltűnését s mert más nem fordult ott meg, Haj­kot gyanúsította s azt megtelefonozta a mezölaborczi állomásnak. Ott már két csendőr várta a vonatot s fogadta a mit sem sejtő Haj kot, aki a pisz­tolyt előadta. — A jó cimborák. Goldzsák György és Antolyik Mihály kisgé- zsényi lakosok találkoztak a homon- nai piacon és efoletti örümükben be­tértek egy korcsmába, hol a pálinka mellett a bábatukat igyekeztek el­űzni. Kis ideig erősitgették a kölcsö­nös szeretetet, azután annyira össze­különböztek, hogy Antolyik 14 napig nyomja majd az ágyat. — Elfogott elmebeteg. Lapunk múlt számában megírtuk, hogy Dob- rovszky András elmebajos cipészse­géd a helybeli közkórházból megszö­kött. A fogságból kikerült fiatal em­ber bolyongásai közben Kassára jutott és ott egy cipészmester lakásán hú­zódott meg, ahol a rendőrség reá ta­lált. A szánalomraméltó elmebajost a rendőrkapitánysághoz kisérték és el- fogatásáról értesítették a helybeli társhivatalt. Dobrovszkyt, aki a város­háza emeleti folyosóján át akarta magát vetni, nagy nehezen megfékez­ték és a helybeli közkórház elmeosz­tályán leendő elhelyezés céljából Sá­toraljaújhelybe visszakisérték. — Uj rend a vonatokba való be­szállásnál. Az államvasutak elnöksége a személyforgalom gyorsabb lebonyo­lítása érdekében rendeletet bocsátott ki az állomásfőnökséghez, melyben a vonatok menetrend szerint való köz­lekedésének megkönnyítése és a ké­sés apasztása érdekében elrendeli, hogy a be- és kiszállásnál csakis az egyik bejáró ajtót szabad igénybe venni, mégpedig a fölszállásnál az elülső, a kiszállásnál pedig a hátsó ajtót szabad csak igénybe venni, úgy hogy a fel- és leszálló utasok egy­mást a fel- és leszállásban ne aka­dályozzák. nnrtn Qnnrlnn divatáruházának £ttyu ÜUIlUUr ezidei karácsonyi vásárja nagy szenzációt kelt, mert az összes raktáron lévő női fel­öltők, blúzok, aljak, kosztümök, pongyolák, leánykaruhák és az összes szőrmeáruk mélyen áron alul lesznek kiárusitva. Igen alkalmas karácsonyi meglepetések. MŰVÉSZET, IRODALOM ** Színházi műsor. Csütörtökön : Sas - fiók, pénteken : Obsitos kerül színre. Szom­baton nincs előadás. Vasárnap délután Tatár­járás, este : Kereszt jelében (újdonság), hét­főn délután; Obsitos, este : Göre Gábor Bu- dapestön (újdonság), kedden: Balkáni her. eegnő (operett-újdonság) van műsoron. — A Kazinczy-kör közgyűlése. A Kazinczy-kör Meczner Gyula fő­ispán elnöklete alatt tegnap délután a vármegyeháza kistermében tisztújító közgyűlést tartott. Meczner Gyula elnök megnyitó beszédében köszöne­tét mondott mindazoknak, kik szíves buzgósággal munkáltak közre a kör felvirágoztatásán. Majd dr. Hornyay Béla, igazgató számolt be a körnek a most lefolyt három éves ciklusban kifejtett munkásságáról. Megalakitta- tott végül a tisztikar s elnökké Meczner Gyula, igazgató-alelnökké: dr. Hornyay Béla, alelnökökké ; Ma­tolai Etele, Fejes István, dr. Rácz Lajos, Nyilassy Károly s Hódossy Béla, főjegyző-titkárrá: dr. Kontz Endre, titkárokká: dr. Izsépy Tihamér, dr. Bajusz Zoltán, h. titkárrá: dr. Kasztriner Árpád, jegyzőkké : Matya- sovszky Kálmán, Haas Imre s Braun Ferenc, pénztárnokká: Kádár Gyula, ügyésszé: dr, Székely Albert, ház- nagygyá : Képes Gyula, számvizsgá­lókká : dr. Kovaliezky Elek s Moldo- ványi Géza választattak meg. Meg­választotta végül a közgyűlés a hu­szonnégy tagú választmányt is. ** A színházi hét. Szombaton az Obsitos, vasárnap a Luxemburg grófja került színre zsúfolásig megtelt há­zak előtt. — Mind a két előadás komoly szinvonalossággal hatett: ke- rekdedek s színesek voltak és a kö­zönség szívesen tapsolta meg a sike­resebb jeleneteket. Annál gyöngébb volt azonban a Bob hercegnek hét­főn és a Madarásznak kedden adott reprize: összetanulatlanul s kusza, kellemetlenül ható zavarossággal állt a deszkákra a társulat s a közönség­nek sokkal inkább kedve volt ahhoz, hogy bosszankodjék, semmint hogy tapsoljon. Szóvá kell tennünk azokat a mizériákat is, amiket a repertoár összeállítása mutat fel. Sehol semmi rendszer, hol a komoly színmüveket, hol meg az operetteket kapjuk min­den válogatás és minden változatos­ság nélkül — egy egész héten át. S hogy azután ezek a disszonanciák za­varólag hatnak és estéről-estére üres ház előtt játszik a társulat, azt — ha a jogosságát nem is Írjuk alá — de mindenesetre meg tudjuk érteni. Telefon számunk: 42. Felelős szerkesztő - Dr. Adriányi Béla, Főmunkatárs: Majtónyi Géza. Helyettes szerkesztő: Boboz Hágó. Laptulajdonos : É Pert Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom