Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-08-19 / 66. szám

Augusztus 19. ZÉMPLEN 3. oldal. Az első felvonás. — A Miklósy—Székely pör. — A Miklóssy—Székely affér első fölvonása szerdán játszódott le a bün­tető járásbiróság előtt. Székely Elek ugyanis bírói útra terelte a dolgot és Miklóssy Istvánnak a bíróság előtt kell majd megbirkóznia annak a tá­madásnak a konzekvenciáival, mely- lyel a julius 26. városi közgyűlésen szállt síkra Székely Elek ellen. Az előzmények ismeretesek és már mi akkor hangsúlyoztuk, hogy nem az objektiv kritika, de a személyes gyű­lölködés hangját ütötte meg Miklóssy István és az a haragos indulatu hang, ha polgárjogot nyer a városházán, odavezethet csak, hogy argumentu­mok helyett ököllel menjenek egy­más ellen a városatyák. S ezek a megjegyzéseink, amikor Miklóssy Ist­ván városházi szereplésével szemben állást foglaltak, a tanácskozás méltó­ságát védték csak és azon a kötele­zettségen alapultak, hogy az újságnak föl kell vennie a küzdelmet minden olyan igyekezet ellenében, mely sze­mélyes indulatokat és apró, kicsinyes szempontokat cipel a fórumra. Csak helyeselhetjük hát, hogy Székely Elek bírói útra terelte a dolgot és igy az útját hasította annak, hogy bírói Íté­lettel zárulhasson ez az annyi port vert és olyan nagy megütközéssel fogadott affér. Az első felvonásról — az affér bírósági tárgyalásáról a következők­ben adunk részletes tudósítást: Szerdán délelőtt pontban 9 óra­kor szólittatta Kopeczek József kir. járásbiró a tárgyalás érdekeltjeit. Miklóssy Istvánt dr. Búza Béla védte, mig a távollevő Székely Elek képviseletében dr. holló Andor jelent meg. Tanukul dr. Búza Barna, Ha­lász József és Boboz Hugó voltak beidézve. Kicsiny számú hallgatóság vett csak részt a tárgyaláson, mely teljesen nélkülözte a törvényszéki szenzációk színeit és csöndben, nyu­godt folyással segítette az affért egy újabb s jelentős stációig. A vádirat ismertetése után, Mik­lóssy István előadta a julius 26-iki városi közgyűlésen való szereplésének a történetét. Az inkriminált kijelen­téseket megtette és tette ezt azért, hogy Székely Eleknek esetleg újból polgármesterré való választását meg­akadályozza. Szerinte közérdek az, hogy Székely Elek vissza ne kerül­hessen a polgármesteri székbe és a maga részéről csak óvást akart be­jelenteni minden olyan törekvés ellen, mely a polgármester válságot a Szé­kely Elek megválasztásával akarja megoldani. Az okirathamisitás és a csalás tényét abban látja, hogy Szé­kely Elek a Schweiger Ignáccal an­nak idején a kövezetvám tárgyában kötött bérleti szerződésbe kétszer olyan egységárakat vétetett be, mint aminőkre a képviselőtestület felhatal­mazást adott. S mindezen vádakkal többször megvádolták egyes lapok Székely Eleket anélkül, hogy elég­tételt vett volna magának vagy csak meg is kísérelte volna, hogy a föl­hangzott vádakkal szemben tisztázza magát. Kéri végül, hogy a bíróság rendelje el a valódiság bizonyítását. Dr. Holló Andor bejelentette, hogy miután Miklóssy az inkriminált kijelentéseket beismerte, a beidézett tanuk kihallgatásától eláll. A maga részéről is kéri a bizonyítás elrende­lését. Kopeczek József biró el is ren­delte a valódiság bizonyítását és he­lyet adott Miklóssy azon kérelmének, hogy a közigazgatási bizottság irat­tárából a 4277/908. számú fegyelmi ügyiratok szereztessenek be és a vám­bérleti szerződés tárgyában dr. Kova- liczky Elek, Németby Bertalan, Pa- taky Miklós, Schweiger Ignác, Schweiger Márkusz és Kiss Ödön hallgattassanak ki. Dr. Holló kérte a bizonyítás elrendelését odavonatko- zóan, hogy Székely az őt ért rágal­makkal szemben igenis bírói utón keresett elégtételt és előadta, hogy a vád tanúit később és Írásban fogja bejelenteni. A tárgyalás utolsó akkordját dr. Holló Andor adta meg. Kijelentette, hogy a szóbanforgó fegyelmi ügyira­tok hosszabb ideig nem lesznek be­szerezhetők, hogy a dolog hát na­gyon messzire ne nyúljon el, propo­nálta, hogy az ügyiratok helyett csak a fegyelmi véghatározat szereztessék be. Ilyenmódon gyorsan sor kerül­hetne az affér befejezésére. Azonban úgy dr. Búza, mint Miklóssy tilta koztak a dr. Holló propoziciói ellen s igy a tárgyalást, mely a bizonyítás elrendelésének a kimondásánál tovább nem jutott, a járásbiróság folyó hó 24-re halasztotta. Az eksz-leksz után. Adóbehajtás. — A pénzügyminiszter ren­deleté. — Komoly tudnivalók. — aug. 19. A parlamenti anarchiának vége szakadt és folyik a tudatos, komoly munka. Az éksz leksz megszűnt és az államháztartás rendes mederbe történt terelődése folytán az adóbe­hajtás végrehajtására vonatkozólag a m. kir. pénzügyi kormány rendeletet bocsátott ki, amelyet a sátoraljaúj­helyi pénzügyigazgatóság is kézhez vett már és amelyet az adózó közön­ség érdekében a következőkben köz­lünk : Kimondja a körrendelet, hogy az indemnitási törvény hatálybaléptének napjától kezdve az állami egyenes adók és azok módjára behajtandó más kincstári köztartozások befizetésére, beszedésére, biztosítására és behajtá­sára vonatkozó eljárás a közadók ke­zeléséről szóló 1883. évi XLIV. tör­vénycikkben megállapított módon egész terjedelmében alkalmazandó. Tekintettel azonban az indemnitási törvény 4. szakaszában foglalt ren­delkezésre, felhatalmazza a pénzügy­igazgatóságokat, hogy — a vállalatok és jogi személyek kivételével — az olyan egyenes adózóknak, akiknek évi előírásuk 500 koronát, meg nem halad s adótartozásukat érzékeny va­gyoni károsodásuk nélkül egyszerre befizetni nem képesek, ez év első fe­lére eső egyenes adótartozásukra ez év végéig saját hatáskörükben adhas­sanak fizetési halasztást abban az esetben, ha ez iránt ez év szeptember 10-ig folyamodnak s a kincstár kö­vetelése nincsen veszedelemben. A halasztás, mondja a körrendelet, rész­letfizetés engedelmezóse mellett, még pedig kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén az év végéig ka­matmentesen is adható oly világos kikötéssel és figyelmeztetéssel azon­ban, hogy a halasztás ez évi III. ne­gyedre eső és az azután esedékes tar­tozásokra már ki nem terjed s bár­mely mulasztás esetében a kivételes kedvezmény megszűnik s az egész tartozás egyszerre behajtandó lesz. Abban az esetben, ha a kérelmező­nek még a múlt évről is volna hát­raléka, a halasztás határozottan ahoz a föltételhez kötendő, hogy a régi hátralék rövid záros határidő alatt befizettessék. Csakis a szó teljes ér­telmében rendkívüli méltánylást ér­demlő esetekben jogosítottak a pénz­ügyigazgatóságok arra, hogy a fize­tési halasztást a régi hátralékra is kiterjeszthessék, mely régi hátralék után azonban önként érthetőleg a törvényes késedelmi kamatot meg­szakítás nélkül föl kell számítani. A halasztás megadására irányuló kére­lem az előbb megjelölt határidőn be­lül nemcsak a pénzügyigazgatóságok­nál, hanem a községi (városi) előljá- ságoknál is beadható és ezek kötele­sek e kérvényt kellően felszerelt és megokolt jelentéssel a pénzügyigaz­gatóságokhoz soron kívül beterjesz­teni. Kizáróan csak ez év első felére eső adótartozásra vonatkozó halasz­tási kérvény bélyegmentesen nyujt- be. Ez a körrendelet nem terjed ki a közadók módjára behajtandó más köztartozásokra, ezek tehát a fenn­álló szabályok szerint kezelendők és hajtandók be. Meghagyja a miniszter a pénzügyigazgatóságoknak, hogy a körrendelet tartalmáról a községi (vá­rosi) elöljáróságokat a legsürgősebben értesítsék, egyúttal azokat az esedé­kes részletek és hátralékok beszedé­sére, illetve behajtására, valamint a beszedett összegeknek a fennálló sza­bályok és törvényes kulcs szerint le­endő elszámolására utasítsák s ebbeli eljárásukat a legpontosabban ellen­őrizzék. A második körrendelet (80,644— 1910. sz.) az eksz-leksz miatt függő­ben tartott ez évi adókivetés folyta­tásáról és sürgős befejezéséről intéz­kedik és erre vonatkozólag ad útba­igazítást a pénzügyi hatóságoknak. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Az állami kölcsön és a jégverés. Thurdnszky László vár­megyei főjegyző ma vette kéz­hez Kazy József földmivelésügyi államtitkár leiratát, mely a hegy­aljai segélyakciót egy újabb stá­ció elé juttatja. A minisztertanács a vármegye feliratának hatása alatt ugyanis elhatározta, hogy a vármegye jótállásától eltekint és kiutalja a hatszázezer koronát, ha jótállást és készfizetői kezes­séget vállalnak azon községek, melyek határaiban a jégverés pusztított. Az érdekelt községek kötelesek képviselőtestületi ha­tározatokat felmutatni odavonat- kozóan, hogy mennyi kölcsönre van szükségük és vállalják a kezességet. Miután a művelési kölcsön kiutalása sürgős, a le­irat utasítja a vármegyét, hogy soron kívül tegye meg a szük­séges lépéseket a holdankint 150 korona kölcsön kiutaltathatása cél­jából. Thuránszky főjegyző a leg­rövidebb időn belül közli a leira­tot a főszolgabírókkal, akik a köz­ségi képviselőtestületek elé vi­szik majd ilyenformán a kölcsön dolgát. )( A város ügyei. Szombaton dél­után Farkas Andor h. polgármester elnöklete alatt folytatólagos közgyű­lés volt a városházán. Csekély érdek­lődés mellett folyt a tanácskozás és ott kezdődött, hogy a közgyűlés a honvéd laktanya javítási munkálataira vonatkozólag Lenhard Imre építési vállalkozóval kötött építési szerződést jóváhagyta. A mezőgazdasági mun­kásházak létesítése tárgyában az épí­tészeti bizottság javaslatát vélemé­nyezés végett a pénzügyi bizottság­hoz tették át. A járda és az utca bur­kolatok javítási munkálataira vonat­kozóan az építészeti bizottság javas­latát elfogadták. Mérnöki műszerek beszerzésére vonatkozóan a tanács javaslatát, —■ mely a műszerek be­szerzését mulhatlanul szükségesnek mondja — névszerinti szavazás utján elfogadták. Á tűzoltó laktanya kija­vítása, illetve kiépítése tárgyában megszavazták az ez évi költségvetés­ben előirányzott 5000 koronát és azt, hogy a jövő évi költségvetésbe való beillesztéssel 10000 korona annuitásso kölcsön vétessék fel, mely összeg a tűzoltó laktanya a megkívánt mér­tékben való renoválására fog fordit- tatni. Tárgyalták továbbá a városi major és vágóhíd rendezésére vonat­kozó s a városi tisztviselők lakbérle­tének kiegészítését célzó pénzügyi bizottsági javaslatokat. A FÓRUMRÓL. A tengeri vihar Nem azért Búza Barna és Búza Barna. a mi egykoron való követünk, hogy a harcban mérsékle­tet és a csatázásban leghiggadt, nyu­godt indulatokat várjunk tőle. Ráka­pott a kukoricára és most szenvedel- mesen, minden erejével iparkodik azon, hogy nagy s hihetetlen szenzá­ciónak lássa a közvélemény a kuko­rica affért. A magunkét mi már el­mondottuk és ma még semmi hozzá- tennivalónk sincs ahhoz. A dolog megfelelő elintézése még hátra van. Az igazság nem a Búza Barna oldalán van és minden torzítás és minden ferdítés dacára sem elégséges az a kukorica affér ahhoz, hogy mé­lyebb hullámokat verjen és ha csak egy pillanatra is, de belelopja a köz­vélemény leikébe annak a tudatát, hogy Búza Barnán nem a bosszú és más gyarló indulat lett az ur és hogy a közélet tisztaságáért és nem a maga, állítólag eljövendő mandátumáért csa­tázik. Szombatra már beismeri Búza Barna, hogy „az Ínség hiénái“ — az ő szavai ezek — már tőiben voltak és Kincsessy Pétertől Fuchs Jenőig a függetlenségi táborkar jelesei is vettek a kukoricából. S itt csak egy momentum van, ami szemet szúr. Azt írja Búza Barna, hogy Székely Elek csak suttyomban hirdette meg a ked­vezményes kukorica leérkeztét és a városban senki sem tudott a dolog­ról. S ez az a tény, amit lelkendezve, nagy öröm rivalgással állapit meg. Néhány sorral lejebb meg megszólal­tatja Kincsessy Pétert, Jelenek Ádá- mot, Davidovics Adolfot, Fuchs Je­nőt, Ármágyi Jánost — Búza Barna szerint: az ínség többi hiénáit — a kik mind egytől-egyik azt mondják, s azt állítják, hogy a városban hal­lották, hogy kedvezményes áru ku­koricát árusítanak a városházán, hát vettek belőle. S ez a körülmény ha­tározott bizonysága annak, hogy igenis, a nyilvánosság tudott a kedvezmé­nyes kukoricáról és csak virtuóz hasbeszélőnek mutatkozik Búza Barna akkor, amikor azt állítja, hogy Szé­kely Elek a nyilvánosság kizárásával, suttyomban hirdette meg a dolgot. S csak egy megjegyzésünk van még. Mondja meg nyíltan, őszintén Búza Barna, hogy egy vagy két év­vel ezelőtt nem hallott-e azokról a szállongó pletykákról, amiket a ku­korica afférban most tálalt föl. Ha nem, akkor koncedáljuk, hogy a köz­élet tisztaságáért harcol, de ha igen, akkor ne vegye rossz néven, amiért mi nem a Cátót látjuk benne. A Zempléni Újság s Laptársunk : a némely subvenciók. Zempléni Újság kereken tagadja, hogy valaha is lé­péseket tett volna néhány ezer koro­nákért és büszkén veri a mellét, hogy ugyan megpróbálta a főispán, hogy némely szubvenciókkal szedje le a lá­báról, de hát nem állt kötélnek. S ennek a hányaveti önbizalomnak a lát­tára nevetnünk kell. Hosszan és jóizüt. Mert hát másképen áll a dolog és ezt a Zempléni Újság elfelejtette megirni. Alijuk, hogy a Zempléni Újság szerkesztői felkeresték a miniszter- elnökségi sajtóiroda egyik illusztris tagját és útbaigazítást kértek tőle oda vonatkozóan, hogy hogyan le­hetne a tizenötezer koronás szubven­Olcsóbb lett a gallértisztitásü a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel berendeztt fehérnemű és vegytisztító intézetemben hol minden gallér éle oly géppel lesz simítva, hogy annak viselője meg van védve a nyak kidör- ______________________________________________ zsölésétől. 1 gallér 5 fill., 1 pár kézelő 10 fill. A gallérok szine hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná, mint ZEZálosi a kaucsok gallér. — Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, hobs a férfi- és nőiruhák, valamint kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák tetemesen leszállított árak mellett 5 napon belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kér: mosó és. vegytisztité intézete SÁTORALJAÚJHELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom