Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-08-13 / 65. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Auju^lus 13. kukoricából és ha igaz, amit Búza Barna megirt, akkor ők is részesei a panamának. Micsoda igazság az, a mely csak Meczner Gyulát és Szé­kely Eleket látja a kulisszák mögött és nem akarja ugyanott észrvevenni a függetlenségi párt jeleseit is és hol az elfogulatlanság, ha egyazon bűn­ért Búza Barna csak Meczner Gyu­lának és Székely Eleknek ront neki és sunyin pislant másfelé, amikor a legbizalmasabb párthiveire esnék — ugyanannak a bűnnek a kapcsán — a tekintete ? Itt a harc nem a köz­élet tisztaságáért folyik és mondhat bármit Búza Barna, játszhatja akár- mily ügyesen is a Catók szerepét, nem purifikálni akar ő, csak bosszút kiván állani, amiért Meczner Gyula és Székely Elek elég vakmerőek vol­tak és nem hajtottak térdet meg fe­jet Búza Barna előtt. Még egyszer hangsúlyozzuk: a panamának nyoma sincs sehol s bárki is vett abból a kukoricából, még távol­ról sem vétett a tisztesség ellen. S egy jókedvű, derűs epizód csak, amit még el kell mondanunk. A fent már em­lített beadványt Jelenek Ádám is aláírta és a beadvány azt mondja, hogy a városban senki sem tud arról, mintha a kedvezményes áru tengeri­ből csak egyetlen városi polgár is kapott volna. A vizsgálat meg kide­ríti, hogy egyenesen Jelenek Ádám is azok között van, akik vettek a kukoricából. S fölösleges, hogy ezt a jókedvű bótlást glosszákkal fűsze­rezzük. Az év végeztével. Beiiámoló az Is­kolai értesítőkről. (IX.) A sárospataki ref. főiskola akadémiai és főgimnáziumi értesítője az 1909—10. tanévről csaknem 300 oldalra terjedő vaskos kötetben jelent meg, a főiskolai nyomda által első­rendű technikai munkával kiállítva. Szerkesztették a hatalmas évkönyvet Novák Lajos akadémiai és Csontos József főgimnáziumi igazgatók. 54-ik évfolyama e kötet az ősi főiskola értesítőinek sorában. Ennyi ideje ugyanis már, hogy az intézet rendes évkönyvet ad ki, mely itt sok részben elütő más intézetek értesítőitől, mert nem kizárólag iskolai és tanul­mányi ügyeket tárgyal, de nyilvános számadás az a főiskola anyagi álla­potáról is; magában foglal vagyon­leltárt, pénztári számadásokat, alapít­ványi és közjótékonysági ügyeket, úgy, hogy e hatalmas intézet anyagi és szellemi életének egyaránt hű, részletes és világos kimutatását kap­juk és ismerhetjük meg ezen évkönyv­ből, ami azt természetesen közérdekű irodalmi termékké is avatja. Az értesítő első helyen közlf a főiskola felügyeleti és kormányzó ha­tóságának s adminisztratív testületé­nek névjegyzékét. Azután a közigaz­gatói jelentés foglalkozik a lefolyt év főbb eseményeivel. Nagyon részlete­sen Írja meg gr. Tisza István május 8-iki látogatását, betüszerint közölve az akkor elhangzott összes beszéde­ket. Majd a szorosan vett iskolai dol­gokat tárgyalja, az évközben tartott hazafias ifjúsági ünnepélyek s hason vonatkozásuak leírásával. A legérdekesebb rész következik ezután : a vagyoni kimutatás és pénz­tár számlák. Röviden felemlítjük, hogy a főiskolának összes jövedelmező va­gyona ingatlanokban 1.816,212 kor., ingókban 1.753,580 kor., együtt tehát 3.569,692 koronát tesz ki, mely va­gyonnal szemben 443,986 kor. teher áll. A vagyon értékgyarapodása az elmúlt számadási évben 5866 koronát tett. A főiskola évi háztartáai költ­ségvetése 369,067 koronás összeget mutat s csak maga a tápintézeti pénz - tár 83,120 koronát forgalmaz. Nyil­vánvaló ez adatokból, hogy a sáros­pataki főiskola hazánk leggazdagabb kulturintézete; de az is tény, hogy hogy annyi jótéteményt és kedvez­ményt egyetlen más intézet sem nyújt az ifjúságnak, mint ez. Már magában véve a tápintézet az ő nevetségesen csekély dijaival s számtalan ingyenes helyével hány szegény, szorgalmas ifjúnak teszi lehetővé a tanulást. Tanulmányi részében először az akadémia, azután a főgimnázium ügyeit tárgyalja az értesítő. A theo- logiának 97, a jogakadémiának 49 hallgatója volt a II. félévben. Az elő­adó tanárok száma 18. A főgimná­zium I—III. osztályai párhuzamosak voltak, mi a tanítás eredményére rendkívül kedvező. A tanárok száma itt is 18. Az érettségi vizsgálatok eredménye magában a leghangosab­ban szóló bizonyíték amellett, hogy az ifjúság szellemi képzése kiváló tanerők kezében van. 29 jelentkező ifjú közül ugyanis csak kettőt kellett 2 hó múltán teendő javítóra utasí­tani ; a 27. sikerrel maturált közt pe­dig 8 jeles s 10 jól érett van. Álta­lában feltűnő jelenség e főgimnázium­nál, hogy a tanulók közt aránytala­nul sok a jeles és jó minősítésű s mig a bukottak száma 25°/o ot tesz, addig a tehetségesek és szorgalma­sak száma meghaladja a közepes mi­nősítéssel bírók számát. Ez igen ör­vendetes jelenség s bár mindenhol ilyen volna az anyag. A főgimnáziumban vizsgálat té­tellel 408 rendes tanuló fejezte be a lefolyt tanévet. Egy volt köztük né­met anyanyelvű, a többi mind ma­gyar. Vallásra 339 ref., 10 evang. 32 kath. és 27 izr. Részletesen beszámol az értesítő az ifjúsági ének- és zene­karok által kifejtett tevékenységről s az ezek által elért fényes sikerekről. Közli az alapítványokra, jótétemé­nyekre nézve szükséges tudnivalókat, a jövő tanévre való felvétel kellékeit s záradékul tartalmazza Maller Sán­dor főgiamáziumi tanár székfoglaló, tudományos értekezését. Már megint höshödteh. — Városi közgyűlés. — Vízpazarlás és vizmüórák. — Kincsessy Péter előcsatá- rozik. — Egy főispáni véghatározat. — A városházán sehogyan sem ér­zik meg a nyár. Gyűlés gyűlés után és az izgalmak meg a szenvedélyek még el sem ülnek, már is felüti a fejét az újabb városházi szenzáció. Apró lé­legzetű, kicsiny jelentőségű dolgok csak, de ahhoz elégségesek, hogy minden rend a városházán rövid ne­gyed órákra felboruljon és izguljanak és indulatoskodjanak a szenvedélyek. Más konzekvenciákkal nem igen jár­nak ezek az apró városházi szenzá­ciók és egy-két nap azután el is mossa őket minden érdeklődés éléről. Tegnap délután újból gyűlésre jöttek össze a városatyák. A tárgysor kevés izgalmat ígért, a tanácskozás azonban még sem ment egészen si­mán és itt-ott szerep jutott az indu­latoknak is. Két momentumról kall számot adnunk : Kérészy Gyula főmér­nök határozott hangon s a tényekre és a hivatalos adatokra utalva jelen­tette, hogy a vízfogyasztás olyan fokra hágott már, hogy, ha a képvi­selőtestület radikális utón módon nem intézkedik, már a legközelebbi napok is meghozhatják a vizmü csődjét. Ä képviselőtestület hosszas kapacitációk után el is határozta, hogy a vízfo­gyasztás ellenőrzésére 20 vizmüórát állíttat fel és minden erejével azon lesz, hogy az oktalan és hiábavaló vízpazarlásnak útja akasztassék. A másik momentumot meg Kincsessy Péter szolgáltatta. Úgy látszik, kedve kerekedett egy kevés marostordai csendéletre és borzasztó haragosan adta a forradalmárt, aki bátran ellene szegül minden felsőbb hatóságnak. A póz azonban, amivel a rettenthe­tetlen és elkeseredett kedvű harcost játszotta, nagyon szimpla volt és az ember csak mosolyoghat azon a ha­ragos felbuzduláson, amivel Kincsessy Péter noszogatására, a képviselőtes­tület egy fegyelmi ügyben kelt fő­ispáni határozatot nem vett tudomásul. Részletes tudósításunkat a kö­vetkezőkben adjuk : Akik jelenvoltak. A városi képviselőtestület tegnap délutáni közgyűlésén Farkas Andor h. polgármester elnökölt. A tárgysor nagyobbára csak apróbb jelentőségű pontokat vetett felszínre és aprólékos részletekre bomolva,lassan haladt előre a tanácskozás. A képviselőtestület tagjai közül részt vettek a közgyűlé­sen : Matolai Etele, Kincsessy Péter, Kovács Károly, Schwarczbart Lipót, Friedmann Lajos, Szedlák János, Waller Aladár, Landesmann Miksa, Roth Mór, Bettelheim Sándor, Ármá- gyi János, dr. Róth József, dr. Szé­kely Albert, Rose József, Halász Jó­zsef, dr. Hornyay Béla, Isépy István, Schweiger Márk, Schön Sándor, Roth József, dr. Lichtenstein Jenő, Szőllősi Arthur, Fuchs Jenő, Blumenfeld Adolf, dr. Búza Barna és Widder Gyula. A tanács tagjai közűi jelen­voltak : Pataky Miklós főjegyző, Kiss Ödön ügyész, Kérészy Gyula főmér­nök, Szőllősi Sándor főszámvevő és dr. Keiner Győző h. gazdasági taná­csos. A napirendet Jelenek Ádám felszólalása vezette be, aki felvetette a kérdést, hogy vájjon készül-e a csatornázási költségvetés ? A polgár- mester felvilágosító szavai után, a közgyűlés áttért a napirend letár- gyalására. Napirenden. A képviselőtestület Göndör Her­man városi állatorvosnak 200 korona drágasági pótlékot szavazott meg és megengedte, hogy betegség cimén Pirnyik Vera gépirónő 4 havi ésZsi- hovics Gyula végrehajtó 3 heti sza­badságot élvezhessen. A vármegyei közkutnak a régi napipiac térre való áthelyezése 1665 kor. 91 fillért igé­nyel, az áthelyezés kimondása mel­lett elhatározta egyben a bizottság azt is, hogy felír a vármegye törvény- hatóságához és kérni fogja, hogy a közkút áthelyezésének a költségeihez a vármegye is járuljon hozzá. — A vizmütelep gépészeti berendezésének felülvizsgálata tárgyában kelt tanácsi jelentést tudomásul vette a közgyűlés és kimondotta a vízvezetéknek a gyertyagyárig való meghosszabbítását, a legolcsóbb árajánlatot 1161 korona költségvetéssel Faquini Quirinó, hely­beli vállalkozó tette, aki a munkála­tok keresztülvitelével meg is bízatott. Hosszadalmas, élénk vitával járt a vizmütelep kérdése. Kérészy Gyula főmérnök bejelentette, hogy a víz­pazarlás olyan nagy, hogy könnyen lehet üzemzavartól tartani és soha­sem tudhatjuk, hogy mikor akad el a viz. Javasolta hát, hogy 41 olyan helyre, hol a vízfogyasztás szemmel- láthatóan nagyobb a rendesnél, 3600 korona költséggel vizmüórát állíttas­son a képviselőtestület. Majd később szóban is jelentést tett a vizmü álla­potáról a főmérnök és konstatálta, hogy mig tavaly 9 ezer hektoliterre rúgott naponkint a vízfogyasztás, most 19 ezer hektoliter viz kell naponkint. A fogyasztásnak ez a megnövekedése abnormális és ha ezzel a faktummal szemben sem csinál semmit a képvi­selőtestület, a maga részéről nem vál­lalhatja továbbra semmiért sem a fe­lelősséget. Hosszas vita s számos fel­szólalás után elhatározta a képviselő- testület, hogy ideiglenesen beszerez 20 vizmüórát, plakátokon hívja fel a közönséget a vizzel való takarékos­ságra és az utcai vízpazarlás meg- akasztására betanittatja a rendőrséget. A 20 vizmüóra elhelyezésével a köz' gyűlés a csatornázási bizottságot bizta meg. A vízvezeték 1910. junius és jul. havi állapotáról szóló mérnöki jelen­téseket a továbbiak során tudomásul vette a képviselőtestület. Majd a vá­rosháza helyiségeinek elégtelenségé­ről tett jelentést a tanács és javasolta, hogy a földszinti helyiségek továbbra ne adassanak ki, de használtassanak föl hivatali célokra. A javaslatot a közgyűlés kiadta az építési bizottság­nak. Klein Andor lemondott arról a megbízatásról, hogy a pénztárvizsgá­latokban továbbra is részt vehessen: a közgyűlés a lemondást azonban nem fogadta el és felhívta Klein An­dort, hogy szóbeli előterjesztéseit a képviselőtestület színe előtt tegye meg. Özv. Tóth Lajosné temetkezési járu­lékát kiutaltatta a közgyűlés és meg­engedte azt is, hogy a városi kezelő és segédszemélyzet és a hivatalszol­gák fizetésüket és egyéb járandósá­gaikat előleges részletekben vehes­sék fel. Egy kis pártpolitika. Sorra került azután annak a főispáni véghatározatnak az ismertetése, mely az ipartestületi választások ügyéből folyóan Farkas Andor h. polgármes­ter, árvaszéki ülnök és dr. Búza Barna volt iparhatósági biztos ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el. S ez a pont elégséges volt ahhoz, hogy szót kér­jenek és azután megmámorosodjanak a saját baritonjuk zengésétől a kép­viselőtestület kurucai. Kincsessy Pé­ter kezdte és emelt hangsulylyal s cifra, gondosan megcirkalmazot' mon* datokban fejtette ki, hogy a főispáni véghatározat rendelkező része tör­vénytelen, az előzetes vizsgálattal ugyanis az alispán s nem a polgár- mester bízandó meg. S miután ezen a magyarázaton szerencsésen túlesett, indítványozta, hogy a képviselőtestü­let a véghatározatnak Búza Barnára vonatkozó részét ne vegye tudomásul. Szőllősi Arthur szerint nincs ér­telme s nem is vezethet eredményre a Kincsessy indítványa. Csak blami- rozná önmagát a képviselőtestület. Idegesen ugrott föl erre Kincsessy: — Válogassa meg a bizottsági tag ur a szavait, ón nem akarom blamiroztatni a képviselőtestületet. Mire energikusan, emelt hangon felelte Szőllősi: — Kikérem magam­nak, engem ne tessék kioktatni. Rendreutasítást csak az elnök úrtól fogadok el és nem Kincsessy úrtól. Egyben még egyszer hangsúlyozom, hogy az az indítvány nem fog ered­ményre vezetni. S ezután az indulatos intermezzó után még Matolai Etele és Búza Barna szólt és azután a képviselő- testület 17 szóval 3 ellenében elfo­gadta a Kincsessy Péter indítványát. 5 itt azután vége is szakadt — d u. 6 órakor — a tanácskozásnak. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Megüresedett állások. A Zem- plénvármegye törvényhatóságánál el­halálozás felytán megüresedett 4000 korona törzsfizetéssel javadalmazott árvaszóki ülnöki állásra, nemkülön­ben az ezen állás betöltése folytán esetleg megüresedendő többi állásokra Thuránszky László főjegyző pályá­zatot hirdet. Felhívja a pályázni óhaj­tókat, hogy az 1883. évi I. t.-c.-ben előirt képesítésüket igazoló okmá­nyaikkal felszerelt kérvényeiket folyó évi szept. hó 10 ig juttassák hozzá. )( A régi napipiac árubódói. Far­kas Andor h. polgármester ezúton is nyilvánosságra hozza, hogy a napi­piacnak a Tűzoltó-térre történt áthe­lyezésével használaton kívül helyezett árubódék folyó hó 16-án délelőtt 10 órakor a helyszínén nyilvános árve­Hői szabászati tanfolyam! nagybecstl pártfogásukat. Ignácz ur (Budapesti Nagyáruházában) Sátoraljaújhely, Rákóczi-utcza. Tisztelettel Értesítem a n. é. hölgyközönséget, hogy Sátoraljaújhelyben folyó évi augusztus hó 15-tól 4 hétre terjedő „szabászati tanfolyamot“ fogok tartani s tisztelettel kérem ehhez — Bővebb felvilágosítást nyújt Gottlieb Reisman Hella Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom