Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-07-06 / 54. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. Julius 6. 54. (4965.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyiittérben minden garmond sor 40 fill. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. —­Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Már duhajkodnak. — jul. 6. Az a pártközi konferencia, me­lyet a képviselőház elnöke hivott össze, hogy a pártoknak alkal­muk legyen a képviselőház munka­rendjére nézve nyilatkozni, ered­mény nélkül végződött. A kor­mánynak a konferenciával tudva­levőleg az volt a célja, hogy az országot az eksz-leksz állapottól minél előbb megszabadítsa s e végből kívánatosnak találta, hogy a képviselőház a válaszfelirat tárgyalása előtt intézze el az indemnitást és ujoncjavaslatokat. Justh Gyula azonban és vele egyetértőén a néppárt, nem haj­landók belátni a törvényenkivüli állapot súlyos voltát s minthogy cselekvési szabadságukat teljes mértékben fenn akarják tartani, provokálták, hogy a miniszter- elnök, aki a munkarend dolgát nem szándékszik hatalmi kérdéssé tenni, elálljon tervétől. Ezzel tehát az ország tovább nyögheti az eksz-leksz terheit. Akinek van pénzbeli vagy más­nemű járandósága az államtól, várjon összetett kezekkel tehe­tetlenül mindaddig, mig Justh Gyulának és a néppártnak meg méltóztatik engedni, hogy az ál­lam kikerüljön az eksz-lekszből s folyósíthassa a fizetéseket. Hogy az állam polgárainak ezrei és ezrei kisebb-nagyobb arányban megsinylik ezt az állapotot, az­zal ezek az urak nem törődnek s hogy az országos beruházások, amelyekhez ezernyi munkás kéz egzisztenciája van hozzá kötve, ki tudja mily hosszú időre kito­lódnak, nem nyomja a lelkűket. Kossuth Ferenc, mint a legna­gyobb ellenzéki párt vezére kész­nek nyilatkozott a miniszterelnök tervébe belemenni, ámde Justh Gyula és a néppárt fittyet hányva minden országos érdeknek, előbb a felirati vitát akarják napirendre tűzetni. Am jó, ha az urak helyesnek találják igy, viseljék érte a fe­lelősséget. De vájjon átérzik-e ennek a felelősségnek nyomasztó súlyát és ha igen, mivel tudják menteni eljárásuk frivolságát ? Mert magában véve a bosszú ér­zete azért, hogy a nemzet ver­diktje ellenük döntött, nem ment­ség arra, hogy most viszont ők igy álljanak bosszút a nemzeten. Hiszen a nemzet a maga létfen- tartási ösztöne által vezettetve éppen azért hagyta őket cserben, mert politikájuk tengelyét a med­dőség, a munka megakasztása adta és most újból ezt a fegyvert akarják egy oly kormánynak sze­gezni, amely legelső feladatának tekinti, hogy az állam megakadt gépezetét minél előbb uj életre keltse ? Az urak — ott az ellenzéki oldalakon — egyet-mást el akar­nak mondani a választási vissza­élésekről. Rendjén van. De hát sürgősebb ez minden országos közérdeknél? Hiszen lett volna erre idő az indemnitás elintézése után is. A kormány azzal, hogy előbb az indemnitást akarta tár­gyaltatni, nem azt célozta, hogy az ellenzék támadásai elöl kitér­jen. Erre nincs szüksége a kor­mánynak, mert nyilvánvaló immár, hogy bőségesen rendelkezik ada­tokkal, amelyekkel az ellenzék támadásait vissza verheti majd. Sőt nem csalódunk, ha azt hisz- szük, hogy ennél a politikai vi­tánál az ellenzék fogja a rövi- debbet huzni, mert az ország szine előtt fog beigazolódni, hogy az ellenzék semmi féle eszköztől sem riadt vissza, csakhogy a választási mérleget a maga olda­lára billentse. Az ellenzéki erő­szakosságoknak, a terrorizmusnak, a fenyegetéseknek olyan tárházá­ról van a kormánynak tudomása, hogy a maga szempontjából csak kívánatosnak tarthatja ezt a vi­tát, amely a politikai helyzetet a maga valódi színeiben világíthatja majd meg. Mindennek azonban csak akkor kellett volna sorra kerülnie, amikor az ország már kilábalt az eksz-leksz nyomorú­ságaiból. De Justh Gyula — a tizenhárom néppártival együtt — tovább akar duhajkodni. .. — jul. e. Kazy államtitkár Ujhelyben. Kazy József földmivelésügyi államtitkár, a sátoraljaújhelyi kerület országgyűlési képviselője a közeli napokban Sátor­aljaújhelybe érkezik, hogy személye- aen szerezzen meggyőződést a múlt heti katasztrófa méreteiről. Az állam­titkár ezeknek a személyes impresz- szióknak kapcsán akarja előkészíteni az állami segélyakciót, melynek sikere érdekében őszinte lelkesedéssel s ne­mes, fokozott buzgósággal dolgozik. Megszólalt a parlament. A tokaj-hegyaljai katasztró­fa az országgyűlés előtt. A múlt heti hatalmas s megren­dítő katasztrófa — a Tokaj Hegyalja katasztrófája — szombaton a parla­ment elé került. Bernáth Béla, a mádi kerület országgyűlési képviselője — a segélyakció megindítása tárgyában interpellációt intézett gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszterhez s az a szives készség és az a lelkes szeretet, melylyel a miniszter az érdekeinkért — a magyar föld érde­keiért — való küzdelmeinkben a se­gítségünkre kíván lenni, kell, hogy megnyugtassa Tokaj-Hegyalját. S most, hogy a kárbecslések ja­varészben már megejtettek, szomorúan kell konstatálnunk, hogy a katasz­trófa méreteiről szárnyra kelt hírek nem igen vetették el a valóságot. Gyökerekig hatott a pusztulás és azt a múlt hétfői pogány s pokoli napot amúgy tessék-lássék módra elintézni nem lehet. Komolyan s a lehetőségig fokozott áldozatkészséggel kell útnak inditani a segélyakciót és bízunk ab­ban, hogy a vármegye vezetőemberei minden erejükkel állják majd a reá­juk váró nehéz és fáradságos szerepet. Bernáth Béla interpellációjáról és a földművelésügyi miniszter válaszáról a következőkben adunk tudósítást: Az interpelláció. Bernáth Béla a tokaji hegyvidé­ket ért múlt esztendei csapást ismer­teti. A volt kormány — úgymond — ezen a bajokon igyekezett segíteni és egy értekezletet is tartottak e tárgy­ban Wekerle Sándor akkori pénzügy- miniszterrel s azon kedvező megálla­podás jött létre. El is készült az erre vonatkozó törvényjavaslat, amelynek értelmében az agrárkölcsöDök évi rész­letei 1911 április elsejétől fogva 25 évi egyenlő részletekben kamatmen­tesen lettek volna visszafizetendők. Továbbá az adóvégrehajtások iránti lépéseket is felfüggesztették és azon szőlőbirtokosoknak, akik kizárólag a szőlők jövedelméből tartják fenn ma­gukat, inségkölcsön megszavazását helyezték kilátásba. A kormány azon­ban lemondott s az egész ügy a pénz­ügyminisztériumban bever elintézet­lenül. Á junius 28 iki jég nemcsak az idei, de a jövő évi termést is tönkre­tette, mert a gyöngébb vesszőt is le­törte. A Hegyalja megmentése csak országos'segítséggel lehetséges. Szán- dókozik-e — kérdi a földművelésügyi minisztert — a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az agrár-kölcsöntörvény revíziójára vonatkozó törvényjavasla­tot, amely törvényjavaslat az agrár- kölcsönök részleteinek hosszabb időre való kamatmentes visszafizetését biz­tosítja ; továbbá a Tokaj-Hegyalja ká­rosult szőlőbirtokosainak minden ka- tasztrális holdat kitevő szőlőterületük után legalább 400 korona segély, eset­leg kamatmentes kölcsön sürgős fo­lyósítása céljából az erre vonatkozó felhatalmazási törvényjavaslatot a t. Házban sürgősen beterjeszteni és vé­gül a károsult szőlőbirtokosoknak szőlőbirtokuk utáni adóleirások foga­natosítása, a végrehajtások beszünte­tése, nemkülönben ezeknek sürgős segélyezése tárgyában addig is, mig a felhatalmazási törvényjavaslat tör­vényerőre emelkedik, a szükséges in­tézkedéseket haladéktalanul megtenni? A miniszter válasza. Gróf Serényi Béla földművelés­ügyi miniszter: T. Ház 1 Ha az in­terpelláció abból a szempontból tör­tént, hogy a tényleg súlyosan káro­sult vidék lakosságát megnyugtassa, ebből a szempontból nagy készséggel járulok hozzá felszólalásommal s te­endő és tett intézkedések felemlitésé- vel, hogy a sanyaruan sújtott lakos­ságot megnyugtassam. A kormány kötelességének tudatában volt és mi­kor a katasztrófáról értesültem, azon­nal a helyszínére kiküldtem úgy a gazdasági felügyelőt, mint a borászati közegeket, akik a kár nagyságáról nekem időközileg referáltak. Az épen most kezemhez kapott autentikus adatok szerint bátor vagyok a t. Ház­nak a következőket jelenteni: A körülbelül 8700 katasztrális holdat kitevő Tokaj-Hegyalján körül­belül 2000 kát. hold szőlő teljesen elpusztult, körülbelül 2000 holdban 50—70 százalék kár esett, kisebb kár esett körülbelül 1500 holdban és érin­tetlenül maradt körülbelül 3000—3500 hold. A Hegyalján az idén igen fé­nyes termés mutatkozott, olyau, a mely az eaaigi terméseket messze xe- lülmulta volna. Az érintetlen, illető­leg csak kisebb kárban részesült vi­dékek termése, ha valami elemi csa­pás nem fogja érni, Tokaj-Hegyalja termésének a normaleját, ami körül­belül 90,000 hl.-t szokott kitenni, el fogja érni. Feltétlenül szükséges azon­ban elsősorban azoknak a segítségére sietni, akiket a kár teljesen megsem­misített. Szükséges segítségükre sietni abból a szempontból is, nehogy a szőlők elhanyagolásával és a fellépő peronoszpora és egyéb betegségek nem kezelése által esetleg nemcsak az idei, hanem a jövő termés is ve­szélyeztetve legyen. Ebből a szem­pontból én ma csak elvi nyilatkoza­tokat tehetek, mert az összegeket, a miket a pénzügyminiszter úrral egyet­értőleg rendelkezésre bocsátani óhaj­tok, számszetüleg kifejezni ma még képtelen vagyok. A következő dolgok iránt azonban elvi nyilatkozatokat tehetek: Már az előző kormánynál lépé­seket tettek az iránt, hogy az agrár- kölcsönök, melyek 15 év alatt esedé­kesek, visszafizetésük szempontjából kitolassanak. Én tegnap az itt jelen nem levő pénzügyminiszter úrral rö­vid utón érintkeztem és ő elvileg haj­landónak mutatkozott ezen 15 éves kölcsönök visszafizetési határidejének kitolására. Másodszor pedig gondos­kodni kívánok mindenesetre arról, hogy a termelők kamatmentes köl­csönökkel elláttassanak leginkább ab­ból a szempontból, hogy a szőlőket az idén bemivelhessék, mert én ebben a nem mivelésben, igen nagy vesze­delmet látok a jövő szempontjából. Az összegekre nézve ma nem tudok nyilatkozni, mert hiszen pontosan fel kell venni az összes károkat s mind­azokat az egyéneket, akik ezen köl­csönre rászorulnak, mert hiszen van­nak ott olyan egyének is, kik hála Isten, ezen kölcsönre nem szorulnak. A harmadik intézkedésem az volt, hogy rendelkezésre bocsátottam a tar- cali vincellériskolának egész személy­zetét, akik különösen a szegényebb szőlősgazdákat betanítsák azon szem­pontból, hogy a megsemmisített sző­lőt milyen uton-módon lehet fenntar­tani és milyen utakat kell követniük, hogy a szőlőket a jövőben fenntar- tartani lehessen. A továbbiakra nézve, mihelyt a pénzügyminiszter úrral érintkeztem, részletes felvilágosítá­sokkal fogok szolgálni. Kérem, mél- tóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Tudomásul. Bernáth Béla: Tudomásul ve­szem és kérem a földművelésügyi mi­niszter urat, hogy ne csak az illetők megnyugtatására tegyen nyilatkoza­tot, hanem mivel igen nagy szükség van rá és a nép igen nagy nyomo­rúságban van, minél hamarább in­tézkedjék, hogy a szegény ember oda jusson, hogy szőlőjét mivelhesse és egzisztenciáját el ne veszítse. (He­lyeslés.) ____ mt Idipunb meal «zárna 4 »ldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom