Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-07-06 / 54. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. Julius 6. 54. (4965.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyiittérben minden garmond sor 40 fill. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. —Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Már duhajkodnak. — jul. 6. Az a pártközi konferencia, melyet a képviselőház elnöke hivott össze, hogy a pártoknak alkalmuk legyen a képviselőház munkarendjére nézve nyilatkozni, eredmény nélkül végződött. A kormánynak a konferenciával tudvalevőleg az volt a célja, hogy az országot az eksz-leksz állapottól minél előbb megszabadítsa s e végből kívánatosnak találta, hogy a képviselőház a válaszfelirat tárgyalása előtt intézze el az indemnitást és ujoncjavaslatokat. Justh Gyula azonban és vele egyetértőén a néppárt, nem hajlandók belátni a törvényenkivüli állapot súlyos voltát s minthogy cselekvési szabadságukat teljes mértékben fenn akarják tartani, provokálták, hogy a miniszter- elnök, aki a munkarend dolgát nem szándékszik hatalmi kérdéssé tenni, elálljon tervétől. Ezzel tehát az ország tovább nyögheti az eksz-leksz terheit. Akinek van pénzbeli vagy másnemű járandósága az államtól, várjon összetett kezekkel tehetetlenül mindaddig, mig Justh Gyulának és a néppártnak meg méltóztatik engedni, hogy az állam kikerüljön az eksz-lekszből s folyósíthassa a fizetéseket. Hogy az állam polgárainak ezrei és ezrei kisebb-nagyobb arányban megsinylik ezt az állapotot, azzal ezek az urak nem törődnek s hogy az országos beruházások, amelyekhez ezernyi munkás kéz egzisztenciája van hozzá kötve, ki tudja mily hosszú időre kitolódnak, nem nyomja a lelkűket. Kossuth Ferenc, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezére késznek nyilatkozott a miniszterelnök tervébe belemenni, ámde Justh Gyula és a néppárt fittyet hányva minden országos érdeknek, előbb a felirati vitát akarják napirendre tűzetni. Am jó, ha az urak helyesnek találják igy, viseljék érte a felelősséget. De vájjon átérzik-e ennek a felelősségnek nyomasztó súlyát és ha igen, mivel tudják menteni eljárásuk frivolságát ? Mert magában véve a bosszú érzete azért, hogy a nemzet verdiktje ellenük döntött, nem mentség arra, hogy most viszont ők igy álljanak bosszút a nemzeten. Hiszen a nemzet a maga létfen- tartási ösztöne által vezettetve éppen azért hagyta őket cserben, mert politikájuk tengelyét a meddőség, a munka megakasztása adta és most újból ezt a fegyvert akarják egy oly kormánynak szegezni, amely legelső feladatának tekinti, hogy az állam megakadt gépezetét minél előbb uj életre keltse ? Az urak — ott az ellenzéki oldalakon — egyet-mást el akarnak mondani a választási visszaélésekről. Rendjén van. De hát sürgősebb ez minden országos közérdeknél? Hiszen lett volna erre idő az indemnitás elintézése után is. A kormány azzal, hogy előbb az indemnitást akarta tárgyaltatni, nem azt célozta, hogy az ellenzék támadásai elöl kitérjen. Erre nincs szüksége a kormánynak, mert nyilvánvaló immár, hogy bőségesen rendelkezik adatokkal, amelyekkel az ellenzék támadásait vissza verheti majd. Sőt nem csalódunk, ha azt hisz- szük, hogy ennél a politikai vitánál az ellenzék fogja a rövi- debbet huzni, mert az ország szine előtt fog beigazolódni, hogy az ellenzék semmi féle eszköztől sem riadt vissza, csakhogy a választási mérleget a maga oldalára billentse. Az ellenzéki erőszakosságoknak, a terrorizmusnak, a fenyegetéseknek olyan tárházáról van a kormánynak tudomása, hogy a maga szempontjából csak kívánatosnak tarthatja ezt a vitát, amely a politikai helyzetet a maga valódi színeiben világíthatja majd meg. Mindennek azonban csak akkor kellett volna sorra kerülnie, amikor az ország már kilábalt az eksz-leksz nyomorúságaiból. De Justh Gyula — a tizenhárom néppártival együtt — tovább akar duhajkodni. .. — jul. e. Kazy államtitkár Ujhelyben. Kazy József földmivelésügyi államtitkár, a sátoraljaújhelyi kerület országgyűlési képviselője a közeli napokban Sátoraljaújhelybe érkezik, hogy személye- aen szerezzen meggyőződést a múlt heti katasztrófa méreteiről. Az államtitkár ezeknek a személyes impresz- szióknak kapcsán akarja előkészíteni az állami segélyakciót, melynek sikere érdekében őszinte lelkesedéssel s nemes, fokozott buzgósággal dolgozik. Megszólalt a parlament. A tokaj-hegyaljai katasztrófa az országgyűlés előtt. A múlt heti hatalmas s megrendítő katasztrófa — a Tokaj Hegyalja katasztrófája — szombaton a parlament elé került. Bernáth Béla, a mádi kerület országgyűlési képviselője — a segélyakció megindítása tárgyában interpellációt intézett gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszterhez s az a szives készség és az a lelkes szeretet, melylyel a miniszter az érdekeinkért — a magyar föld érdekeiért — való küzdelmeinkben a segítségünkre kíván lenni, kell, hogy megnyugtassa Tokaj-Hegyalját. S most, hogy a kárbecslések javarészben már megejtettek, szomorúan kell konstatálnunk, hogy a katasztrófa méreteiről szárnyra kelt hírek nem igen vetették el a valóságot. Gyökerekig hatott a pusztulás és azt a múlt hétfői pogány s pokoli napot amúgy tessék-lássék módra elintézni nem lehet. Komolyan s a lehetőségig fokozott áldozatkészséggel kell útnak inditani a segélyakciót és bízunk abban, hogy a vármegye vezetőemberei minden erejükkel állják majd a reájuk váró nehéz és fáradságos szerepet. Bernáth Béla interpellációjáról és a földművelésügyi miniszter válaszáról a következőkben adunk tudósítást: Az interpelláció. Bernáth Béla a tokaji hegyvidéket ért múlt esztendei csapást ismerteti. A volt kormány — úgymond — ezen a bajokon igyekezett segíteni és egy értekezletet is tartottak e tárgyban Wekerle Sándor akkori pénzügy- miniszterrel s azon kedvező megállapodás jött létre. El is készült az erre vonatkozó törvényjavaslat, amelynek értelmében az agrárkölcsöDök évi részletei 1911 április elsejétől fogva 25 évi egyenlő részletekben kamatmentesen lettek volna visszafizetendők. Továbbá az adóvégrehajtások iránti lépéseket is felfüggesztették és azon szőlőbirtokosoknak, akik kizárólag a szőlők jövedelméből tartják fenn magukat, inségkölcsön megszavazását helyezték kilátásba. A kormány azonban lemondott s az egész ügy a pénzügyminisztériumban bever elintézetlenül. Á junius 28 iki jég nemcsak az idei, de a jövő évi termést is tönkretette, mert a gyöngébb vesszőt is letörte. A Hegyalja megmentése csak országos'segítséggel lehetséges. Szán- dókozik-e — kérdi a földművelésügyi minisztert — a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az agrár-kölcsöntörvény revíziójára vonatkozó törvényjavaslatot, amely törvényjavaslat az agrár- kölcsönök részleteinek hosszabb időre való kamatmentes visszafizetését biztosítja ; továbbá a Tokaj-Hegyalja károsult szőlőbirtokosainak minden ka- tasztrális holdat kitevő szőlőterületük után legalább 400 korona segély, esetleg kamatmentes kölcsön sürgős folyósítása céljából az erre vonatkozó felhatalmazási törvényjavaslatot a t. Házban sürgősen beterjeszteni és végül a károsult szőlőbirtokosoknak szőlőbirtokuk utáni adóleirások foganatosítása, a végrehajtások beszüntetése, nemkülönben ezeknek sürgős segélyezése tárgyában addig is, mig a felhatalmazási törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni? A miniszter válasza. Gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszter: T. Ház 1 Ha az interpelláció abból a szempontból történt, hogy a tényleg súlyosan károsult vidék lakosságát megnyugtassa, ebből a szempontból nagy készséggel járulok hozzá felszólalásommal s teendő és tett intézkedések felemlitésé- vel, hogy a sanyaruan sújtott lakosságot megnyugtassam. A kormány kötelességének tudatában volt és mikor a katasztrófáról értesültem, azonnal a helyszínére kiküldtem úgy a gazdasági felügyelőt, mint a borászati közegeket, akik a kár nagyságáról nekem időközileg referáltak. Az épen most kezemhez kapott autentikus adatok szerint bátor vagyok a t. Háznak a következőket jelenteni: A körülbelül 8700 katasztrális holdat kitevő Tokaj-Hegyalján körülbelül 2000 kát. hold szőlő teljesen elpusztult, körülbelül 2000 holdban 50—70 százalék kár esett, kisebb kár esett körülbelül 1500 holdban és érintetlenül maradt körülbelül 3000—3500 hold. A Hegyalján az idén igen fényes termés mutatkozott, olyau, a mely az eaaigi terméseket messze xe- lülmulta volna. Az érintetlen, illetőleg csak kisebb kárban részesült vidékek termése, ha valami elemi csapás nem fogja érni, Tokaj-Hegyalja termésének a normaleját, ami körülbelül 90,000 hl.-t szokott kitenni, el fogja érni. Feltétlenül szükséges azonban elsősorban azoknak a segítségére sietni, akiket a kár teljesen megsemmisített. Szükséges segítségükre sietni abból a szempontból is, nehogy a szőlők elhanyagolásával és a fellépő peronoszpora és egyéb betegségek nem kezelése által esetleg nemcsak az idei, hanem a jövő termés is veszélyeztetve legyen. Ebből a szempontból én ma csak elvi nyilatkozatokat tehetek, mert az összegeket, a miket a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg rendelkezésre bocsátani óhajtok, számszetüleg kifejezni ma még képtelen vagyok. A következő dolgok iránt azonban elvi nyilatkozatokat tehetek: Már az előző kormánynál lépéseket tettek az iránt, hogy az agrár- kölcsönök, melyek 15 év alatt esedékesek, visszafizetésük szempontjából kitolassanak. Én tegnap az itt jelen nem levő pénzügyminiszter úrral rövid utón érintkeztem és ő elvileg hajlandónak mutatkozott ezen 15 éves kölcsönök visszafizetési határidejének kitolására. Másodszor pedig gondoskodni kívánok mindenesetre arról, hogy a termelők kamatmentes kölcsönökkel elláttassanak leginkább abból a szempontból, hogy a szőlőket az idén bemivelhessék, mert én ebben a nem mivelésben, igen nagy veszedelmet látok a jövő szempontjából. Az összegekre nézve ma nem tudok nyilatkozni, mert hiszen pontosan fel kell venni az összes károkat s mindazokat az egyéneket, akik ezen kölcsönre rászorulnak, mert hiszen vannak ott olyan egyének is, kik hála Isten, ezen kölcsönre nem szorulnak. A harmadik intézkedésem az volt, hogy rendelkezésre bocsátottam a tar- cali vincellériskolának egész személyzetét, akik különösen a szegényebb szőlősgazdákat betanítsák azon szempontból, hogy a megsemmisített szőlőt milyen uton-módon lehet fenntartani és milyen utakat kell követniük, hogy a szőlőket a jövőben fenntar- tartani lehessen. A továbbiakra nézve, mihelyt a pénzügyminiszter úrral érintkeztem, részletes felvilágosításokkal fogok szolgálni. Kérem, mél- tóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Tudomásul. Bernáth Béla: Tudomásul veszem és kérem a földművelésügyi miniszter urat, hogy ne csak az illetők megnyugtatására tegyen nyilatkozatot, hanem mivel igen nagy szükség van rá és a nép igen nagy nyomorúságban van, minél hamarább intézkedjék, hogy a szegény ember oda jusson, hogy szőlőjét mivelhesse és egzisztenciáját el ne veszítse. (Helyeslés.) ____ mt Idipunb meal «zárna 4 »ldal.
