Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-07-27 / 60. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 27. gyűlölködés, az ellenséges indulat tű* neteit, hogy méltán keltett megütkö­zést városszerte. Az az animozitás, melyly el Mik lossy nem olyan nagyon hosszú ideje nézi Székely Eleket, példátlan élességgel vitte előre a sza­vait és az a hang, amit megütött, sokkal inkább volt a gyűlölködés, mint a város_ érdekeiért való iparko­dás hangja. Es ennek a hangnak — ha komolyan és eredménynyel akar dolgozni a képviselőtestület — nincs helye a város tanácstermében és ez ellen a hang ellen az elfogulatlan kritikának tiltakoznia kell. Részletes tudósításunkat a követ­kezőkben adjuk: Akik megjelentek. A kedden délután megtartott közgyűlésen Farkas Andor h. pol­gármester elnökölt. A képviselőtestü­let tagjai közül jelenvoltak: Isépy Istyán, dr. Chudovszky Mór, Miklóssy István, Halász József, Kincsessy Pé­ter, Reichard Ármin, Keresztesi La­jos, Waller Aladár, Alexander Vil­mos, dr. Székely Albert, Haas Mór, dr. Róth József, Schiller Kálmán, dr. Búza Barna, Klein Izidor, Szedlák János, Róth Mór, Schwarczbarth Li- pót, Radó Ödön, Tóbiás Gyula, Ár- mágyi János, Reichard Sándor, Haj­nal Dezső, Hericz Sándor, dr. Nagy Arthur, Landesmann Miksa, Horváth József, Blumenfeld Emánuel, Blu- menfeld Jenő, Kapu Gyula, dr. Ro- boz Bernát, Blumenfeld Lajos, Ko­vács Károly, Lipschitz Adolf, Kroó Gyula, Róth József, Schweiger Márk, Schön Sándor, Neumann Jenő, Ma- tolai Etele, Schwarcz Ignác, Reichard Lajos, Davidovits Adolf, Kroó József s dr. Nagy Arthur. A tanács tagjai közül részt vettek a közgyűlésen Pa- taky Miklós főjegyző, Kérészy Gyula főmérnök, Kiss Ödön ügyész és dr. Kellner Győző h. gazdasági tanácsos. Napirend előtt. A tanácskozást dr. Székely Al­bert napirendelőtti felszólalása vezette be. Egy kérdést vet föl. Friss Hei- man tűzoltóparancsnok, ki egyébként derék, szorgalmas ember s mindenben megfelel a kötelességeinek, egy idő óta rendőri hatóságot képvisel és rendőri teendőket végez. Kérdi az el­nöklő polgármestert, hogy ki hatal­mazta erre föl Friss Heimant és szóvá teszi azt is, hogy a. Friss Heiman egyenruhája nem felel meg a szoká­sos tüzoltóparancsnoki egyenruhának. Tudnunk kell, hogy Friss Heiman rendőrhatóság-e vagy csak tűzoltó­parancsnok ? Farkas Andor polgár- mester bejelentette, hogy intézkedni fog, hogy a tűzoltóparancsnok a ha­táskörén túlterjedő jogokat ne gya­koroljon és ruházata is az előírásnak megfelelő legyen. A tárgysorra elsőnek a napipiac elhelyezésének kérdése került. A ta­nács azt javasolta, hogy a jelenlegi napipiae helyén lévő bódék rombol­tassanak le és a Hecskén levő piaci bódék a husárusoknak adassanak át, a jelenlegi napipiac hozassák rendbe s mig a Dianna-kertben uj piac nem létesül, a husnemüeken kívül minden más ott legyen árusítható s végül a hecsketéri és a Dianna-kertbe terve­zett piacok terveit és költségvetéseit a mérnöki hivatal még ez évben ké­szítse el és illessze a jövő évi költ­ségvetésbe. Kincsessy Péter, Hajnal Dezső, Schvarczbarth Lipót, Miklóssy István, Jelenek Ádám, Schiller Kál­mán, Alexander Vilmos és Szőllősi Arthur felszólalásai után a képviselő- testület 26 szóval 19 ellenében fenn­tartotta azt a régebbi határozatát, melyszerint a napipiac a jelenlegi helyéről haladéktalanul a tüzoltótérre helyezendő át. A határozathozatalt hosszadalmas vita előzte meg s a ta­nácskozás rendje olyan hangossá fa­jult, hogy az elnöklő polgármester két Ízben is fenyegetődzött a lárma miatt a gyűlés felfüggesztésével. A csatornázás. Nagy s buzgó érdeklődés előzte meg a csatornázás kérdését. Elsőnek a tanács jelentette be, hogy a csa­tornázási bizottságot háromszor egy­másután eredmény nélkül hívta össze. Majd olvastatott a vármegyei köz­igazgatási bizottság ismeretes határo­zata, mely a várost a csatornázás minél előbb való kiépítésére hívja fel. A tanács a határozatot azzal a javas­lattal terjesztette be, hogy intézked­jék sürgősen a képviselőtestület a szükséges bölcsön felvétele iránt, a csatornázási bizottságot a szabályren­delet záros határidőn belül való le- tárgyalására hívja fel és a tervek s a költségvetés precíz elkészítését és a kiírási műveletek megejtését a leg­sürgősebben rendelje el. A felszóla­lások sorát Halász József kezdte. A múltkori felszólalását sokan félrema­gyarázzák és széliében hosszában be­szélik, hogy azzal vádolta meg a ta­nácsot és elsősorban a főmérnököt, hogy hamis adatokat terjesztett a képviselőtestület szine elé. Ezt a feP- fevést visszautasítja és tiltakozik min­den ilyen invekliva ellen. Csak a közérdekek szolgálata vezeti a mun­kássága során s ha olykor téved, az nem lehet olyan nagy bűn, hogy azért mindjárt a rosszhiszeműséget kelljen ráolvasni. Szakszerű és a dolog min­den részletével foglalkozó beszéde odakonkludált, hogy a csatornázási bizottság 10 taggal egészítse ki ma­gát és a csatornázás s a vízvezeték élére állítson a város egy önálló tech­nikai művezetőt. Szőllősi Arthur a közigazgatási bizottság szóban forgó határozatát, mint meg nem érdemeltet visszauta­sítja. Hogy a csatornázás mindmáig nem készült el, abban a közigazg. hatóság és a felsőbb adminisztració- nális közegek is hibásak, mert tervek és fix költségvetés nélkül a képvise­lőtestület nem kezdhet ilyen jelentős munkába. Szorgalmaznunk kell az államsegély kieszközlését és lehetővé kell tennünk, hogy a csatornázási bi­zottság tüzetesen foglalkozhassék a tervekkel és a költségvetéssel. S mig azok teljesen, precíz részletességgel nem készülnek el, végérvényes hatá­rozatokat hozni nem lehet. S végül annak a meggyőződésnek ad kifeje­zést, hogy a közigazgatási bizottság a szóban forgó határozata meghoza­talakor tévesen volt informálva. Dr. Chudovszky Mór felszólalásában elő­adta, hogy a tervek és költségvetés egy hónapon át hevertek a képviselő- testület szine előtt s igy aki akart, tüzetes tájékozást szerezhetett. Egy 950 ezer koronás ténynyel állunk szemben s azok a változások, ame­lyek hátra vannak még, nagyon je­lentéktelenek s a tervezeteket és a költségvetést a maguk teljes egészé­ben semmiesetre sem befolyásolhat­ják. A közigazgatási bizottság eljárá­sában semmi kivetni való nincs és nagyon helyesen jár el a bizottság, amikor ráakarja szorítani a várost a csatornázásra. Hajnal Dezső a köz- igazgatási bizottság eljárását helyesli s nem lát abban túlkapást. Az tény, hogy preciz csatornázási költségvetés és tervek nincsenek: mikor a vízmü­veket építtette a város, voltak preciz tervek és volt preciz költségvetés is s mégis nagy összegekre rúgott a tulkiadás. Mennyi lesz hát most -- a dolog preciz előkészítése hijján — a tulkiadás ? Rendkívül fontos kér­dés a foekáliák elhelyezésének a meg­oldása és garantáltatni keli a minisz­tériummal, hogy a főmérnök által idevonatkozóan ajánlt megoldási mó­dot el fogja fogadni. Kérészy Gyula főmérnök szak­szerű s főleg a foekáliák elhelyezé­sének problémájával foglalkozó be­széde után, Schiller Kálmán szólt. A tanácsi javaslatnak csak a 3. pont­ját fogadja el s ösmerteti az előzmé­nyeket. A mérnök egy esztendő óta ígérgeti a terveket és a költségvetést, anélkül, hogy egyszer már a képvi­selőtestület elé kerülnének azok. Kért munkaerőt, megadta a város, kért újabb és újabb haladékokat, azt is meg kapta s ma sincs még sem költ­ségvetés, sem preciz terv. A közigaz­gatási bizottság határozatát nem a képviselőtestület, de a város vezető­sége érdemelte meg s a maga részé­ről bármily jóakarattal van a város iránt, reális alap hijján nem szavaz­hatja meg a csatornázást. Kérészy Gyula főmérnök erre előadta, hogy a költségvetés s a tervek igenis készen vannak, jelentéktelen módosítások folynak még csak s hogy azokkal mindmáig nem készülhetett el, an­nak az az oka, hogy csak jul. 15.-ike táján kapott kisegítő munkaerőt. Odium nem terheli s nyugodtan néz minden esetleges vizsgálat elé. — Alexander Vilmos konstatálta, hogy a csatornázási bizottság előtt úgy a költségvetés, mint a tervek megfor­dultak már s a bizottság azokat le is tárgyalta. Nem érti, hogy miért nem hozza a főmérnök a közgyűlés elé az egy-két jelentéktelen módosítástól kész költségvetést és terveket. Kiválóan fontos kérdésnek tartja a szennyvi* zek levezetésének kérdését és hossza­san argumentált a Halász József ál­tal tervbe vett vízvezetéki igazgatói ál­lás kreálása ellen. A képviselőtestület végül úgy határozott, hogy felszólítja a mérnökséget a preciz terveknek és költségvetésnek 3 hónap alatt való végleges elkészítésére és csak azután dönt majd a kölcsön felvétele és a csatornázási szabályrendelet megal­kotása tárgyában. A Halász József indítványait a szabályrendelet meg­alkotásakor fogja a képviselőtestület érdemleges bírálat alá venni. A Dobsináról szállított jégnek eladására Lipschitz Adolffal kötött és képviseíőtestületileg már jóváhagyott szerződés, hogy minden felebbezésre való tekintet nélkül lépjen érvénybe, ahhoz a közgyűlés szótöbbséggel hoz­zájárult. Egyben elhatározta a kép­viselőtestület, hogy annak konstatá- lására, hogy kit terhel a felelősség, a miért az 1500 koronáért vett jeget 750 koronáért kellett eladni és mi okozta a kárt, egy 3 tagú bizottságot küld ki s a bizottság tagjaiul dr. Búza Barnát, Kovács Károlyt s dr. Nagy Arthurt delegálta. Miklóssy támad. S a már szunnyadó, hamu alá került tüzekből hirtelen erős, szen­vedélyes lángok csaptak elő Dr. Rei­chard Salamon polgármester annak idején az állásáról lemondott, a le­mondását el is fogadta a képviselő- testület, azonban úgy rendelkezett, hogy a lemondást elfogadó határozat egyelőre ne terjesztessék fel az al­ispánhoz. A képviselőtestületnek ezt az intézkedését azonban a vármegye megsemmisítette és elrendelte, hogy a pályázat kiirathatása céljából, az iratok azonnal terjesztessenek fel az alispánhoz. A tanács — ennek az ügynek kapcsán — referált a szóban forgó vármegyei határozatról és je­lentette, hogy a megjelölt iratokat már fel is terjesztette az alispánhoz. Dr. Búza Barna szólalt fel első­nek és javasolta, hogy küldöttség ut­ján kérje a képviselőtestület az al­ispánt a pályázat kiírására. Schiller Kálmán szerint a polgármester menni akar, nem komoly emberekhez illő gyerekes eljárás hát, mikor némelyek lehetetlen határozatokkal és abszurd felebbezósekkel akarják megakadá­lyozni a polgármestert abban, hogy a helyét elhagyhassa. Most Miklóssy István emelkedett szólásra és a dühtől remegő hangon, indulatosan mondotta a következőket: Nem gyermekes, de gonosz indulatu ördögi játék folyik itten. S folyik ez a játék egy ember — mondjuk ki nyíltan — a Székely Elek érdeké­ben, aki fogházat ült és csalásért s okirathamisitásórt el lett csapva. Ez az ember felsőbb támogatásban ré­szesül s folytatja ezt az ördögi játé­kot részint a maga személyében, ré­szint a zsoldosai utján. Most lobban­jon fel a felsőbb hatóság és ne ak­kor, amikor a csatornázásról van szó. A legerélyesebben keli tiltakoznunk az ellen a készülő merénylet ellen, s azok ellen az intrikák ellen, melyek Székely Eleket akarják visszahozni a város nyakára. Forduljon a belügy­miniszterhez a város panasszal, tárja fel a helyzetet s kérje mielőbb az al­ispánt, hogy a polgármesteri állásra a pályázatot haladéktalanul Írassa ki. Huszonhét képviselőtestületi tag volt jelen ekkor a közgyűlésen és közülök 25 a függetlenségi párt so­raiból került ki. Tomboló taps, per­cekig tartó éljen fogadta hát Miklóssy minden mondatát és ugyancsak zú­gott az ováció, amikor Miklóssy pél­dátlanul kíméletlen, gyűlölködő hangú beszédét befejezte. Halász József emelt most szót. Tudja jól, hogy a felszólalása nem fog a jelenlévők helyeslésével talál­kozni. De elmondja mégis, mert tar­tozik ezzel a közgyűlés méltóságának. Nincs része a felebbezgetők akciójá­ban s csatlakozott Búza Barnának ahhoz a mozgalmához, mely a pol­gármester kérdésben végkép rendet akar teremteni. De a Miklóssy indo­kolását nem fogadja el s az ellen a legerélyesebben tiltakozik. Azok, akik folebbeztek, mind becsületes, tisztes­séges emberek és legfeljebb a bará­tai Székely Eleknek és nem csatló­sai egy csalónak. Korrekt úri embe­rekről ilyen hangon nem lehet be­szélni és tiltakozik az ellen a hang ellen, amit Miklóssy vitt be elsőnek a közgyűlési terembe. Miklóssy erre kijelentette, hogy amit Székely Elekről mondott, azt fenntartja, mást azonban s főként a Székely barátait nem akarta sérteni. Több rövidlélekzetü hozzászólás után elhatározta a képviselőtestület, hogy küldöttség utján fogja kérni az alis­pánt a pályázat kiírására s a küldött­ség vezetésével Miklóssy Istvánt és a belügyminiszter elé juttatandó elabo- ratum kidolgozásával Kincsessy Pé­tert, dr. Székely Albert és dr. Nagy Arthurt bízta meg S ezután az iz­galmas akkord után — a tárgysorra tűzött 25 pont közül csak tizet tár­gyalva le — szabadságok engedélye­zésével ért véget a közgyűlés. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A közigazg. bizottság ülése. Zemplónvármegye közigazgatási bi­zottsága augusztus havi rendes ülé­sét ugyanazon hó 8-án délelőtt tartja meg. Az ülésen, minthogy a bizott­ságban törvényszerint elnökiősre jo­gosult főispán és alispán szabadsá­gon vannak; a m. kir. belügyminisz­ter meghatalmazása alapján Thu- ránszky László vármegyei főjegyző fog elnökölni. )( Vj adóhivatalok. Szinnán és Sztropkón a jövő év elejével uj adó­hivatalok szerveztetnek. Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgató már tár­gyalt is a községekkel az adóhivata­lok elhelyezése ügyében. Az újonnan szervezettekkel most már 10 adóhi­vatal lesz vármegyénkben s monda­nunk is felesleges, mily nagy előny az uj hivatalok megnyílta a szóban levő két járási székhelyre s a hozzá­juk tartozó községek közönségére. X A tisztviselők adóssága. Még a választások előtt történt, hogy az állami tisztviselők körében mozgalom indult meg, hogy a kormány érdek­lődését felhívják régi kívánságaik iránt. Evégből memorandumot is dol­goztak ki, melyben kérték a státus­rendezést, a nyugdíjtörvény revízióját és a tisztviselők adósságának állami rendezését. A kormány több tagja nyilatkozott is már a tisztviselők óhaj­tásai felől és megígérték azok telje­sítését. Nem történt ugyan nyilatko­zat a tisztviselők adósságainak ren­dezése ügyében, azonban amint érte­sülünk, az erre vonatkozó emlékirat a pénzügyminiszter kezében van már. Mivel pedig a történt számítások sze­rint az államnak alig kerülne pén­zébe e nagyfontosságu szociális szük­séglet kielégítése, a tisztviselők re­ményük, hogy többi kívánságaikkal együtt ezt is teljesíteni a kormány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom