Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-12-24 / 102. szám
ZEMPLÉN. Decembe — ;anám: a gyártelepi részben). JLeiKiismeretes tanköteles összeírás szomorú statisztikát nyújthat arról, hogy hány tanuló nem jár iskolába. Bizony ezek száma oly nagy, hogy bátran meg lehetne velük tölteni egy másik iskolát is. Úgy az állami, mint felekezeti népiskoláinkban már e tanévben tandíj nélkül vétettek fel a tanulók. Hogy ezt a változást mint bírják elviselni a felekezeti iskolák fenntartói, csak a jövő fogja megmutatni. Nincs kizárva, hogy egyik másik felajánlja majd az államosítást, mely körülmény sem az illető felekezeteket, sem a várost nem érintené rosszul. A felekezeti iskolák — különösen, a melyek az államsegélyt igénybe vették — igen közel jutottak az állami iskolákhoz s igy az iskola feladása esetén a hit- és vallástan oktatását sokkal intenzivebben művelheti a hitközség hitoktatóik által, mint a mai állapotban, amidőn a hittanórák száma is a tanterv által szabályozva van. Ám erre az lesz a válasz, hogy a felekezeti iskolák a vallás szellemének őrei. Hát bizony mondhatom, hogy ezen elfogadott felfogást napról-napra megcáfolja az élet. Az élet igazságait pediglen minek erősitgetni. Részemről csak annyit mondhatok, hogy a sátoraljaújhelyi felekezeti iskolák igen kitűnőek, azon egyszerű okból, mert azokban jele- sebbnél-jelesebb tanférfiak munkálkodnak. De hogy érdemes működésűkkel a felekezetűknek csak igen közvetve s igen keveset használnak, kifejteni fölöslegesnek tartom. Meg kell még azt is említeni, hogy van 2 gyermekkertünk is. Társadalmunk felfogásából kiindulva, azt elegendőnek kell minősíteni, én azonban nem hihetem el, hogy egy 20000 lakosságú várost 2 óvó kielégítheti Keresnünk kell tehát azon okokat, amelyek a szülőket visszatartják gyer- meiknek az óvóba való.küldésótől. Ez oly fontos kérdés, amelynek megoldásával sokáig nem késhetünk. (Ami nincsen.) Az eddigiekből látható, hogy a már meglévő intézményeknél a hiányok igen nagyarányuak és a jövő fejlődésének mindegyik alá van vetve. De legalább érinteni kell azokat, amelyek egyáltalán nincsenek meg. Nincs pedig elsősorban : szakoktatásunk. Az elsőfokú iparos- és kereskedőtanonc iskolák is elsősorban nevelő iskolák és csak igen csekély mértékben szolgálhatják a célt. De hogy is lehet mürajzot, vagy könyvvitelt olyanokkal elsajátíttatni, kik az irás- olvasással is alig vannak tisztában. Az itt egybesereglett tanulótömegnek elsősorban ismétlő iskola kellene. Szakiskolába csak olyan tanonc járhat, aki bizonyos minimális középvagy polgári iskolai végzettséget, ennek hiányában legalább az elemi iskola VI. osztályának elvégzését tudja igazolni. A közeljövőben meg kell valósítani a felső kereskedelmi iskolát. Ez intézménnyel nem csak a kultúra, de a város polgársága közvetve és közvetlenül is nyerne, 100 meg 100 szülő boldogan venné hírül az első kezdő lépést, mely ez intézmény megvalósítása érdekében történni fog. evvel késni nem szabad soká. Az államtól hiába várjuk, csinálja meg hát a város. Helyes tervezettel úgy életbe léptethető, hogy jóformán alig lesz megterhelve vele. Ha a kereskedelmi iskola megvalósul, a jövőnek egyik főfeladata lesz egy ipariskola felállítása. A közel jövőben vár továbbá megoldásra a felnőttek oktatásának kérdése, a munkásgimnázium megalapításával. Hogy azonban városunkban az iskolaügy rohamosan emelkedhessók, az anyagi emelkedésen kívül még két ügyi ember is helyet foglalhasson, ki a város tanügyi politikáját helyes irányban intézhesse. 2. Az újhelyi pedagógusok — tekintet nélkül az iskola fajára és jellegére — egyesületiig szervezkedjenek. Ez egyesület nem csupán a jövő problémáit lesz hivatva megvitatni, de a jelenért is sokat fog tenni akkor, amidőn az iskolák szellemi munkájának módjait megbeszéli, kapcsolatot keres a nép- és középiskola között, az iskola és szülői ház között, az aktuális nevelésoktatási kérdéseket megvitatja. így 70—80 pedagógus kerül össze közös munkára. Ez egyesülésnek még az az eredménye is meg lesz, hogy tanfér- férfiak között a társadalmi érintkezés is meghonosittatik és mint testület, kifelé az egyesek tekintélyét is emelni fogja. Érdemes gondolkozni ezen a tanügy embereinek. Kertész Ödön. VARMEGYE és VÁROS. )( A megyebizottsági választások. A vármegye igazoló választmánya legutóbb foglalkozott a megyebizottsági választások ellen beadott feleb- bezésekkel. Az újhelyi választás ügyében elrendelte a választmány a vizsgálatot arra nézve, hogy Matolai Etele választási elnök a szavazás folyama alatt tényleg elhagyta-e a választási helyiséget és visszaérkez- téig az egyik bizalmiférfi szedte a szavazó cédulákat? Beszerzi továbbá a választmány a közigazgatási bíróság azon elvi döntését is, mely kimondja, hogy a választási elnök abban a kerületben nem választható, amelyben elnököl. A tállyai és lisz- kai választásokat megsemmisítette a választmány, a többi felebbezést azonban elutasította. )( Választás a városnál. Dókus Gyula alispán pályázatot hirdetett a Farkas Andor polgármesterré való megválasztásával megüresedett városi árvaszéki ülnöki állásra. — Az állás törzsfizetése 2800 korona s lakbére 600 korona. A pályázati kérvények folyó hó 29-ig adandók be az alis- páni hivatalhoz s a választást aznap délután fogja megejteni a képviselő- testület. Az árvaszéki ülnöki állásra eddigi értesüléseink szerint dr. Keiner Győző h. gazdasági tanácsos, dr. Malártsik György ügyvédjelölt és Nagy Andor pénzügyigazgatósági tisztviselő pályáznak. JEGYZETEK A HÉTRŐL A következetesség, A pró história, de jellemző. Egész fotográfiák vannak benne és megérdemli, hogy iderögzitsük az újságpapírra. Akkor esett meg, amikor Búza Barna még országgyűlési képviselő volt. Az egykoron való követünk a sajtó jóakaratából lett országos nagysággá, természetes dolog tehát, hogy amint szóhoz jutott a parlamentben, sietve rúgott egyet az újságírókon. S az újságírók haragosan néztek össze s attól kezdve mindig akadt egy-két lap, amely sehogysem akart tudomást venni arról, hogy egy Búza Barna nevű ur is ói ebben a hazában. A Nap vezetett ebben a hadjáratban és akárhogyan rázta is az ökleit az osztrák felé Búza Barna benn a parlamentben, A Nap hasábjain egy szó sem esett róla. Még a neve is elsikkadt. Búza Barna nagyon a lelkére vette a dolgot s sűrűén irta a cikkeket a Felsőmagyarországi Hírlapba, hogy igaz ember, becsületes ember nem veheti kezébe A Napot. Emlékszünk jól egy rovatra is, valóit és ez a rovat ilyenformán festett : A Nap hazugságai. És most ne essék hányát az ember, amikor nehány héttel ezelőtt meg már azt írja Búza Barna, hogy a becsületes, igaz magyar ember csak három lapot olvashat: a Budapestet, a Magyarországot és A Napot. És olvashatja pediglen ezt a három lapot azért, mert ez a három lap híven, becsületesen megállt az álláspontja mellett és ma is az, ami azelőtt volt. Igen ám, de egy-két évvel ezelőtt azt irta Búza Barna, hogy kötelet érdemel mindenki, aki A Napot olvassa. Az embernek muszáj itt meghökken- nie és kénytelen meghajolni a következetesség előtt. Akkor halálos bűn volt A Napot olvasni, most meg hazafias erény; s megokolja ezt Búza Barna azzal, hogy A Nap pem változott s ma is az, ami azelőtt volt. Még ezer szerencse, hogy nagyon kevesen vannak, akik készpénznek veszik a Busa Barna tanításait és igy nagyon kevesen kénytelenek bíbelődni a furcsa problémával: mikor voll igaza Búza Barnának, most vagy két-három évvel ezelőtt ? Az iparoatanoncok. R itkán esik szó lapunk hasábjain az iparostanoncokról, de ezúttal alighanem gyakrabban kell majd foglalkoznunk velük. Nem is annyira személyükkel, mint botrányos, minden jó ízlésű embert felháborító magaviseletükkel, melyet az iparostanonc- iskolából való távozásuk alkalmával esténkint tanúsítanak. Iparostanon- caink tudvalevőleg naponként este 6 órától 8 óráig a Petőfi-utcai állami elemi iskolában elemi oktatásban részesülnek. Az iskolában való viselkedésükkel nem kívánunk foglalkozni, de amit ezek az iparos-deákok az iskolán kívül, haza-menet közben müveinek, abba már nemcsak nekünk, nyilvános sajtóorgánumnak, de a hatóságnak is van beleszólása. Minden ember, akit útja a Petőfi-uteára visz, szem- és fültanuja botrányos viselkedésüknek és annak az éktelen lármának és verekedésnek, melyet az ipa- rostanoncok egyik része véghez visz. Hölgyek nem mehetnek el mellettük arcpirulás nélkül, olyan trágár kifejezéseket használnak, sőt a férfiak is szerencsések, hogy ha a dulakodó, késelő suhancok oldalba nem lökik és le nem szorítják a járdáról. Ez az épületes látvány és fülsiketítő lárma mintegy negyedóráig tart. Ezen idő alatt legtanácsosabb, ha az, kinek útja arra vezet, kitér a duhajkodó csapatnak és bevárja elvonulásukat. Hát ezen a botrányos állapoton elvégre is segíteni kell. Ha az iskolán belül nincs mód arra, hogy ezeket az állapotokat megszüntessék, akadályozza meg erélyes fellépésével a rendőr- hatóság. Egy-két rendőr jelenléte és a zajongó, botrányos viselkedésű ta- noncok bekisérése elegendő lesz arra, hogy a Petőfi-utcán este 8 órakor is rend legyen. Ezért a Petőfi-utca lakói és az arra járók csak hálásak lehetnek majd ilyen, feltétlenül célt érő intézkedésekkel szemben. A nagy napon. T üzesen s azzal az elhatározással, hogy összetöri a munkapártot, ment neki a Búza Barna gárdája a keddi megyegyülésnek. Szervezetten vonultak hát fel a vármegyeházára és össze-összesugva, szörnyű titokzatosan készítették elő a nagy manővert. Maga Búza Barna állt a hadak élére és összevont szemöldökkel, haragosan osztotta a parancsokat. Az eredményt tudjuk már. Változatlanul jött be a munkapárti liszta és egy törpe kisebbséggé devalválódott a függetlenségi párt. Elvérzett maga Búza Barna is és ott maradtak a csatatéren a leghűségesebb gránátosai is. Érdemes, 1 tan: alá fogta k NflnrA) vaM m irtani. I npt maorit |+Ö|. jo, art al máz. e két f*zó Szere iÜ SflfiSZt'íé ét f Al 36 tuuna, hnpy utóiérha foilfinnt legjot sbajtó a világhírű AiU-ii D H £5 ruí! PH b Ä v r ri G > n fi “ <*■ vi %ß y 4 x * ö Xt rtéko jynk. SMFF&ri azért, mert szerencséjük volt < Barna jelölte őket. Ennek a i nek minden éle a Búza Barn ellen szegeződött és az azutár következett, hogy a vezér magu,. rántotta a pártját. Az érdemes, munkás közkatonákat, kik nem egyjének vereségét őszintén fájlalja a vármegye. Es eszünkbe jutottak azok a haragos megállapítások, amelyekkel Búza Barna állt elő a függetlenségi kör erkélyén. Junius elseje volt és ránk barnállott már az alkonyat. A választás eredménye egyre biztosabb vonalakkal alakult ki: Búza Barna megbukott és nagy kevólyen jelentette ki Oapostolsága, hogy a részeg tótok és a nyílt szavazás buktatták meg. És tessék: most a vármegye törvényhatósága szólaltatta meg az akaratait és a szavazás is titkos volt. Haj, mivé rongyolódtál te régi dicsőség és hova lettetek ti régi fényességek ? Valami ilyesmin mélázhatott az egyik függetlenségi korifeus, amikor eléje lépett egy munkapárti megyebizottsági tag és gunyolódóan kérdezte meg: — Hát pajtáskám, a részeg tótok sem voltak itt, a szavazás is titkos volt és mégis megbuktatok. Hogy lehet az ? A függetlenségi korifeus nem felelt semmit, magára kapta a télikabátját és csöndesen, elkényszeredett szótlansággal baktatott le a vármegyeháza lépcsőin. HÍREK. Ä szent este. A kereszténység édes romantikája borítja lelkünkre tündérfátyolát. A divinatio szálaiból fonottat, a ragyogót. Elfeledjük a földi lét hitványságait. Hiszen „menyből az angyal“ jött le hozzánk, akit a lélek áhítatával, a szív megtisztult, emelkedett érzésével fogadunk. Elménk, a Lucifer átkos ajándékával, a lelket sorvasztó tagadással terhelt, elborul a fény ama káprázatában, amely a betlehemi istállóból sugárzott ki közel kétezer esztendővel ezelőtt, hogy soha véget ne érjen. Az a hullámgyürü, amelyet Józus szelíd tanai hoztak mozgásba, még nem ért el a népoceán partjaira. De halad feltartóztathatlanul. S valahányszor az időtlen időnek zajtalan járása emlékezetünkbe idézi ama hullámgyürü kezdetét, a béke és szeretet angyalának szárnysuhogását véljük hallani, legalább egy-két órára. És ez az egy-két óra tanúja igazi embervoltunknak, amikor a szeretetnek élünk. Mikor örömünk az, hogy örülni lássunk másokat. És az örömszerzés, a lelket ringató megnyugvás boldogságát váltja ki. Valóban az örömérzés ama kultuszán, amelyet a szent este képvisel, még a legridegebb önzésbe merült materialista is felismerheti azt, amit szánalmasan szegény tudásával fel nem ér, hogy ember- feletti ereje vagyon. Honnét van az emberfeletti erő ? A szeretetből, a könyörületességből, szóval abból, ami az emberbarmot a többi baromtól megkülönböztetve közelebb hozta az Istenhez. Aki a betlehemi jászol szent legendájában fel nem ismeri azt, hogy az isteni csecsemő, aki felnőve a hegyi beszédet tartotta, aki a tékozló fiúról szóló példában foglalt felséges morált hirdette, aki kinyilatkoztatta, hogy „a te hited megtart téged“ és hogy „aki nem bűnös, az dobja az első követ“, a szeretet kiapadhatatlan forrása volt s hogy annak a szeretetnek a lelke ihleti meg máig is az embereket, az a karácsony estét a méltó divat szeszélye által felkapott, stilszerü ajándékok adására való alkalomnak fogja tartani. Hej pedig de hogy az. — Neki, a tudása korlátot szab a pozitivizmusnak elkeresztelt hitvallásban. Pedig hát ki po pboz 25 darabot tartalmaz. t_tán rajta van e kát bzö E fwÄS I a hamisítványokká!, men kártékonyak. I ■ inuMtiiin awu w
