Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-12-21 / 101. szám
Sátoraljaujhely, 19í0. December 2í. 101. (5012.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttériben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. ~~ Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hír' detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Polgármester-választás előtt. — dec. 21. A város képviselőtestülete holnap polgármestert választ s a nagy aktus jelentősége sokkal mélyebben való, semhogy ne joggal jelentkeznék minden vonalon az érdeklődés. A legsajátosabb ügyeinkről van szó, egzisztenciális érdekek hívják ki azt a mindent megfontoló, higgadt tárgyilagosságot, melynek a választás során vezető szerephez kell jutnia. Maradjon távol a város tanácstermétől minden szenvedélyesség, álljanak félre azok a szempontok, melyeket kicsinyes igyek- vések tóltak fel a fórumra és szabjon medret az események áradásának az a tudat, hogy a magunk dolgában és önmagunknak kell határoznunk. Nagyon nekünk vetette magát az idők folyása. Napról-napra sivárabbak a perspektívák, amikkel a holnapba nézhetünk s napról-napra több s több lesz a komplikáció, amelyek mindannyia a békés s nyugodt munkát zavarja. A fejlődésben nemcsak hogy elakadtunk, de egyenesen nyilvánvaló minden vonalon a visszaesés. Minden túlzás és minden elfogodottság nélkül beszélhetünk a dekadenciáról, egy tapodtat sem fejlődünk előre, sőt egyre szükebb s szükebb körre szorulnak azok az eredmények is, amiket a közelmúlt mutathat fel. A város anyagi helyzete megromlott, a polgárság ezer gonddal küzködik és sehol sem látjuk azoknak a forrásoknak a jelentkezését, amelyekből friss s eleven vér bugygyanhatna át az életerőinkbe. Az ipar pang, a kereskedelmi élet elvesztette minden régi elevenségét s mit sem hallatt magáról a vállalkozói kedv: csupa sötét szin s valami keserves azonossággal igazodik ezekhez a szinekhez az erejében s igyekvéseiben megbontott képviselőtestület, a tehetetlen városi adminisztráció és az a néhány esztendős huzavona, mely akuttá tette a polgármester válságot. Nemes versengéssel kelnek hadba a maguk fejlődéséért a vidéki városok. Megmozdul mindenfelé a tőke, uj piacokat s uj érdekköröket teremt. Elevenen, izmos eredményekkel kapcsolják bele a vidéki városok a maguk fejlődését a nemzet organizmusába és csupa lázas viaskodás, merő fokozott s tudatos előreigyekvés köröttünk minden : csak Ujhely alszik nagyokat és azokról a boldog időkről álmodik, a mikor majd enyhülnek a bajaink. De ahhoz úgy látszik, sem erőnk, sem akaratunk nincs, hogy cselekedni is tudjunk. Munkaképessé kell tennünk a képviselőtestületet. Helyre kell állania a régi rendnek és minden pártpolitikai, felekezeti és személyi szempontot messze el kerülve, kell vállalnia a képviselőtestületnek azokat a kötelezettségeket, melyeket a mandátummal vállalt. Fel kell frissülnie az adminisztrációnak : aki gyönge s nem bírja a munkát, álljon félre. A könyörületnek ugyanúgy, mint a személyes szinpáthiának nincs helye akkor, amikor a város érdekeiről van szó. Az adminisztráció nem áll azon a színvonalon, amelyhez jogunk van és aligha tévedünk, ha a baj java okát ezen a ponton keressük. S ha átestünk — szerencsésen s egyedül csak a város érdekeinek szemmeltartásával — mindezen, következzék akkor az a várospolitika, mely eredményeket akar és messziről sem éri be a cifra mondatokkal. Rendbe kell hoznunk a város anyagi ügyeit, praktikus beruházásokkal uj erőforrásokat kell teremtenünk, a régieket meg kamatoztatnunk kell, orvosolnunk kell a közgazdasági mizériákat, gondoskodnunk kell egy gyakorlati értékű közlekedési politikáról, szolgálnia kell mindannyiunknak a kulturális előrehaladást, fel kell karolnunk a humanitárius érdekeket és ha megujhodott kivül- ről-belülről ez a város, ha az akarataiban s erejében felfrissült, akkor szó lehet egy biztosabb jövőről. Addig azonban nem. Egy messze évtizedekre szóló programmnak — az általánosságban való — vázlata mindez. Keret csak, melyet élettel, energiákkal a polgármesternek kell megtöltenie. Amikor a város élére odaállítja a képviselőtestület az első tisztviselőjét, akkor a bizalommal, a megbecsültséggel együtt jogokat s kötelességeket is ad annak az első tisztviselőnek. Jogokat, hogy tudjon élni az erejével, az állása súlyával és kötelezettségeket, hogy szivvel-lélekkel, minden tudását és minden munkabírását latba vetve, szolgálja a város érdekeit. Gyönyörű hivatás, férfias feladatok: s ha látjuk majd, hogy a holnap polgármestere nemcsak első tisztviselője, de első harcosa is a városnak, akkor rendületlenül megállunk mellette. Máskülönben azonban soha. — dec. 21. Az újhelyi petíció. A Kúriának második választási tanácsában tegnap keddre volt kitűzve a Kazy József földművelésügyi államtitkár sátoraljaújhelyi mandátuma ellen be- dott petíció tárgyalása. Napokkal ezelőtt hire járt, hogy a kisebbség részéről beadott petíciót visszavonják, azonban a visszavonó kérvény keddig nem érkezett meg a Kúriához. Zachár Emil elnök tehát megnyitotta a tárgyalást, azonban konstatálta, hogy a kérvényezők részéről senki sem jelent meg. A tanács erre a választási törvény 75. szakasza alapján a kérvényt visszautasította. Költ ségeket a tanács nem állapított meg. A munkapár! napja. A vármegye tanácsterméből. — A decemberi közgyűlés. —; Izgalmas választások. — dec. 21. Tegnap vette kezdetét a vármegye téli közgyűlése és már az első nap: hatalmas szenzációkkal járt. A törvényhatóság alaposan szétütött a Búza Barna hadsorai között és sorra buktatta ki a választás alá került bizottságokból a függetlenségi párt ekszponált harcosait. Izgalmasan s olyan szenvedélyességgel, melyre a közelmúltban a vármegye székházának falai közt aligha akad példa, folyt le viaskodás és a végső eredményében annak a bizonyságát adta, hogy a törvényhatóság megelégelte már azt a cinikus, kétélű játékot, melylyel a Búza Barna portájáról akarják unos-untalan becsempészni a vármegye tanácstermébe a pártpolitikát. Bizottságok választásáról lévén szó, a munkapárt változatlanul — s minden pártpolitikai szempont mellőzésével — azoknak névsorát vette fel a lisztáira, akik a múltban is tagjai voltak a bizottságoknak. De Búza Barnában újra fellángolt az ellenzéki virtus és ökölbe szorítva a kezeit, rontott neki a munkapárt elhatározásának. Vak dölyfösséggei és olyan kevélyen, ami sehogyan sem áll arányban az erejével, kezdett háborút a munkapárt jelöltjei ellen. S jellemzésül ideiktatunk egy-két adatot. A közigazgatási bizottságba öt tagot kellett választania a törvényhatóságnak s a munkapárt azokat a régi tagokat jelölte újból, akik között három függetlenségi pártállásu férfiú is akadt. Elkívánta kerülni hát a munkapárt a politikai szempontokat és elhatározásaiban csak a vármegye érdekeihez igazodott: s erre a konciliáns, udvarias előzékenységre Búza Barna azzal a gőgös hányavetiséggel felelt, melynek nagy része lesz abban, ha előbb- utóbb teljesen szétmorzsolódik a pártja. Hadjáratot kezdett — ép a közigazgatási bizottsági választás kapcsán — a dr. Molnár Béla jelöltsége ellem mert a dr. Molnár meggyőződése nem a Búza Barna szája ize szerint való s odaerőltette a pártját, hogy a dr. Molnár jelöltsége ellen az ő, a Búza Barna jelöltségével menjen hadba. Azt elfelejtette, hogy dr. Molnár 22 éve tagja annak a bizottságnak és mir denkoron az első sorokban — fáraó hatatlan agilitással, munkabiróan dolgozott, amikor a vármegye ér keiről volt szó: Búza Barna az inat latai után rohant s csak azon ipa*1’ . dott, hogy a pártpolitika hatalmasodjék el a vármegye tanácstermében. Matolai Etele felhívásokat küldött széjjel s megállapítva, hogy titkos a szavazás, ugyancsak sok buzgósággal ajánlgatta a törvényhatóság jóindulatába a függetlenségi párt jelöltjeit. Es a törvényhatóság megadta a választ ezekre a kicsinyes mesterkedésekre : sorra buktatta ki a bizottságokból Búza Barna harcos társait és többséghez minden vonalon azt a lisztát juttatta, melylyel a munkapárt ment neki a küzdelemnek. És a lavina megindult. Vége kell, hogy szakadjon azoknak az időknek, mikor némely politikai gyujtogatók fenekestől forgathattak föl minden rendet és minden egyetértő munkát, csak azért, hogy a közérdekek rovására a maguk apró céljait növelhessék nagygyá. A bódultságból elég volt és el kell következnie annak a tisztánlátásnak, amit a Búza Barna cifra mondatai sem tudnak megzavarni. A tegnapi közgyűlés energikus, határozott ujj mutatással parancsolt ki a vármegye törvényhatóságából minden pártpolitikai erőszakot és jegyezzék meg ott a túlsó oldalon, diadalmas előretörésében az a lavina széjjel fog morzsolni minden olyan igyekezetét, mely a közérdeknél is előbbre valónak tudja a maga pártpolitikai szempontjait. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: (Napirend előtt.) Kedden délelőtt 9 órára zsúfolásig megtelt a vármegye tanácsterme. Mintha egy hatalmas áradás kavargóit volna a között a négy fal között, olyan tüzes elszántsággal csaptak össze az indulatok. Az izgalmak, a viaskodás láza már jóelőre ott reszkettek a levegőben és mindenfelőlről, végsőkig csigázott érdeklődés nézett a napirend elébe. A pártok — teljes szervezettségükkel — vonultak föl és folyt buzgóan, sok igyekezettel a ka- pacitáció. Hirtelen elült minden zaj, amikor Meezner Gyula főispán a terembe lépett. Megnyitva az ülést, szives szavakkal üdvözölte a megjelent megyebizottsági tagokat, majd folytatólagosan a következőket mondotta: Napirend előtt kedves kötelességet teljesítek, midőn a t. közgyűlésnek az elnöki székből is tudomásul hozom, miszerint vármegyénk th, bizottságának két nagyérdemű tagját, általuk s bennük vármegyénk közönségét is fényes kitüntetés érte és jutalmazta. A tiszáninneni ref. egyházkerület Fejes István tagtársunkat püsMég a végeladásnál ■ olcsóbban férfiöltönyök mérték szerint Mficbnniic Mourn in posztó és gyapjúszövet rendelésre elvállaltatnak lilUulHIUllil Kiül Mull divatárnházáhan kerülnek eladásra férfi ruha szövetek, téli kabát kelmék és női costüm szövetek. Rákóczi-u. 6. (Kispiacz.) divatáruházában Lapunk mai száma 4 oldal.
