Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-11-30 / 95. szám
2. oldal. Z E M P L'E*N. November 30. ÁZ ÚJHELYI BANKFIÖKÉRT. Küldöttség Pesten. — A memorandum érvei. — A siker jegyében. üléséből azzal a kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hogy az eddigi két millió korona állami segélyt a jövő évre legalább is négy millió koronára emelni szíveskedjék. A jövő évi állami költségvetésnek a képviselőház elé terjesztése azonban meghozta a tényt, hogy e címen az 1911. évre csak három millió korona irány oztatott elő. Ez a körülmény arra indította az állandó bizottságot, hogy október 29-én Budapesten tartott ülése alkalmából küldöttségileg a belügyminiszter elé járuljon, tőle a folyó évi államsegély sürgős kiutalását s a jövő évre előirányzott három millió koronának legalább négy millió koronára való felemelését kérje. A miniszterelnök az állam súlyos pénzügyi helyzetére való hivatkozással kijelentette ugyan, hogy a jövő évre az állami segély összege fel nem emelhető s hogy a városok csak az 1912. évben számíthatnak az állami segély összegének az emelésére, Bár- czy István budapesti polgármester mégis átirt az ország polgármestereihez s igy dr. Reichard Salamon, sátoraljaújhelyi polgármesterhez is a következő értelemben: A legközelebbi városi közgyűlés elé terjesszen oly értelmű in ditványt, hogy a város közönsége „ kérje fel a város országgyűlési képviselőjét, hogy a városok állami segélyének, illetve a jövő évi állami költségvetésnek a parlamenti tárgyalásakor a városok érdekében odahatni szíveskedjék, hogy egyrészt az előirányzott 3 millió korona a költségvetésben érintetlenül meghagyassék, másrészt annak 4 millió koronára való felemelése végett minden lehetőt kövessen el. Vagy ha már az 1911. évre az nem fokozható, akkor legalább oly képviselőházi határozatot, vagy kormánynyilatkozatot provokáljanak, hogy az államsegély összegének a fokozása a következő évekre biz- tosittassék. Dr. Reichard Salamon polgár- mester az egyik legközelebbi közgyűlésen teszi meg erre vonatkozó indítványát. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Egy cim körül. A multi számunkban összeállítottuk azon megyebizottsági tagok névsorát, akik újonnan kerültek a törvényhatóságba és közöltük azok neveit is, akik a múlt heti választások kapcsán kimaradtak a megyebizottságból. S a cikk fölé véletlen elírás folytán címül az került, hogy: „Akik újak és akik kibuktak.“ A névsorban nagyon sok olyan név szerepelt, melyeknek tulajdonosai — nem vállalván jelöltséget — nem buktak ki, de csak kimaradtak a törvényhatóságból s épp azért a helyes cim igy szól: „Akik újak s akik kimaradtak,“ S amikor konstatáljuk ezt, hangsúlyozni kívánjuk, hogy az a cim nem akart malicia lenni, csupán akaratlan elírás folytán látott — a multi formájában — napvilágot. )( Szomorú statisztika. A legújabb kimutatás szerint Magyarországon 427 ezer tanköteles nem jár iskolába. Valószínű azonban, hogy ez a szám a valóságban még nagyobb, hiszen egy-egy vármegyéből is ezerszám mutatja ki a tanfelügyelők jelentése az iskolába nem járó tanköteleseket. Mert tankötelezettség van, de nincs, aki kérlelhetetlenül végrehajtsa. Az egész dologban az a leg- szomorubb, hogy a szinmagyar vidékek iskolázatlan gyermekeinek száma egész közel esik a nemzetiségek iskolázatlan gyermekeinek számához. — Szomorú adatok ezek a magyar kultúrához s Zemplénvármegye sem dicsekedhetik az iskola nélkül maradt tanköteles gyermekek számával. — nov. 30. Az osztrák-magyar bank fiókjáért való küzdelmünk a mai nappal nagyon jelentős stációt ért be. Azok a lelkes igyekezetek, melyek a bankfióknak Ujhelyben való felállításán munkálnak — úgy látszik — nem maradnak meddők és Zemplénvármegye gazdasági élete egy olyan uj erőforráshoz jut, melynek jelentősége messze időkbe nyúlik bele. Minden érdekeltség megmozdult és az akció keretén belül szóhoz jutott minden olyan törvényhatósági, ipari és gazdasági tényező, mely mérlegelni tudja a bankfiók Ujhelyben való fölállítása és az érdekeink közötti összefüggés súlyát. Ma délben Kazy József államtitkár, országgyűlési képviselő, Mecz- ner Gyula főispán és dr. Reichard Salamon polgármester vezetésével egy nagyobb újhelyi küldöttség kereste föl gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt és Lukács László pénzügyminisztert és arra kérte őket, hogy az újabban tervbe vett bankfiókok fölállításakor honoráltassanak azok a szempontok, melyek az egyik bankfióknak Ujhelyben való fölállítása mellett szólnak. A küldöttség úgy a miniszter- elnöknek, mint a pénzügyminiszternek egy memorandumot nyújtott át és a memorandum a következőkben foglalja össze azokat az érveket, melyek Ujhelyt a bankfiókért való akcióra késztették. A kassal fiók megosztása. I. Az osztrák-magyar bank kassai fiókja, melyhez jelenleg mi is tartozunk, rendkívül nagy területre terjed ki. Ábauj-Torna, Sáros, Szepes, Liptó, Ung és Zemplénvármegye (utóbbi a tokaji és szerencsi járások kivételével) tehát 6 nagy vármegye területét öleli fel. A körzetéhez tartozó vármegyék területe 3P480 kmé- ter, melynél nagyobb területre csak a budapesti és kolozsvári fiókok terjednek az országban, mig ellenben a szegedi bankfiók körzete csupán 3'6 kméterre terjed. Már magában véve ezen szokatlan területi nagyság indokolttá teszi, hogy a kassai bankfiók területi kiterjedése redukáltassék, mert e nagy területi hatáskörből hátrány származik magára az osztrák-magyar bankra ép úgy, mint a területe alá eső iparra és kereskedelemre. Az osztrákmagyar bank kassai fiókja képtelen magát ily nagy területen a hiteligények és a hiteljogosultak felől kellőleg informálni. Természetes dolog, hogy ennek következtében az ipar és kereskedelem részéről jogosan igényelt osztrák-magyar banki hitelünk korlátoltabb, mig viszont számos oly kereskedelmi cégnek, kiknek jogukban állana az osztrák-magyar banktól közvetlenül hitelt igénybe venni, emiatt attól elesnek. A túlságos területi nagyság akadályozza a kassai bank- fiókkal közvetlen összeköttetést kereső ipari és kereskedelmi osztályt azért is, mert. a távolság a lebonyolítási időt meghosszabbítja, ami a fizetéseknél és pénzbeszerzéseknél késedelmet, de egyúttal kamatveszteséget is okoz. Ennek a körülménynek a továbl i folyománya az is, hogy a távolabb eső kereskedők és iparosok nem léphetnek girókontó viszonyba az osztrákmagyar bank kassai fiókjával oly mérvben, amint azt egy iparilag fejlődni hivatott vidék igényei megkívánják. Ez szükségképen káros hatással van aztán az egyetemes nemzeti közgazdaságra, mert a nemzeti közgazdaság első rangú fontosságú érdeke, hogy az átutalások lehetőségének minél nagyobb kifejlődése által a készpénz közvetlen forgalma lehetőleg csökkentessék és ezáltal a tényleges készfizetés mind nagyobb mértékben megvalósittassék. Az osztrákmagyar bank kassai fiókjának területi nagyságából folyik, hogy vele visszleszámitolási viszonyban álló cégek száma szempontjából is negyedik helyen áll Magyarországban. Sőt mivel a kassai bankfióknál körülbelül 5000 cég bir személyi hitellel, e tekintetben is 3—4-szer nagyobb, mint a szegedi bankfiók. Végül, ha figyelembe vesszük még azt, hogy mi képen emelkedett a kassai bankfiók váltóállománya az utolsó 10 évben (1898-ban körülbelül 2 millió korona, mig most körülbelül 8 millió korona), akkor eléggé indokoltnak véljük, hogy az osztrák-magyar bank kassai fiókja megosztassék és a mostani körzetében egy uj bankfiók állíttassák fel. Érvek az újhelyi f!6k mellett. II. Ha már indokolt a kassai bankfiók megosztása, alább röviden felhozott szempontokból teljesen indokolt azon óhajtásunk is, hogy a felállítandó uj bankfiók Sátoraljaújhelyben létesüljön. Hiszen ha egyebet fel se tudnánk hozni, mint azt, hogy az osztrák-magyar bank kassai fiókjának forgalmát kürülbelől 1/t részben Zemplénvármegye szolgáltatja s hogy Zemplénvármegye székhelye Sátoraljaújhely ; kérelmünk már is eléggé indokolt volna. Ámde Zemplénvár- megye területére nézve az ötödik helyen áll az országban, körülbelől 15 számbavehető városa, jelentékeny nagy lakossága, körülbelől 30 pénzintézete, sok szövetkezete, melyeknek visszle- számitolása megközelíti a 10 millió koronát, ha kisebb, de számot tevő nagyszámú kereskedelmi és iparváJ- lattól eltekintve, a szerencsi, terebesi cukorgyárak, nagymihályi sörgyár, perbenyiki kender és len-fonógyár, a tolcsvai és felvidéki 4—5 fürészvál- lalat, nagyobbszabásu petroleumgyá- rak és gőzmalmok, a borértékesitő szövetkezetek a kereskedelem és ipar oly előrehaladottságáról tanúskodnak, hogy figyelembe véve, miszerint már most is 2000—2500 kereskedőnek van megállapított hitele az osztrák-magyar bank kassai fiókjánál, teljes mértékben jogosulttá teszik azon kérelmünket, hogy Zemplénvármegye székvárosában az osztr.-magyar banknak fiókja legyen, amelynek segélyével iparunk és kereskedelmünk élni és fejlődni vágyó szervezetébe friss és elegendő vér ömöljön s hogy az ez által várható fellendülés nyomán honpolgártársaink szélesebb rétegeinek biztosíthassunk a megélhetést s tarthassuk vissza a kivándorlástól. Szükségünk van e bankfiókra a Hegyalja érdekeinek intenzivebb fejlesztése céljából is. Zemplénvármegyének, mint határszéli vármegyének, Galicia és Szilézia jelentékeny piaca. Az ezen osztrák tartományokkal mind élénkebben fejlődő üzleti élet lebonyolítását jelentékenyen megkönnyítené egy Sátoraljaújhelyben létesítendő bankfiók. Mindezen gazdasági szempontokon felül legyen szabad még hivatkoznunk arra is, hogy Zemplénvármegye, bárha hazafias érdemeink mindenkor és mindenütt elismertek voltak, sohasem részesült oly állami létesítmény áldásaiban, melyek az általános jólét hatékony rugói szoktak lenni. Amikor végre egy egész vármegyének egész közönsége közgazdasági életéhez az állami oly segélyét kéri, mely az államhatalomnak még csak áldozatába sem kerül, bízvást reméljük, hogy megokolt kérelmünk meghallgattatásra fog találni, teljesedésbe megy. — A Sátoraljaújhelyben felállítani kívánt osztrák-magyar bankfiókjának körzetéül természetszerűleg kínálkoznak Ungmegye, melynek útja most is Sátoraljaújhelyen át vezet Kassára és amely tőlünk vasúton alig 2 óra távolságra vau, Zemplénvármegye a miskolczi bankfiókhoz csatolt szerencsi és tokaji járások visszakapcsolásával, amely utóbbiak úgy is csak célszerűségi okokból csatoltattak Mis- kolczhoz és végül a szomszédos keleti vármegyék területe. S olyan komolyak s annyira jelentőségteljesek ezek az érvek, hogy nem hihetjük, hogy méltánylás nélkül maradhassanak. Komoly közgazdasági érdekek szólnak a bankfióknak Ujhelyben való felállítása mellett s ezek az érdekek sokkal súlyosabbak, semhogy minden figyelem nélkül mehetnének el mellettök az illetékes körök. A küldöttség Budapesten. (A Zemplén telefon-tudósítása.) Meczner Gyula főispán és dr. Reichard Salamon polgármester vezetése alatt a küldöttség ma délelőtt elsőbben Kazy József államtitkárt kereste fel a földművelésügyi minisztériumi hivatalában és az ő vezetése alatt ment át a képviselőházba, hogy a miniszterelnök és pénzügyminiszter előtt tisztelegjen. — A küldöttséghez csatlakoztak a parlamentben dr. Molnár Béla, dr. Hantos Elemér és ifj. dr. Molnár Viktor országgyűlési képviselők is. Pontban tizenegy órakor fogadta a miniszterelnök a küldöttséget és a bankfiók Ujhelyben való felállítására vonatkozó óhajunkat dr. Reichard Salamon polgármester fejtette ki a dolog közgazdasági érdekét felölelő, magvas beszédben. A kormányelnök válaszában kijelentette, hogy szívesen áll a vármegye rendelkezésére é3 bár a kérés elintézése a pénzügyminiszter ügykörébe tartozik, a maga részéről, mint belügyminiszter a legjobb indulattal fogja támogatni az akciót. Meg van győződve arról, hogy az annyi csapást keresztül élt Hegyaljának gazdasági életére a legjobb konzekvenciákkal hatna ki a bankfióknak Ujhelyben való felállítása és hiszi is, hogy az újhelyi fiók létesítése nagyobb akadályokba nem fog ütközni. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a főispán bemutatta a miniszterelnöknek a küldöttség tagjait. Majd Lukács László pénzügy- minisztert kereste föl a küldöttség. Itt is dr. Reichard Salamon tolmácsolta a kérelmünket és köszönetét mondva azért a jóakaratért, melylyel a pénzügyminiszter a hatszázezer koronás kölcsön megszavazása tárgyában a segítségünkre volt, arra kérte, hogy támogasson minket a bankfiókért való akciónkban. A bankfiók által Sátoraljaújhely a szó szoros értelmében gazdasági középponttá lenne és nehéz sorsunkon sokat lendítenének azok a komoly eredmények, melylyel a bankfiók felállítása járna. Lukács pénzügyminiszter válaszában utalt arra, hogy a városok között nagyon élénk a mozgalom s már is számos város jelentette be a bankfiókra vonatkozó igényét. Ő objektiv szemmel nézi ezt a versengést és hangsúlyozni kívánja, hogy a bankkal egyetértve s az igazságnak megfelelően fog állást foglalni a fiókok fölállítása tárgyában. Ha Ujhely kérelme indokolt — aminthogy meg van győződve arról, hogy indokolt — akkor föltétlenül meg fogja kapni az egyik bankfiókot. A legjobb indulattal fogja tanulmányozni a kérdést és legyünk meggyőződve arról, hogy a támogatásával minden tekintetben a segítségünkre óhajt lenni. A beszéd végeztével a pénzügyminiszter hosszasan eldiskurált a küldöttség tagjaival a hegyaljai gazdasági viszonyokról. Úgy a miniszterelnöknek, mint a pénzügyminiszternek átnyújtotta a polgármester a memorandumunkat s mindketten hangsúlyozták is az átvétel kapcsán, hogy behatóan foglalkoznak majd a memorandumban fölhozott érvekkel Alapos a hitünk, — s a küldöttség tagjai is ezt az impres- siót. szűrték le úgy a miniszterelnök, mint a pénzügyminiszter válaszából, — hogy az akció nem marad sikertelen s Ujhely kívánsága illetékes helyen a legjobb akaratú méltánylásra fog találni.