Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-11-23 / 93. szám
2. oldal. Z E M P L*E;N. November 23. 9 pénzintézetei! szönetsége. A vasárnapi értekezlet. — Gazdag1 tárgysor. — Az újhelyi bankfiók. — nov. 93. A pénzintézetek országos szövetségébe tartozó zemplénmegyei pénzintézetek vasárnap egyesületté alakultak s tömöritett erőkkel, egy egységben forrva össze, kívánnak munkálni azon a nemzetgazdasági érdeken, amit a hitelviszonyok egészséges, normális mederbe való terelése jelent. Mindenfelőlről megnyilvánult érdeklődés mellett, a komoly s tudatos elhatározások jegyében folyt le az alakuló közgyűlés s az előadásai szintje és az értékeknek az a halmozusa, mit a vármegyei pénzintézeteknek egy táborban való tömörítése jelent, már eleve is garantálja, hogy vezetőszerepet fog vinni az uj egyesület a zempléni gazdasági világban. Á pénzintézeti érdekek védelme a nagy közösség érdekeinek védelmét is kell, hogy jelentse és azok a célok, melyeknek munkálására sorakoztatja majd föl az uj egyesület is a maga erőit, az ország anyagiakban való reneszánszát fogják meghozni: az egészséges hitelgazdasági életet, mely- lyel elsősorban kell számot vetnie minden igyekezetnek, mely erősnek s reálisnak akarja tudni a közgazdaságunkat. S van a vasárnapi közgyűlésnek még egy örvendetes momentuma. Dr. Hantos Elemér, országgyűlési képviselő a föltétien bizonyosság hangján jelentette ki, hogy illetékes helyen a legjobb indulattal kívánják honorálni azokat a szempontokat, melyek az osztrák-magyar bank fiókjai egyikének Ujhelyben való felállítása mellett szólnak. S hogy az akció ennyire előrehaladt, abban kétségtelen része van dr. Hantosnak, aki fáradhatatlanul dolgozik — már hosszabb ideje — azon, hogy Ujhelyt — a bankfiókok felállítása során — ne érje mellőzés. Hálásan kell fogadnunk a dr. Hantos szives készségét s csak örömünkre szolgálhat, hogy a bankfiókért való mozgalmunkban a zempléni érdekek szószólója kíván lenni. A vasárnapi közgyűlésről részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: (A megnyitó.) Vasárnap délelőtt 10 órára zsúfolásig megtelt a városháza tanácsterme : a zempléni pénzintézetek úgyszólván mindannyian képviseltették magukat az alakuló közgyűlésen, mely nagy közönség részvétele mellett, őszinte érdeklődést keltve folyt le. Dr. Várady Zsigmond nem jöhetett le a közgyűlésre és annak előadói tisztjeit dr. Hantos Elemér, országgy. képviselő, a pénzintézetek országos szövetségének igazgatója, Deák Gyula a Kassai Takarékpénztár igazgatója, Radó Béla, a pénzintézeti tisztviselők országos nyugdijegyesületének igazgatója és dr. Besssenyey Zenó, sárospataki főszolgabíró töltötték be. A közgyűlést Meczner Gyula főispán nyitotta meg és üdvözölve a megjelenteket, annak a reményének adott kifejezést, hogy az újonnan megalakuló egyesület — a maga nagy horderejű, jelentős munkássága során — a köz javára fog szolgálni. A gyűlés első előadója dr. Hantos Elemér volt és meggyőzően, pom pás hozzáértéssel fejtette ki az egyesülés céljait. Nagy eredmények — úgymond — csak az erők tömörülésével érhetők el. S ezzel a megállapítással szemben a hazai pénzintézetek hosszú időn át hasztalan próbálkoztak azzal, hogy szövetséggé tömörüljenek. Egyes parciális s porvin- cialis alakulatok mindig voltak, de az első, az egész országot átfogó szervezet — a pénzintézetek országos szövetségével — csak újabban alakult meg. Ma a pénzügyi kormányzat iránya mellettünk van, ellenséges áramlatról nem lehet beszélni, de bizonyos körökben mégis megvan az ellenszenv a bankok iránt s épp azért szükség is van — érdekeik védelmében — az együttműködésre. A vidéki pénzintézetek a múltban mindig megállották a helyüket s a nagy hitelválságok idején is, alig egy-két pénzintézet bukott el. De ez nem jelenti, hogy ne lennének bajok. Elszaporodtak a pénzintézetek s az aránytalanság, mely az alaptőke s az igénybe vett idegen tőke között fennáll, csak normális időben nem érezteti káros hatását. A szervezkedés nem akar tröszt vagy kartell lenni s nem szegeződik a hitelkereső közönség ellen, csak oda tángál, hogy a pénzintézetek legsajátosabb érdekeit megvédje. Szabályozni akarja a konkurenciát s egészséges hitelviszonyokat kíván teremteni. — Össszefogva, együttműködve a pénzintézetek könnyebben várhatják be a kedvező konjunktúrákat s a közösségben több a szakértelem, több a helyeslátás s igy kisebb a kockázat s nagyobb a biztosság. Meg kell alkotni a központi hiteltudósitást s ez lehet csak orvossága a természetellenes hiteltulteDgésnek. Központilag egyszerűen oldható meg a kérdés s ez a tény nagy befolyással volna az egészséges hitelviszonyok kialakulására. Nincs Zemplénvármegyének egy jelentős intézete sem, mely a szövetségbe előre be nem lépett volna s ez a garanciája, hogy a zempléni szövetség erős s hatalmas lesz. Hálás köszönetét mond a főispánnak, amiért kezébe vette a szervezés munkáját s a maga munkásságával már eleve biztosította a sikert s igaz szívvel köszöni dr. Bessenyey Zenónak s Deák Gyulának, a Kassai Takarékpénztár igazgatójának, amiért szives készséggel vállaltak szerepet a zempléni egyesület megalakításának munkájából. (Megalakul az egyesület.) A közvetlen hatású, színvonalas beszéd után, melynek itt csak elmosott vázlatait adtuk, a résztvevők a gyűlés elnökévé Meczner Gyula főispánt és jegyzőjévé Widder Gyulát választották. A főispán megköszönve a bizalmat, a nagy nemzetgazdasági célokra és a zempléni pénzintézetek érdekeire való tekintettel, arra hívta föl a gyűlést, hogy mondja ki az egyesület megalakítását. Egyhangú helyeslés volt a válasz a fölhívásra s kimondatván a megalakulás, az alapszabályok megvitatása után a közgyűlés az uj egyesület tisztikarát a következőkben választotta meg: elnök: Meczner Gyula, alelnökök: Dókus Gyula, Kun Frigyes, Szőllősi Arthur, s titkár : Pallay József lettek. A választmány tagjaiul: a vidékről : Nemthy József (Gálszécs), Beck Vilmos (Erdőbénye), dr. Bessenyey Zénó (Sárospatak), dr. Moskovits Ervin (Homonna), dr. Csőke József (Varannó) dr. Widder Márk (Nagymihály), Barna Miksa (Mád), dr. Engel Jakab (Tokaj), Adriányi Kálmán íTolcsva) s Ujhely- ből Bernáth Aladár, Székely Elek, Guttmann Mór, dr. Székely Albert, dr. Kellner Soma, dr. Rosenthal Sándor, Zinner Henrik, Haas Adolf és Widder Gyula választattak meg. (A szakelőadások..) Deák Gyula, a Kassai Takarék- pénztár igazgatója a fővárosi bankok terjeszkedéséről szólt és előadásában avatottan, imponáló hozzáértéssel merítette ki a kérdés lényegét. A fővárosi intézetek egyre szélesebb s szélesebb körben építik ki a vidéki érdekhálózataikat s alig van jelentékenyebb gócpont, ahol a pesti bankok érdekközösséggel ne bírnának. A felesleges tőkéket akarják a bankok elhelyezni a vidéken s ez vagy fiók, vagy affiniáció utján történik. Nem önző s nem hatalmi szempontok viszik a fővárosi intézeteket: nagyobb lóvén a verseny, a közönség köny- nyebben s olcsóbban elégítheti ki a hiteligényeit, másfelőlről meg a pesti bank vidéken az üzletállományát nem a meglevő intézetek üzletállományától vonja el, de a maga nagyarányú, egészséges vállalkozásaival uj piacot teremt. Dr. Bessenyey Zénó a készfizetések fölvételéről olvasott föl s előadása magánhordta a mélyreható, alapos tanulmányok bizonyságait és egészséges, biztos meghatározással mutatott rá azokra a nagy érdekekre, melyek a készfizetések fölvételéhez fűződnek. Előbb ismertette a kérdés történeti részét s részletesen szólt a készfizetések felvételét előíró intézkedésekről. A készfizetések kötelezettsége törvénybe lett iktatva már, de érvénybe még nem lépett; parlamenti zavarok akasztották meg. Majd sorra vette azokat az aggályokat, melyeket az osztrákok táplálnak a készfizetések felvételével szemben. A készfizetés egyenes folytatása a valutarendezésnek, nem novum, de régi megállapodások érvényerőre emelése lenne, melyet jogok kötnek ki s jogok szabályoznak. Nálunk csak a készfizetéssel fejeződik be a valutarendezés, ezzel azonban Ausztria nem törődik s továbbra is kezében kíván tartani minket. Csoportosította éles elhatárolással azokat az érveket, melyek egyfelőlről a készfizetések fölvétele mellett, másfelőlről meg ellene szólnak s bőven, körülményesen utalt arra a tényre, hogy nálunk a valutarendezés csak az aranyfizetéssel lesz tökéletes s praktikus intézkedéssel az arany kiözönlés is megakadályozható. Nincs hát helye az aggálynak, de nagy, elevenbe vágó nemzetgazdasági érdek, hogy a készfizetések fölvételével valutánknak a nemzetközi piacba való beillesztése siettessék. Radó Béla, a pénzintézetek országos nyugdíjintézetének igazgatója a pénzintézeti tisztviselők nyugdíjellátásáról adott elő. Maró gunynyal, finom s jókedvű szatírával szedte szét elöljáró beszédében az egyik helyi lapnak azt a közleményét, mely már eleve unalmasnak s értéktelennek tette meg a vasárnapi értekezletet. Majd hozzáértően, sok lelkesedéssel szólt azokról a nagy érdekekről, melyek a nyugdíjintézmény megteremtése mellett szólnak s ami egyformán érdeke a pénzintézeteknek és a pénzintézeti tisztviselőknek. A napirend — a Radó előadásával — kimerittetvén, Szőllősi Arthur lelkes szavakkal mondott köszönetét mindazon tényezőknek, kik szives készséggel munkáltak az értekezlet eredményessé tételén. Reis- mann Arnold előadta, hogy a kormány komolyan foglalkozik jelenleg a hegyaljai bor intenzivebb értékesítésének gondolatával, kívánatosnak tartja hát, hogy az esetleg meginduló akcióba a hegyaljai pénzintézetek is vonassanak bele. A főispán megjegyezte, hogy a dolog most van tárgyalás alatt, részleteket nem tud, de szorgalmazni fogja, hogy a felszólaló által érintett irány ne mellőztessék az akció során. Majd Barna Miksa szolgált ugyan e tárgyban praktikus érdekű megjegyzésekkel, melyeket — a főispán felszólítására — Írásban fog bővebben kifejteni. — Az értekezlet Meczner Gyula főispán zárószavaival ért véget: hálás köszönetét mondott az előadóknak és mélyenjáró, nagy sikert ért beszéde odacsucsorodott, hogy az uj egyesületnek minden erejével, tettrekészen vállalnia kell a közérdekek szolgálatát. (Az újhelyi bankfiók.) A gyűlés követően dr. Reichard Salamon polgármester azzal a kéréssel fordult dr. Hantos Elemérhez, hogy legyen Ujhely segítségére a bankfiókért való akciónkban s vesse latba a maga egyéni súlyát s összeköttetései értékét olyan irányban, hogy az Osztrák magyar bank tervbe vett bankfiókjainak egyikét Ujhely kaphassa meg, Dr. Hantos hálásan köszöni a bizalmat, az intervenció szerepét szívesen, örömmel vállalja továbbra is. Az utólagos jóváhagyás reményében már eljárt a dologban s illetékes helyről vett információi szerint, aligha következhetik be, szinte kizártnak tartja, hogy egy olyan jelentős gócpontnak, mint aminő Sátoraljaújhely is a bankfiók felállítására vonatkozó kérelme ne teljesítessék. Déli egy órakor a színházi étteremben bankett volt, melyen nagyszámú s előkelő közönség vett részt. Az első tósztot Meczner Gyula főispán mondotta. Ötletesen, jóizü humorral aposztrofálta elöljáróban az egyik helybeli lapot, mely megírta, hogy az alakulás mögött — miután a főispán is vezetőszerepet viszen benne — valami huncutságnak kell lennie. Hát huncutság nincs, de van mögötte komoly, férfias elhatározás, hogy a köz javát szolgálhassa majd az uj egyesület. Dr. Hantos Elemért élteti, a fáradhatatlan, buzgó harcost, ki a szervezés munkájában — ebben a nagy, jelentős munkában — mindig előljár. Dr. Hantos Elemér a tósztjában elhárít magától minden érdemet ; a pénzintézeteké az érdem, miután fokozott munkával kívánnak testet adni az egyesületi gondolatnak. Szives szavakkal köszönti a főispánt s konstatálja, hogy minden eredményesség jórészt a főispánnak az akcióban való részvételére vezethető vissza. Dr. Szabó Sándor, sárospataki jogakadémiai tanár egy nagysikerű, pompás beszédben fejtette ki, hogy mennyire kívánatos a gazdasági ágak harmonikus, egy irányban való össze- müködése. Székely Elek a sárospataki és sátoraljaújhelyi pénzintézetka és azok jelenlévő képviselőit éltette. A bankett jókedvűen, vidám elevenséggel a késő délutáni órákig tartotta együtt a társaságot. A FÓRUMRÓL. A hegyaljai kölogön. A gazdasági egyesület szőlészeti szakosztálya — mint azt már megírtuk — elhatározta, hogy küldöttségi- leg fogja kérni a földmivel, minisztert, hogy az agrárkölcsön már ismert módon való kitolására és a hegyaljai kölcsön mielőbbi kiutalására vonatkozóan tegye meg a szükséges intézkedéseket. A küldöttség Meczner Gyula főispán vezetése alatt pénteken járult gr. Serényi Béla földmivelésügyi miniszter elé s tagjai voltak: Kazy József, dr. Molnár Béla és Bernáth Béla orsz. képviselők, Thuránszky László főjegyző, Constantin Géza és Nagy Barna. A küldöttség szószólója a főispán volt, aki a miniszter előtt utalt azokra a nehézségekre, amelyekkel a Hegyalja küzd és kifejtette, hogy a hathatós segítség, melyet az előző s a jelenlegi kormány is megígért már, a szó szoros értelmében egzisztenciális érdekünk. Gr. Serényi sziveshangu válaszában bejelentette, hogy tudatában a hegyaljai értékeknek, az agrár kölcsön kitolására vonatkozó törvényjavaslatot már legközelebb a törvényhozás elé terjeszti és jelezte azt is, hogy a sególyköl- csön kiutalása már csak napok kérdése. A törvényhatóság határozatát a belügyminiszter már jóváhagyta és a kölcsön néhány nap múlva Kazy József államtitkár, orsz. képviselő személyesjelenlétében fog széjjelosztatni. Lényegében ez volt a miniszter válasz s ez a válasz elég ahhoz, hogy mindenfelé megnyugvást keltsen. Még a végeladásnál olcsóbban kerülnek eladásra férfi ruha szövetek, téli kabát kelmék és női costüm szövetek. férfiöltönyök mérték szerint rendelésre elvállaltatok Moskovits Herman posztó és gyapjúszövet divatáruházában Rákóczi-u. 6. (Kispiacz.)
