Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-11-16 / 91. szám

Sátoraljaujhely, 19Í0. November Í6. 91. (5002.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 40 üli. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —— Hirdetési dl]: Hivatalos hirdetéseknél minden azó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy dlszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Napirenden. * A BANKFIÓK. A sebre, a város egzisztenciális érdekein rá­gódó veszedelmekre már rájöt­tünk. Á diagnózis meg van álla­pítva és most már csak azután kell kutatnunk, hogy merre van­nak a medicinák. Nem azok, ame­lyeknek csudatévő ereje — igy a megtervezgetések és a jövő problémáival való bibelődés ho­mályosságán át — csak látszat lehet, de azok a reálitások, amik medret szakíthatnak majd minden élnivágyásunknak. A programm csak egy lehet: semmit sem sza­bad elszalasztanunk, ami város­fejlődési szempontokból kamato­kat hozhat s messze kell elkerül­nünk mindent, aminek az élet — a komoly, kegyetlen valóság — elle­ne mond. Az erőnkön felüli vállal­kozás merész hazardirozás volna, de bűnös könnyelműség, ha par­lagon hagyjuk az erőket és rá­bízzuk a sors kénye-kedvére a holnapot. S ha úrrá lesznek min­deneken ezek a szempontok : ak­kor csak örömmel fogadhatjuk azt az akciót, mely az osztrák­magyar bank tervbe vett uj fiók­jainak egyikét Ujhelybe akarja hozni. S ha mindjárt nem is tud­juk papiroson kifejteni és nem tudjuk számokba rubrikázni mind­azt, amit az osztrák-magyar bank fiókja jelent majd: mégis le kell szorítani a fórumról azokat a kicsinyes igyekvéseket, melyek előbb a zsebükre ütnek és úgy konstatálják, hogy nem kell a bankfiók. Ujhely sokkal szegé­nyebb, semhogy valamit is eldob­hasson magától s a bankfiók nemcsak valami, de nagyon sok az előrefejlődés, az ipari és ke­reskedelmi megizmosodás szem­pontjából. * AZ ANALFABÉTÁK. A statisz­tikának megdöbbentő számadatai vannak arról, hogy az ország la­kosságának milyen nagy száza­léka rekedt kívül minden isko­láztatáson. A kultúra elkerülésé­vel és annak a legkevesebb tu­dásnak hijján, mely nélkül egész­séges továbbfejlődés nem lehet­séges, élnek sok százezren embe­rek ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánnak kikiáltott országban és az államhatalomnak egyik legsürgősebb feladata kell, hogy legyen, hogy az analfabéták szá­mát a lehetőségig minimálisra apassza. Az iskolánkivüli oktatás egyre nagyobb hullámokat vet és nap-nap után mind szélesebb körben általánosítja az elemi tudást. Dicséret illet hát minden tényezőt, mely ezt a nemes célt munkálja és fokozzák az elért eredmények energiájukban az igyekezeteket, melyek a kultúra általánositását szolgálják. A vár­megye közigazgatási bizottsága is hozzányúlt hétfőn ahhoz a nagy problémához, mit az analfa­béták iskoláztatásának ténye rejt magában. A bizottság egyelőre csak ezer koronát szavazott meg a dologi kiadások fedezésére, de a főispán javaslatára elhatározta, hogy a kedvező eredmények lát­tán lépéseket tesz majd az analfabéták oktatásának állandó­sítása tárgyában. Nagy nemzeti cél ez: benne lüktet a vágyó­dás, hogy minél intenzivebbé le­hessen a magyar kultúra. És a jövendő, melyet nagynak és dia­dalmasnak akarunk tudni, köve­telőén sürgeti, hogy álljon so­rompóba az egész magyar társa­dalom és válvetett küzdelemmel és hadrendbe sorakoztatva min­den erőnket, dolgozzunk a kul­turális megerősödés munkáján. Ez az élet útja és ez az az egyetlen ut, melyen beérhetjük a boldog és erős Magyarországot. Választ a vármegye. — Uj megyebizottsági tagok. — A november husznnhatodiki me­gyebizottsági tag«választásra élénk érdeklődéssel készül a vármegye. A választókerületek elnökeinek és he­lyettes elnökeinek folytatólagos név­sorát a következőkben adjuk: 34. Nagymihályi vál. kerület. Elnök Poláuyi Géza Nagymihály, h. elnökök Oppitz Sándor és Bajusz An­dor Nagymihály. 35. Nátafalvai vál. kér. Elnök dr. Ferenczy Elek Sztan- kóepuszta, h. elnökök Mihalovich Jenő Tapolyán, Zsembery János Pet- róc. 36. Monoki vál. kér. Elnök Petsór Gyula Monok, h. elnök Lemesánszky János Monok. 37. Nagypólányi vál. kér. Elnök Bihari Emánuel Méhes­falva, h. elnök dr. Marton Sándor Szinna. 38. Olaszliszkai vál. kér. El­nök Kolbay Gergely Tolcsva, h. el­nök Pornárffy Gyula Olaszliszka. 39. Ondi vál. kér. Elnök Váry Rezső Szerencs, h. elnök dr. Vitányi Miklós Szerencs. 40. — Papházai választó kerület. Elnök Csiszár Árpád Szinna, helyettes elnök Kovaliczky Irén Telepóc. 41. Pazdicsi vál. kér. Elnök Frölich Gyula Nagymihály, h. elnök dr. Widdder Márk Nagymihály. 42. Perbenyiki vál. kér. Elnök Laho- csinszky Adolf Nagytárkány, h. elnök Mitrovich István Kisdobra. 43. Rákóci vál. kér. Elnök Kristóf Lajos Vásár­hely, h. elnök Szluh János Vásárhely. 44. Sárospataki I. vál. kér. Elnök Bálint Dezső Sárospatak, h. elnökök Radácsy ’ György és Csajka Endre Sárospatak. 45. Sárospataki II. vál. kér. Elnök Szinnyey Gerzson Sáros­patak, h. elnökök dr. Molnár Hugó és dr. Bessenyey Zénó Sárospatak. 46. Sátoraljaújhelyi vál. kér. Elnök i Matolai Etele Sátoraljaújhely, h. el- I nökök. Keresztessy Lajos (ügyvéd) és Kiss Ödön Sátoraljaújhely. 47. Szécs- mezői vál. kér. Elnök Benedek Dénes Hór, b. elnökök Nemes Sándor, Der- finyák Béla Parnó. 48. Szerencsi vál. kér. Elnök Bányay János Szerencs, h. elnökök Szabadhegyi Imre és dr. Kesseő Géza Szerencs. 49. Szinnai vál. kér. Elnök br. Fischer Lajos Szinna, h. elnökök Várady Lipót és dr. Marton Dénes Szinna. 50. Szi- nyéri vál. kér. Elnök Wischán József Rád, h. elnökök dr. Szmrecsányi Béla Vóke, Miskolczy Endre Bodrogszentes. 51. Szőllőskei vál. kér. Elnök dr. Nyomárkay Ödön, h. elnökök Mogyo- róssy Jáncs és Kozma Gedeon Szől- lőske. 52. Sztárai vál. kér. Elnök Szkurkay Lénárd Sztára. h. elnökök Matuscsák János Alsókörtvélyes, So- mody József Nagymihály. 53. Sztropkói vál. kér. Elnök Malonyay Tamás Sztropkó, h. elnök Csintalan Mihály Sztropkó. 54. Takcsányi vál. kér. El­nök Petrasovich Elek Takcsány, h. elnökök Buday Sándor Virava, Bog- dányi Tivadar Cirókaófalu. 55. Tar- cali vál. ksr. Elnök Pienth Nándor Tárcái, b. elnökök Kárász Imre Takta- szada, Székely Imre Taktaharkány. 57. Tállyai vál. kér. Elnök Köhler Jakab Tállya. h. elnökök Ifjú Sóhalmy György és Lipóczy Norbert Tállya. 58. Tokaji vál. kér. Elnök Székely Károly Tokaj, h. elnök Füzesséry Ödön Tokaj. 59. Tolcsvai vál. kér. Elnök Constantin Géza Tolcsva, h. elnök Szőllőssy József Tolcsva. 60. Tőketerebesi vál. kér. Elnök Hiszem Kálmán Tőketerebes, h. elnökök dr. Marikovszky Pál és Tahy György Tőketerebes. 61. Udvai vál. kér. El­nök Madarassy Béla Udva, h. elnö­kök Fagulya Lajos Felsőkörtvélyes, dr. Rácz Miksa Homonna. 62. Utcási vál. kér. Elnök Haidinger Ottó Butka, h. elnök Chira Ágoston Utcás. 63. Varannói választó kerület. Elnök Gaál Sándor Varannó, helyettes elnök Werner Gyula Varannó. 64. Velejtei vál. kér. Elnök Czifrák Valér Barancs, h. elnökök Bencsik Béla Sátoraljaúj­hely, Pauliczky Gyula Hardicsa. 65. Zemplénagárdi vál. kér. Elnök dr. Barathy Béla Zemplénagárd, h. elnö­kök Czigányi Géza Bély, Csontos Gábor Zemplénagárd. A vármegye októbere. A közigazgatási bizottság ülése. — Napról- napra nő a kivándorlás. — Hivatali je­lentések. — Egy hónapi közigazgatás. — nov. 16. Zemplénvármegye közigatási bi­zottsága hétfőn tartotta meg nov. havi ülését. S a feldolgozott anyag bőven ontotta az impressziókat ahhoz, hogy mindent felölelő beszámolóját kapjuk a múlt havi vármegyei közigazgatás­nak. Zavartalanul, a legteljesebb'rend- ben funkciónált ezúttal is az a ha­talmas mechanizmus, aminek a vár­megyét tudjuk. S a nyilvánosság elé került jelentések kapcsán fokozott érdeklődéssel kell, hogy találkozzék a tény, hogy az Amerikába való kiván­dorlás nőttön-nő és napról-napra na­gyobb számmal cipeli egyfelőlről az élettel való küzködés, másfelőlről meg az emberi furfang a tengertjáró nagyhajókra a véreinket. S nincsen orvosság, mely útját akaszthatná a nagy vérvesztésnek és fájdalmas, méla rezignáció csak mindaz, amivel tudomást kell vennünk a fekete ered­ményekről. É ónk érdeklődéssel találkozott — a bizottsági ülés során — a Gort­vay Aladár szerencsi főszolgabiró fe­gyelmi ügyében kelt bejelentés is. An­nak idején némely lapok Nagy Sán­dor országgyűlési képviselő szájába olyan kijelentéseket adtak, melyek Gortvayt hivatali reputációjában sér­tették. Bár Nagy Sándor kijelentette, hogy a gyanúsító nyilatkozatot nem tette meg s azzal semmilyen közös­séget nem vállal, Gortvay fegyelmi eljárást kért maga ellen s azt kívánta, hogy hivatalos utón állapíttassák meg a rágalom. Miután Gortvay az alis­pán tanukénti kihallgatását is kérte, az alispán a vizsgálat vezetésével Thuránszky László főjegyzőt bízta meg. A főjegyző akkor ment szabad­ságra, Bernáth Aladár tb. főjegyzőt szólította hát fel, hogy ejtse meg a vizs­gálatot. A Bernáth delegálása ellen Gortvay felebbezést jelentett be, azt adván okul, hogy Bernáth vele atya- fiságos viszonyban van s ezt a körül­ményt — a vizsgálat során — az elfogult, rosszindulatú kritika köny- nyen félremagyarázhatja. A bizott­ság elvileg el is ismerte a Gortvay igazát, újabb intézkedésnek nem látta azonban szükségét, mert a főjegyző a szabadságáról időközben hazajött és már át is vette a vizsgálat veze­tését. Részletes tudósításunkat a kö­vetkezőkben adjuk: A megnyitó. Meczner Gyula főispán meg­nyitva az ülést, szives szavakkal üd­vözölte a megjelenteket. Az ülésen részt vettek Dókus Gyula alispán, Thuránszky László főjegyző, Bernáth Aladár tb. főjegyző, dr. Löcherer Lő­rinc főorvos, dr. Szirmay István fő­ügyész, Somogyi Bertalan és dr. Tát- ray Dezső alügyészek, Pilisy László árvaszéki ülnök, dr. Mizsák István tb. főszolgabiró, dr. Osváth Dezső tb. aljegyző : az állami előadók közül: Hönsch Dezső műszaki főtanácsos, Eiszenmann Oszkár pénzügyigazgató, Beregszászy István kir. tanfelügyelő ; a bizottság választott tagjai közül: gróf Andrássy Sándor, Fejes István, Matolai Etele, dr. Molnár Béla, Nagy Barna, Nemtliy József és br. Sennyey Miklós. Az alispánt Jelentés. Az alispáni jelentés beszámol arról, hogy a vármegye területén a IV. számú csendőrkerületi parancsnokság jelentése szerint a következő bűnese­tek fordultak elő: Hatóságok és ha­tósági közegek elleni erőszak 6, sze­mélyes szabadság megsértése 1, szem­érem elleni bűntett 1, családi állásra vonatkozó bűncselekmény 1, rágal­Reggeli és uzsonna kávéra — elfogadtatnak---------------------FREUNDLICH DEZSŐ cukrászdájában.--------------------111 1 ., Lapnak inai száma 4 oldal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom