Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-11-02 / 87. szám

November 2. ZEMPLÉN 3. oHal. nők. A nevezett minisztériumi urak jelentése alapján a most említett ta­gok az ipartestületből kiváltak s igy az ipartestület elesett ezeknek tag­díjaitól és az ő tagságukból eredő egyéb törvényes jövedelmektől. Ter­mészetes dolog, hogy amidőn ennek következtében az ipartestület bevétele erősen megcsökkent, a kiadások pedig változatlanok maradtak, a költségve­tésben deficit állott elő. Nem a szék­ház tehát — mely a saját amortizá­cióját fedezni képes — okozta a de­ficitet, hanem egyéb ipartestületi be­vételeknek időközi csökkenése. — Á mostani vezetőség nyíltan bevallott célja ennek a székháznak a dobra veretése. Hiszen ez volt a politikai vesszőparipa, amelylyel a régi veze­tőség ellen lázitottak s igy természe­tes, hogy hatalomra jutva, kénytele­nek a lejtőn tovább haladni. Végső konklúziók. S végső következésében azt kéri a felebbezés a minisztertől, hogy a panasz tárgyává tett körülmények megvizsgálására miniszteri kiküldöttet rendeljen ki, a tisziujitást semmisítse meg, az ipartestületet meg a 6000 korona s járulékai kifizetésére, a költ­ségvetés egyensúlyának helyreállítá­sára és a székház eladásának elkerü­lésére utasítsa. Elevenre tapint, a dolgok mé­lyébe hasit ez a felebbezés. Szomorú perspektívákat vetít az ember szeme elé és meg tudja értetni velünk azt a lemondást, mellyel az iparosok jó­része követi nyomon a mostani veze­tőség munkáját. Egyébként — amint értesülünk — Hieronimy Károly ke­reskedelemügyi miniszter méltányolva a felebbezésben felhozott argumen­tumokat, elrendelte, hogy a kereske­delemügyi minisztérium egy kikül­döttje személyesen, a színhelyen ve­gye revízió alá az ipartestületi ügyeket. A FÓRUMRÓL. A^királyhelmeo^jnandátum. A királyhelmeci választókerület­ben az általános választások alkalmá­val megválasztott báró Sennyey Mik­lós Kossuth-párti képviselő ellen a kissebbségben maradt ifjú Miklós Béla-párt petíciót nyújtott be a kir. Kúriához. A kúria választási ta­nácsa Staud Lajos biró előadásában ezt a petíciót kiegészítés végett visz- szautasitotta. Ä visszautasítástól szá­mított 15 napon belül a petíciót alá­irt tiz választó kiegészítve újból be­nyújtotta a kérvényt, amelyet a vá­lasztási tanács most már végleg visz- szautasitott, mert a kúriai bíráskodás­ról szóló törvény szerint egyizben visszautasított kérvényt „tizenöt na­pon belül más tiz választó újból be­nyújthatja.“ A kissebbségben maradt függetlenségi párt megbízásából most tiz uj választó, Szabó Sándor és tár­sai, újból benyújtották a petíciót a kir. Kúriához és hivatkoznak arra, hogy a kúriai bíráskodásról szóló tör­vény nem zárja ki azt, hogy ugyanaz a tiz választó is benyújthatja másod­ízben a petíciót. Ez okból kérik a kir. Kúriát, hogy a Sennyey Miklós báró megválasztott képviselő és Farkas Róbert választási elnök ellen benyúj­tott kérvényt elfogadja és rendes tár­gyalás kitűzésével tárgyalja le. Az érdekes kérvényt a Kúria választási tanácsa legközelebbi zárt ülésén fogja tárgyalni és ugyanakkor dönteni fog afelett, hogy ebben a vitás kérdésben álláspontot foglaljon el. Csendélet Homonnin. Zavaros hírek futottak szét Ho- monnáról. Csúnya viszálykodás bon­totta meg az ottani izraelita hitközség belső békéjét és olyan harciasán, annyi szenvedélyességgel csatázik egymás ellenében a pártokra szakadt hitközség, hogy már az újságok is tudomást vettek a viaskodásról és országszerte hallunk hangokat a ho- monnai botrányokról. S mert a pletyka szívesen torzít s az elfogultság na­gyon könnyen látja a fehéret feketé­nek, a tényállást — megbízható ho- monnai információk szerint — a kö­vetkezőkben adjuk: A hitközségi elnököt egy előző közgyűlés felhatalmazta arra, hogy újabb közgyűlést hívjon össze. Az előzőleg kifüggesztett Írásbeli meg­hívót a temlomban szóval is kiakar­ta hirdettetni az elnök és ennek megtételére a távollevő szolga he­lyett egy más hitközségi tagot kért fel, aki azt szívességből vállalta is. Ekkor azonban a templomgondnok tettleg megakadályozta a kihirdetést. A tettlegessóg folytán kényszerült az elnök arra, hogy a rendelkezésére bocsátott csendőrséggel tegye lehe­tővé a kihirdetést, amelynek köz­benjárását tehát egyedül a tem­plomgondnok szabálytalan renitens­kedése okozta. Hát az egész affér kicsinyes, csúnya pörpatvar és egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a hitélet fertő- ségét fokozza. Váltsa föl a jelenték­telen pörlekedéseket a közjóra való törekvés és a homonnai zsidóság — a hitközség szervezetében is — tel­jes erejével szolgálja azokat a nagy célokat, melyeket munkálnunk mind­annyiunknak hazafiui és emberi kö­telességünk. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A vármegye közgyűlése. Zemp- lénvármegye törvényhatósága f. évi november hó 8-ik napjának délelőtt 10 órakor Mecner Gyula főispán el­nöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysora a követ­kező: 1. A vármegye alispánjának jelentése a gőzfertőtlenitőnek a járá­sok részére leendő beszerzése iránt. 2. Igazoló választmány jelentése a vármegyei legtöbb adót fizető bizott­sági tagok 1911. évre kiigazított név­jegyzékének bemutatása és a bizott­sági tagok választásának elrendelése tárgyában. 3. Özv. Császár Pálnő öz­vegyi ellátás iránti kérvénye. )( Tárgyal a város. Sátoralja­újhely r. t. város képviselőtestülete dr. Reichard Salamon polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, mely­nek tárgysorán többek közt a követ­kező ügyek kaptak helyet: 1. Állami borital és húsfogyasztás s ezek kap­csán a bor, hús és szeszfogyasztási pótlékoknak 1911., 1912., és 1913. évekre leendő bizíositása céljából az egyezkedési tárgyaláshoz meghatal­mazottak kiküldése. 2. Pénzügyi bi­zottsági javaslat a sertés forrázó sür­gős rendbehozatala iránt. 3. Stern Lajos és társai kérvénye a napipiac visszahelyezése tárgyában. 4. Bejelen­tése a sátoraljaújhelyi kir. járásbíró­ság területi integritása iránti bizott­ság működéséről. 5. Pénzügyi bizott­ság javaslata mérnöki hivatal szerve­zése iránt. 6. Á községi választók 1911. évre érvényes névjegyzékének összeállítására kiküldött választmány­nak az 1911. évi községi választók névjegyzékének bemutatása. HÍREK. ^ temelő ünnepe. Az elmúlt nap a kegyeletes elborulások,a fájdalmas s könyes megemlékezések napja volt. Elmúlt idők ködén, elsuhant esztendők távolán át járt vissza az emlékezés és elborultan idézgette a színünk elé a nagy fájdalmak, a keserves könyhullajtások idejét. — Osztatlanul a mindannyiunkő a ha­lattak napja. És megindult az élő város a temetők felé és megteltek élettel, könyes elevenséggel a hol­tak városa. Apró, színes lángolások gyulladtak fel a sírok körül és misztériumok színeivel, tarka titok­zatossággal volt tele a temető. Már a kora délutáni órákban fekete ára­datok — sürü rajokban emberek — indultak a temetők felé és végig­vert és végighullámozott az utcá­kon az élet, amint megemlékezni járult a sírok elébe. S valami fáj­dalmas, megható ragyogásban úsz­tak a temetők. Mécsek lángolása és koszorúk mindenfelé: ez volt a képe az újhelyi temetőknek és le­hetetlen volt megindultság nélkül elegyedni az emberek közé, amint odavonta őket nagy, ezrekre rugó számmal — a sirhantok köré a ke­gyelet. Este nyolc órára azonban zápor kerekedett s amint rázuho­gott Ujhelyre az eső, még egyet, utolsót lobbantak az utolsó lángok és újból a csönd, a halálos csönd lett úrrá a temetőkben. — Halálozás. Mély részvétet kel­tett vármegyeszerte a hir, hogy gróf Andrássy Géza, országgyűlési képvi­selő, v. b. t. t. és neje született Kau­nitz Eleonóra grófnő fia, gr. Andrássy Károly hosszas szenvedések után, múlt hó 29 én éjjel, élete 22-ik évé­ben Budapesten meghalt. S az el­hunyt fiatal gróffal egy nemes lélek, kiváló emberi értékek szállnak sírba és az az osztatlan megbecsülés, mely- lyel Zemplénvármegye társadalma veszi körül gróf Andrássy Gézát, igaz részvéttel kór részt keserves apai fáj­dalmából. Az oly korán elhunyt, egy ragyagós s oly sokkal biztató fiatal­sága delén örök álomra szenderült fiatal gróf temetése ma ment Kraszna- horka-váralján végbe és a szomorú aktuson Zemplénvármegye vezető em­berei közül többen vettek — igaz részvéttel — részt. — Eljegyzés. Dr. Bettelheim Ig­nác ügyvéd eljegyezte Szőllősi Sán­dor, Sátoraljaújhely városi főszám­vevő és neje leányát: Szőllősi Olgát. — Országos vásár. Holnap, folyó hó 3-án és 4-én lesz a szokott lmre- vásár Sátoraljaújhelyben megtartva. Ez az országos vásár Ujhelynek leg­népesebb vásárja szokott lenni s elő­reláthatólag most is az lesz. — Hálöttek a rendőrre. Néhány vakmerő gazember október hó 30-áról 31-ére menő éjjel arra vetemedett, hogy közülök valamelyik rálőtt az éjjeli szolgálatot teljesítő rendőrre. Varga János rendőr azon az éjjelen a Jókai-utca végén négy gyanús alakra lett figyelmes. Éjfél után 1 órára járt az idő, amikor szokatlan jelenség egy mellékutcán több embert olyan kö­rülmények között látni, mint az is­meretlen négy alakot. A rendőr kö­zeledésére az éjjeli jó madarak az ungvári pincék felé menekültek, a hova a rendőr is követte őket. Mikor a pincék elé került, egyikük a rend­őrre lőtt, aki a lövést nyomban viszo­nozta, de a lövések közül egyik sem talált. A lövöldöző férfi azután tár­saival együtt a pincék közzé mene­kült üldözőjük elől, ahol az éj sötét­jében nyomtalanul eltűntek. A rend­őrkapitányság a tettesek kipuhatolása céljából a legszélesebb körben meg­indította a nyomozást. — Öngyilkos leány. Szukenyik Erzsébet kisztei születésű 16 éves, dohánygyári munkásnő, október 29-én Felsőzsolyomkai lakásán megmérgezte magát. Három darab pirosfejü gyufát oldott fel és azt itta meg afeletti elkeseredésében, mert többi társnői valamivel felbosszantották. A meg­mérgezett leányt lakásáról a helybeli közkórházba szállították, ahol az éj­jel kiszenvedett. A kórházban történt kihallgatása alkalmával előadta azt is, hogy végzetes tettéhez teljes árva­ságának gondolata is hozzájárult. — Szukenyik Erzsébet már egy Ízben megkísérelte az öngyilkosságot, de ekkor elvették forgópisztolyát, mely- lyel ki akarta oltani életét. — Megvételre keressük az „Adalé­kok Zemplénvármegye Történetéhez“ cimü havi folyóiratunknak az 1904. évi 3. és 4., valamint az 1905. évi 1. 2. és 3. füzeteit. A füzetek példá­nyait kétszeres árban vesszük meg. A kiadóhivatal. — Elfogott betörő. Prálya Lász’ó homonnai csendőrőrsvezető a múlt héten kitűnő fogást csinált. A Ho- monnával szomszédos cigánytanyán elfogott egy veszedelmes betörőt, aki a felvidéken hosszú időn át garázdál­kodott. A betörő Dorogi Miska névre hallgat és még nemrégen becsületes kocsis ember volt a felvidéki város­ban, de felcserélte mesterségét jöve­delmezőbbel. Eddigi bevallása szerint vagy öt helyen tört be és lopott, mig végre korgó gyomra behozta a cigány­tanyára s úgy került csendőrkézre. — Elgázolás. Október hó 30-án a nagyállomás közelében Takács Já­nos 1-es számú bérkocsi-tulajdonos kocsijával elütötte a talyigával elébe kerülő Szmoliga Béla 14 éves ujság- elárusitó fiút, akit súlyos sérülésével az „Erzsébet“ közkórházba szállítot­tak. A bérkocsitulajdonos ellen a rendőrkapitányság megindította a ki- hágási eljárást. menetrend Érvényes 1910. október 1-töl. Indul Sátoraljaújhelyből: Budapest felé Reggel személy v. postával 7 ó 32 p (Miskolcztól Budapestig gyorsvonat.) Délután személy v. postával 12 ó 09 p „ gyors v. posta és étkező 4 ó 39 p Este személy v. postával 8 ó 55 p D. u. teher v. szem.-száll. *) 4 ó 45 p Kassa felé Éjjel teher v. személyszáll. 4 ó 08 p Reggel vegyes v. postával 7 ó 25 p Délután személy v. postával 1 ó 13 p Este személy v. postával 8 ó 24 p Mezőlaborcz felé Reggel vegyes v. postával 7 ó 10 p Délután személy v. postával 1 ó 03 p Este személy v. postával 8 ó 34 p Csap felé Reggel vegyes v. postával 7 ó 39 p Délután gyors v. postával 1 ó 08 p D. u. teher v. szem. sz. Csapig 1 ó 20 p Délután személy v. postával 4 ó 37 p Este személy v. postával 8 ó 38 p Érkezik Sátoraljaújhelybe: Budapest íelől Éjjel teher v. személyszál.-al 4 ó — p Reggel személy v. postával 6 ó 29 p D. u. gyors v. posta és étkező 12 ó 37 p Délután személy v. postával 4 ó 10 p Este személy v. postával 8 ó 04 p (Budapesttől Miskolczig gyorsvonat.) Kassa felől Reggel személy v. postával 7 ó — p Délután személy v. postával 2 ó — p Este vegyes v. postával 7 ó 56 p Mezőlaborcz felől Reggel személy v. postával 7 ó 18 p Délután személy v. postával 4 ó 26 p Este vegyes v. postával 8 ó 13 p Csap íelől Reggel személy v. postával 6 ó 58 p Délelőtt személy v. postával 11 ó 49 p D. u. gyors v. posta és étkező 4 ó 17 p Este személy v. postával 7 ó 47 p *) Csakis minden vasár és ünnepnapot megelőző hétköznapon közlekedik. Felelős szerkesztő - Dr. Adriányi Béla. Fömunkatárs: Hajtényl Géza. Helyettes szerkesztő: Koboz Hugó. Lap tulajdonos : Éhlert Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom