Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-10-19 / 83. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. öktőber 19. A FÓRUMRÓL. A kultúra Jegyében. Csöndben, nesztelenül dolgozik Zemplénvármegyében a magyar nyel­vet és népnevelést terjesztő egyesü­let. Elkerül messze minden piaci lár­mát, nem ambicionálja, hogy a di­cséretek áradatával nyugtázza a nyil­vánosság mindenik lépését. Él a maga hivatásának és dolgozik — szívósan, fáradhatatlan kitartásssal — azoknak az időknek az eljövetelén, amikor általánossá lesz a kultúra és beéri a magyar föld is azt a szellemi szín­vonalat, amit Nyugateurópa felé nézve, olyan sóváran áhitunk. Az egyesület élén gróf Andrássy Géza és Fejes István állanak és már önmagában véve ez a tény is garanciája annak, hogy eredményesen kapcsolódik bele az egyesület a vármegye kulturális faktorainak sorába. Évről-évre köze­lebb férkőzik a maga nagy céljaihoz és ezek a kultúra jegyében való cé­lok joggal kötik le a mindannyiunk jóakaratu figyelmét. Az egyesület, mely a magyar nyelv és a népnevelés terjesztését munkálja évtizedek óta nem lankadó buzgalommal, vasárnap a vármegye- háza kistermében választmányi ülést tartott. A választmány megállapította az 1911. évi költségvetést s elrendelte az 1909. évi zárszámadási vizsgálat megőjtését. Megállapittatott a legkö­zelebbi közgyűlés ideje, intézkedés történt a nagytoronyai óvoda-helyiség rendbehozatalára és a felgyülemlett nyugdijfenntartási hozzájárulás tör­lesztésére vonatkozóan. Az ülés leg­jelentősebb pontja azoknak a taní­tóknak jutalmazása volt, akik Zem­plénvármegyében eredményesen és becsületes szívóssággal terjesztik a magyar nyelvet és népnevelést. Az egyesület a nemzeti kaszinó alapít­ványának kamataiból 100—100 kor. jutalmat szavazott meg Ónody Zol­tán kisráskai református, Kálnai Re­zső komlóskai gör. kath., Vajnay József abarai ref., Törössy Olivia szin- nai állami iskolai, Kóváry Emma modrai róm. kath., Borsodi Lázár mezőlaborczi izr. és Staveczky Géza tolcsvai róm. kath. tanítóknak. Az egyesület megemlékezése a kultúra, a népnevelés igaz, fáradhatatlan har­cosainak szól. Az élet mélyéről. Kedden délelőtt egy ismeretlen, borotvált arcú ember rátört egy apró négyesztendős leányra. A barna, mo­solygós arcú csöppség ott csatangolt a vágóhíd körül és alig néhány lé­pésnyire volt hazulról: jókedvűen hancuzodott hát az őszi verőfényben és élte nevetve, ártatlan kacagással a maga csöpp életét. S ilyenkor elő - vihog valamelyik bokor mögül az állati grimász. Rácsap arra a csöpp­ségre az őrült, a bestiális vágy és odatöri a maga szennyes akarata elé. S itt megismétlődik — isten tudja, hogy hányadszor — az élet. Egy is­meretlen gazember — tán közelebb áll a kórházhoz, mint a börtönhöz — erőszakot vesz egy négyesztendős, kicsiny leányon és halálos beteggé nyomorítja. Ez történt meg kedden délelőtt Ujhelyben, a vágóhíd köze­lében. S a tegnapi nap szenzációját ez az ocsmáuy hir adta. Villámgyorsan vitte előre a fáma és a déli órákban már városszerte ott csapkodott a lel­ketlen, megdöbbentő bestialitás hire. A kis leányt hozzátartozói beszállí­tották az Erzsébet közkórházba, ahol nyomban gondos orvosi ápolás alá vették. Sérülései azonban oly súlyo­sak, hogy nagyon kétséges, vájjon megmenthető-e az életnek. Lázasan, öntudatlanul hánykódik az elgyötört kis teste a kórházi ágyon és ha akad egy világos perce, mit tudja még, hogy milyen rettenet esett meg rajta. A rendőrség Schmidt Lajos kapitány vezetésével folytatja a nyomozást s mára virradóan egész éjszaka kutat­tak az ismeretlen gazember után. A nyomozat rendkívül nehéz, a kiindu­lási pontot a kis leány szakadozott, primitiv vallomása adja. A rendőrség több gyanús legényt már fel is haj­tott, a kis leánynyal való szembesí­tésük is megtörtént már, a teljes apparátussal folyó nyomozatnak azon­ban eddig más eredménye még nincs. Vasúti szerencsétlenség. — Vonatkisiklás Szerencsen. — Három áldozat. — A gyilkos gondatlanság. — Vasárnap reggel riasztó hírek fu­tottak be Ujhelybe. Szerencs közelé­ben vasúti katasztrófa történt és a gyilkos véletlen két emberéletbe gá­zolt bele. A városba ért hírek túl­zottan, eltorzítva adták tovább a ka­tasztrófáról való értesüléseket és az izgalmak, a bizonytalan hírek első félórája alaposan felzavarta Ujhely reggeli csendjét. Nyolc órára megjött a pozitív bizonyosság: a katasztrófát emberi gondatlanság okozta és két munkás, dolgos vasutasnak kellett fizetnie — nagyon keservesen, irtó­zatos keményen — a véres felületes­ségért. Ott, ahol a szerencsi állomás közelében a Máv. fővonalából kiága­zik a tokajhegyaljai vasút sínpárja, korai váltó áthelyezés folytán vonat­kisiklás történt és a katasztrófa so­rán Lapsánszky Márton kalauz az életét vesztette, Kobzsán Rezső posta- kisérő kalauz meg életveszélyes sérü­léseket szenvedett. A szerencsétlen­ségnek van egy harmadik áldozata is: Benkő Rezső szerencsi vasúti raktárnok, aki szemtanúja volta kisik­lásnak és a katasztrófa az idegeiben annyira megrendítette, hogy az izgal­makba beleőrült. A véres vonatkisiklásról a kö­vetkező tudósításunk számol be: (A szerencsétlenség lefolyása.) Vasárnap hajnalban a 406. sz. személyvonat, amely Budapestről este 10 óra 15 perckor indul Lavocne irá­nyában, a rendes menetrend szerinti időben, 3 óra 12 perckor érkezett Miskolczra. Innen 3 óra 41 perckor folytatta útját és 4 óra 42 perckor érkezett Szerencsre. A vonat zsúfolva volt utasokkal. Amint kifutott a sze­rencsi állomásról, a váltó korábbi át­helyezése folytán a robogó vonat leve­lező és postakocsija, 2 személyszállító s 3 teheráru kocsija átkerült a hegyaljai vonal sínpárjára. A kocsik nagy ro­bajjal borultak fel. A kisiklás percé­ben a postakocsiban foglalatoskodó Lapsánszky Márton és Kobzsán Rezső kalauzok úgy akartak menekülni a szerencsétlenség elől, hogy kiugrottak a postakocsiból. Az elsőnek nyakát vágták szét a kerekek, a másiknak két lábát metszették le. Lapsánszky szörnyethalt. Kevés híján a fejét vág­ták el a kerekek. Az áldozat miskoi- ezi lakos, harminc éve szolgálja az államvasutakat. Most télen akart nyugdíjba menni. A felesége és négy gyermeke siratja. Kobzsán sérülései életveszélyesek. A szerencsétlen szin­tén családos ember, Rákoson lakik. A felborult kocsik a távirda- és tele­fonoszlopokat is kidöntötték. Az uta­sok közül azonban senkiben sem tett kárt a szerencsétlenség. A katasztrófának már egy harma­dik áldozata is van : Benkő Rezső sze­rencsi vasúti raktárnok. A szegény szerencsétlen ember ott volt, amikor a katasztrófa történt és annyira megrémült, hogy elméje megzavaro­dott. A szerencsétlen vasúti raktár- nokot beszállították a miskolczi Er­zsébet közkórházba, ahova a súlyo­san sebesült Kobzsánt is bevitték. Még vasárnap során megoperálták Kobzsán Rezsőt a miskolczi kórház­ban. Jobb lába fejét amputálták. — Azonkívül a fején is több súlyos sé­rülés van. Állapota életveszélyes. — Lapsánszky holttestét hazaszállítot­ták Miskolczra s temetése ott folyt le óriási részvét mellett. (Mi okozta a katasztrófát.) A szerencsétlenségről azonnal távirati jelentést tettek a miskolczi üzletvezetőségnek, ahonnan Bajza Ist­ván főfelügyelő azonnal Szerencsre utazott. Vele ment Bacskay Dezső balesetvizsgáló is. A helyszínén meg­indították a vizsgálatot a baleset oka iránt s megállapították, hogy a sze­rencsétlenségnek idő előtt történt váltóállítás az oka. A szerencsi állo­másnak blokk-berendezése van, vagyis egy központi váltóházikóból irányít­ják az állomás összes forgalmi vál­tóit. A szerencsétlenség órájában Bodnár Béni forgalmi dijnok teljesí­tett itt szolgálatot. Beismerte, hogy a váltót ő állította át és könnyelmű­ségből nem nézett ki a blokk-ház ablakán, hogy a vonat elhaladt-e már a váltó fölött, hanem csak hozzáve­tőleg, a vonat rendes hosszúságából Ítélve gondolta, hogy a vonat már elhaladt a váltó fölött. Pál Géza szerencsi állomásfőnök a következőkben nyilatkozott a sze­rencsétlenségről : A katasztrófa hat óra huszon­négy perckor történt. Téves váltó­állítás folytán a 406. számú sze­mélyvonat a legutolsó vágányra került. Összesen nyolc kocsi borult fel: a levelező-, s a mozgóposta-, négy gyorsáru- és két harmadik osztályú szemólyszállitó-kocsi. — A levelezőben két vasúti alkalmazott ült. Lapsánszky Márton és Kob­zsán Rezső főkalauzok. A szeren­csétlenség pillanatában az egyik jobbra, a másik balra ugrott ki a kocsiból. Mind a kettő a szemben lévő postakocsi alá került. A sze­rencsétlenségért Bodnár Béni tizen­kilenc éves forgalmi dijnok felelős. Szegény öreg Lapsánszky már [ak­kor kiszenvedett. Kobzsán két lába- fejét elvitték a kerekek és súlyos belső sérüléseket is szenvedett. Bodnár Bénit a miskolci üzlet­vezetőség nyomban felfüggesztette ál­lásától és a legnagyobb erélylyel fo­lyik ellene az eljárás. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Nyolc nap alatt. Az 1883. évi XLIV. t.-c. 55. § ának b) pontja ren­delkezéséhez képest dr. Reichard Salamon polgármester ez utón is fel hívja mindazokat, kiknek negyedévi adótartozása 6 koronánál nem nagyobb, hogy adótartozásaikat és járulékait 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett Sátoraljaújhely r. t. város adó­pénztáránál fizessék le. Ezen határ­idő lejártával a végrehajtás második fokozata késedelem nélkül alkalma­zásba fog vétetni. )( Husvizsgálói tanfolyam. A husvizsgálatot földmivelésügyi minisz­teri husvizsgálati szabályrendelet or­szágosan rendezte, mely alkalommal kötelezővé tétetett, hogy minden köz­ség illetve külön e célból körzetté alakult községek egy a földmivelésü­gyi miniszter által kijelölt valamely nagyobb forgalmú vágóhidon rendsze­resített tanfolyamot végzett és képe­sített husvizsgálót kötelesek alkal­mazni. Legújabban a földmivelősügyi miniszter a sátoraljaújhelyi köz vágó­hidat is kijelölte mint olyat, melyen ily tanfolyamok tarthatók, és a tan­folyam vezetésével Göndör Herman városi állatorvost bízta meg, aki ez­úttal felhívja mindazokat, akik ma­gukat ily husvizsgálókká kiképez- tetni óhajtják, hogy nála jelentkezze­nek. A tanfolyam négy hétig tart. Bővebb tájékoztatással személyes je­lentkezéskor esetleg írásbeli megke­resésre fent nevezett állatorvos kész­séggel szolgál. A sportoló Ujhely. FootbaU-mérközés. — Ujhely és Kassa a bajnokságért. — A S. A. C. győzelme.- okt. 19. Szeles és kissé hideg időben tar­totta a S. A. C. harmadik bajnoki mérkőzését a „Kassai Munkás és Torna Egylet“ I. csapatával az el­múlt vasárnap. A publikum sem volt nagy, amit leginkább az időjárásnak lehet tulajdonítani. A mérkőzés, bár a S. A. C. főlénye már a játék elején kitűnt, mindvégig élvezetes volt s ta­lán először némi kis összjátékot is tapasztalhattunk csapatunknál. A csa­pat tagjai mindannyian igyekezettel a siker teljes érdekében munkálkod­tak s ha mingannyiok játéka nem is volt kielégítő, szereplésük még sem volt káros és nem rontott. A S. A. C.- nál a védelemnek kevés szerep jutott, labdához csak a II. félidőben jutottak egy néhányszor. Annál inkább dol­gozott azonban a csatár és fedezetsor, egyik támadást a másik után intéz­ték a K. M. T. E. kapuja ellen s hogy ezek még sem hoztak több go­alt, tisztán a tréning hiányának tud­ható be. Erős, szorgalmas tréningét ajánlunk a csatársornak s ha a csa­társor goalra lőni megtanul és a kapu előtt is megőrzi nyugodtságát, a kellő erélylyel keresztül vitt támadások eredményre fognak vezetni. A K. M. T. E. csapata némi csalódást keltett. Játékuk vasárnapi szereplésük után Ítélve gyengébb, mint a múlt évben volt. Támadásaik­ban nincs erő és legnagyobb hibája a csatársornak, hogy nem tartja meg helyét, hanem egy csomóba fut össze, így pedig eredményes játékot nem produkálhatnak, Hibája még a csa­patnak az is, hogy sokszor a durva­ság! ól sem riadnak vissza. A védelem végzett náluk legjobb munkát. A sorsolás a S. A. C.-nak ked­vezett s Ujhely kapja a jobb kaput. A K. M. T. E. kezdi a játékot szól ellen, de a labda azonnal a K. A. C.- nál van és ezen időtől kezdve úgy szólván az egész félidő alatt a K. M. T. E. kapuja előtt folyik a játék. Az 5. perc hozza meg a S. A. C.-nak az első goalt, a melyet Medveczky ügyes beadásából Gasparik lő a K. M. T. E. kapujába. Újra kezdés után megint a S. A. C. támad s újra a kassaiak mezőjén a labda. A 33. percben Med­veczky rúgja a második goalt, majd pedig a 42. percben Gasparik 11-es- ből a harmadikat. A K. M. T. E. e félidőben egyszer-kétszer megkísérli a támadást, de alig tud félvonalon túl jutni. Félidő: 3 :0. A II. félidő­ben Ujhely játszik szól ellen, de en­nek dacára a 2. percben Fekete cen­terhalf remek lefutása és Gasparik jól helyezett schotja négyre szaporítja a S. A. C. goaljainak számát. — Ez volt a goalok legszebbike és méltán megérdemelte a felzugó nagy tapsot. A II. félidőben több goal nem esik, a K. M. T. E. e félidőben már több­ször támad, de eredménytelenül, goalt lőni a játék idő végéig nem tud. A játék idő utolsó 10 perce sötétben folyik, a labda alig látható. A mér­kőzést Kondor Aladár (B. A. K.) ki­fogástalanul vezette. A S. A. C. ka­pujában Keresztúrit örömmel láttuk viszont, dolga nem sok akadt. Gas­parik, Fekete, a kis Kovács és Med- veczkyről a dicséret hangján kell megemlékeznünk, az ő szereplésük és ambiciózus jó játékuk vitte a csapa­tot győzelemre. Egy pár megjegyzést kell még tennünk a mérkőzések rendezésére vonatkozólag s azt hisszük, hogy a club érdekében cselekszünk akkor, a midőn azt ajánljuk, hogy a játé­kosok testi épségére való tekintettel a pálya legalább némileg rendbe ho­zandó lenne, mert a pálya talaja ez- idő szerint — a múltban sem volt ugyan sokkal külömb — oly állapot­ban van, a melytől maholnap a játé­kosok maguk is elszaladnak, hát még a vendégcsapatok. Figyelem lenne fordítandó arra is, hogy a mérkőzé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom