Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-10-12 / 81. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. Október Í2* 81. (4992.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhiratal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttórben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [6 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdető* seknél árkedvezmény. Dókus Ernő beiktatása. A tiszáninneni református egyházkerület tegnap iktatta be magas méltóságába uj főgondnokát: Dókus Ernőt. És mindenfelőlről, ahol a becsületes érdem és a szeplőtlen, tiszta emberi értékek visszhangra találnak: nemes lel- kesültséggel járult Dókus Ernő elébe az elismerés. Az az installáció, mi tegnap zajlott le szokatlan fényességgel Miskolcz falai között, megszólaltatta azokat a szimpátiákat is, melyekkel találkozik évtizedek óta Dókus Ernő a magyar közéletben való minden lépése során. Nemcsak az egyházkerület ünnepe volt a tegnapi nap, amikor a magas egyházi méltóság tisztjét hivatalosan is Dókus Ernőre ruházta, de ünnepe volt a tegnapi nap a magyar közéletnek is. S őszinte szeretettel s a ragaszkodásnak olyan ragyogóan szép tanúságát adva, ami csak legjelesebbjeinknek jár ki, köszöntötte a tegnapi napon Dókus Ernőt a nagy nyilvánosság. Zemplénvármegyében Dókus Ernőről újat aligha tudunk már Írni. Egygyé forrt ezzel a vármegyével s csak a legnemesebb, a legigazabb emberi értékeket becsüli Zemplén, amikor Dókus Ernőt a legjobbjai közül valónak tudja. Minden gondolatával és minden érzésével a közérdekeké Dókus Ernő: s a magyarságért való küzdelembe becsületes sza- badelvüséget s az indulataiban és az elhatározásaiban férfias lelkesedést vitt bele. Nagyszerű tűzzel, fanatikusan ég, lobog benne ennek a földnek a szere- tete és a filantrópia sohasem számított rosszul, ha Dókus Ernőben a maga igaz, őszinte harcosát látta. Egy életet áldoz annak, hogy előre segítse diadalmas fejlődésében a nagy magyar összességet és munkálja ezt a szent célt nagy, nemesre hivatott erejével és hadrendbe sorakoztatva azokat az értékeket, melyeket mindenkoron csak becsült és elismeréssel találkozott egyénisége rejt magában. Kerüli a lármát, nem barátja a hangos, tülekedő szónak: de nincsen olyan nemes elhatározás, mely mellett Dókus Ernő hiven s becsületesen ki ne tartana. S nemcsak Zemplénvármegye, de az egész ország annak tudja Dókus Ernőt, akinek mi tanultuk meg szeretni és becsülni. A gáncs sohasem férkőzhetett hozzá, a himnusz nem ingatja meg és azok az értékek és a maga nagy céljaiért való az a puritán lelkesedés, melylyel harcol a magyarság fejlődéséért évtizedek óta, vezető szerepet juttattak Dókus Ernőnek a magyar közéletben. Az élete az összesség javáért való folytonos küzdés és amikor a tiszáninneni református egyházmegye a legmagasabb egyházi méltóságába : a főgondnoki székbe Dókus Ernőt emelte : a nemzetért való becsületes harcra készséget, a küzdelemre mindig kész makulátlan emberi értékeket s az egyházmegyéjét szolgálni vágyó tudást, igaz munka- szeretet becsülte meg Dókus Ernőben. * Miskolczon tegnap folyt a tiszáninneni református egyházmegye uj főgondnokának : Dókus Ernőnek a főgondnoki méltóságba való beiktatása. A hagyományos fénynyel és nagy lelkesedés mellett lefolyt installációról a következőkben számolunk be. * (Miskolczi tudósítónktól.) A főgondnoki beiktatásra és az egyházkerületi közgyűlésre rendkívüli nagy számmal jelentek meg a református egyház világi és egyházi vezető emberei s már tiz órakor együtt voltak a leánynevelő intézet nagy tanácstermében, ahol élénk beszélgetésbe mó- lyedve, tárgyalták az egyház ügyeit. S valami nagyon színes, élénk, mozgalmas kép fejlődött ki a tágas teremben. Diszmagyar ruhás ünneplők között püspökök állottak ornatusban, azután egyszerű fekete ruhába öltözött ünneplők. Valamennyi résztvevőt emelkedett ünnepi hangulat töltötte el és mindnyájan várták a beiktatási ünnepség kezdetét, amelyet a Kos- suth-utcai templom harangjele adott tudtul. A tiszáninneni kerület vezetősége részéről jelenvoltak: Dókus Gyula zempléni alispán, a sárospataki főiskola gondnoka, Meczner Béla, Ragályi Béla, Meczner József, báró Vay Elemér borsodi főispán, egyházmegyei gondnokok, Bornemissza László zempléni főjegyző, báró Ragályi Balassa József tanácsbiró, Dókus László zempléni főjegyző, Lukács Géza gömöri alispán, tolcsvai Nagy Barna és Szálai László orsz. képviselő. — A többi kerület képviseletében jelenvoltak: dr. Erős Lajos püspök, gróf Degen- feld József főgondnok, dr. Antal Gábor dunántúli püspök, Baksa Lajos dr. konventi előadó, Kovácsi Sándor miniszteri tanácsos, a budapesti egyház főgondnoka, Petri Elek budapesti lelkész, Kenessey Miklós, Sárközi Aurél egyházmegyei gondnokok, Német István dunántúli egyházkerületi főjegyző, Faragó János pápai főgimnáziumi igazgató, Péter Károly erdélyi egyházkerületi titkár stb. Pont 10 órakor megkondult a Kossutb-utcai uj templom harangja, jelt adva a beiktatási ünnepség megkezdésére. Erre az összes jelenvoltak a Kossuth-utcai templomba vonultak, ahol a beiktatási ünnepély lefolyt. Ä templomban az ünnepélyt a 37. dicséret vezette be, melyet a hívők énekeltek. Ezután megjelent a szószéken Vadúszy Pál íelsőborsodi esperes és imát mondott. Az isten- tisztelet után Meczner Béla egyházmegyei gondnok megnyitotta a templomban a közgyűlést és a megválasztott főgondnok meghívására küldöttséget jelölt ki. A küldöttség tagjai voltak: Ragályi Béla egyházmegyei gondnok, Lukács Géza gömöri alispán, Tüdős István esperes, Dókus Gyula alispán és Szűcs István esperes, akik Révész Károly kassai főesperes vezetése alatt mentek a megválasztott főgondnokért. Pár perez múlva megjelent a küldöttség élén Dókus. Ernő megválasztott egybázkerületi főgondnok és Va- dászy Pál esperes, miután kijelentette a Dókus Ernőnek egyházkerületi főgondnokká történt megválasztását, a hivatali pecsét átadása mellett felkérte őt a hivatali eskü letételére. A megválasztott főgondnok Szalay László orsz. képviselő, egybázkerü'eti főjegyző, felolvasása mellett letette az esküt. Dókus Ernő főgondnok meghatot- tan mondott köszönetét a nagy kitüntetésért, mely őt a főgondnokká történt megválasztása alkalmával érte. Majd hosszabb, hatásos beszédben terjeszkedett ki a református egyházi élet minden mozzanatára, érintette a fontosabb kérdéseket, rámutatott ama támadásokra, amelyek utóbbi időben az egyházat érték s amelyeket erélyesen visszautasított. Majd végül ismételten köszönetét mondott megválasztásáért. A beszédet lelkesen megéljenezték. Czinke István egybázkerületi lelkészi aljegyző üdvözölte most az uj főgondnokot az egyházkerület nevében. Dókus Ernő főgondnok aztán berekesztette a közgyűlést s fogadta a templomban a jelentkező küldöttséget. Délután két órakor a Korona szálloda emeleti dísztermében az uj főgondnok bankettet adott, amelyen számos felköszöntő hangzott el. A vármegye szeptembere. — A közigazgatási bizottság ülése. — dr. Löcherer Lőrinc ünneplése. — Hivatalos jelentések. — Mély furásu kutak a községekben. — Általános impressziók. — — okt* 12. Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt tartotta meg október havi ülését. Szürke, csöndes lefolyású volt az ülés, a tárgysorban egyetlen olyan pont sem akadt, mely hosszadalmasabb vitát provokált volna. Minden kitérés nélkül és gyors iramban ért — délelőtt 11 órakor — a tárgysor végére a tanácskozás és a hivatalos jelentésekből összefutó impressziók ezúttal is igazolták, hogy a vármegyei közigazgatás minden zavar nélkül látta el a múlt hónapban is a kötelezettségeit. Az ülés bevezetését a dr. Löcherer Lőrinc megyei főorvos ünneplése adta: szívélyes szavakkal s őszinte, lelkes ovációk keretén belül ezúttal nyújtotta át Meczner Gyula főispán a főorvosnak a Ferencz József-rend lovag keresztjét. Őszinte örömmel találkozott — a továbbiak során — báró Sennyey Bélának az a nemes elhatározása, hogy minden hozzáforduló községben — a saját költségén — mély furásu kutakat ásat. S ezzel az elhatározással a minden filantrópiáért őszintén, becsülete- hevülő báró azt kívánja elősegíteni, hogy a községek lakói tiszta s egész séges ivóvízhez juthassanak. Bizonyos oldalakról élénk érdeklődés várta a nagymihályi iskolai gondnokság felmentése tárgyában beadott felebbezés tárgyalását. A gondnokság ugyanis ismételten elmulasztotta az iskola számadásainak felülvizsgálatát, mire a főispán törvényadta jogánál fogva és a tanfelügyelő előterjesztésére fölmentette tisztjük alól a gondnokság tagjait. A fölmentés ellen Beleznay János nagymihályi járásbiró felebbe- zést adott be, miután azonban a gondnokság fölmentése tisztára főis- páni jogkör, a felebbezést a bizottság levette a napirendről. Részletes tudósításunkat az alábbiakban adjuk : (Dr. Löcherer ünneplése.) Hétfőn délelőtt tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága október havi rendes ülését. A Meczner Gyula főispán elnöklete alatt lefolyt tanácskozáson részt vettek: Dókus Gyula alispán, Tburánszky László főjegyző, Bernáth Aladár tb. főjegyző, Pintér István árvaszéki elnök, dr. Szirmay István tiszti főügyész, Somogyi Bertalan alügyész, dr. Löcherer Lőrinc tiszti főorvos, Révész György törvényhatósági fő- állatorvos, Görgey Gyula tb. főszolgabíró és doktor Osváth Dezső tb. aljegyző: az állami hivatalok vezetői közül HöDsch Dezső műszaki főtanácsos, Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgató s Beregszászy István kir. tanfelügyelő, a bizottság választott tagjai közül Fejes István, Lehoczky Endre, gróf Mailátb József, Matolai Étele, dr. Molnár Béla, Nagy Barna és Széchenyi Ernő gróf vettek részt az ülésen. Meczner Gyula főispán megnyitva a tanácskozást, előadja, hogy koronás uralkodónk — amint az már köztudomású — a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki Löcherer Lőrincet, a vármegye nagyérdemű tiszti főorvosát és a lovag-kereszt a főispáni hivatalhoz már le is érkezett. A maga részéről a leghelyesebbnek találta, hogy a közigazgatási bizottság ülésében nyújtsa át a főorvosnak a polgárerények megbecsülésül szánt szimbólumot: a lovagkeresztet, hiszen éppen a közigazgatási bizottság a legközvetlenebb szemlélője annak a munkásságnak, melylyel dr. Löcherer Lőrinc a humanizmus, a közegészség- ügy és a vármegye érdekében küzd és dolgozik fáradhatatlanul. Ez a munkásság túlontúl elég ahhoz, hogy a vármegye szeresse és becsülje dr. Lö- cherert. Azzal adja át a kitüntetett főorvosnak a lovagkeresztet, hogy a humanizmus, a közegészségügy és a vármegye fejlődése érdekében még sokáig hordhassa férfiúi mellén. Harsány éljenzés, őszinte s lelkes ováció fogadta a főispán bejelentését. Majd dr. Löcherer emelkedett szólásra és megbatottan, megindnlt szavakkal mondván köszönetét a köz- igazgatási bizottság kitüntető bizalmáért, átvette a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. Lapnak mai száma 4 oldal.
