Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-10-05 / 79. szám
Sátoraljaújhely, 1910. Október 5. 79. (4990.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztfiség és kiadóhiTatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyllttérben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.60 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Tisza István Aradon. — okt 5. Az Urnák 1910. esztendejében, október 6-án: holnap az aradi vesztőhelyen Tisza István gróf, Tisza Kálmán fia mond gyászoló beszédet a 13 vértanú emlékezetére. Nem azért Írjuk ezt ezen a helyen, mintha csodálni valónak tartanánk, hogy a magyar képviselőház fájdalma ezen a napon Tisza István aja- kán idézi fel a 48-as tragédia szellemeit. Elvégre, ez időszerint a magyar országgyűlést Tisza Istvánnál fényesebben, igazabban és karakterisztikusabban senki sem reprezentálhatja és több joggal és több öntudattal senki sem szólhat a nemzet képviseletében. Az ő fogalommá finomult neve a parlament szónokának megválasztásánál szinte önmagától és eruptiv erővel tolult előtérbe. Nem, nem azért. Mert azok a magasztos érzések, a melyek az aradi tizenhárom véres martiriumához fűződnek, nem tol- mácsolhatóbbak ékesebben szóló magyar ember ajkáról, mint a Tisza Istváné, akinek egyénisége a nemzeti erények oly színes koszorúját egyesíti magában. — Csupán a politikai taktikának egy rendkívül üdvös és múltak botorságát szanáló tényét akarjuk regisztrálni Tisza István ezen missziójának hangsúlyozásával. A régi szabadelvű-pártot a kuruckodó ellenzék, mint a feketesárga aulikusság megtestesülését tüntette fel, mert ezen párt a nemzet és a király közötti viszony zavartalanságát azzal látta biztosítottnak, az 1867. XII. t. c.-ben kifejezett kibékülési eszméket megvalósítódnak, ha az 1848-hoz fűződő tömegmozgalmaknál a „fá- tyolt a multra“-féle szentimentális gyengédséget alkalmazza. Ennek a szemérmes, érzékeny magatartásnak az lett a következménye, hogy a szabadelvüpárt elvesztette a népszerűségét az országban és nemcsak a küzdő ellenzék táborában, hanem a magyarság egyes hatalmas rétegeiben megkezdődött vele szemben az elhidegülés folyamata. Azzal bélyegezték meg, hogy feláldozza Bécsnek a nemzeti eszmét és nem ismeri ünnepnek a magyar múlt legszebb hőslegendájához, a szabadságharchoz fűződő évfordulókat. Ezt a helyzetet a 48-as demagógok pokoli ötletességgel aknázták ki. A kuruckodó nacionalizmus hősi jelmezeibe öltözve, végigjárták a magyar vérrel megitatott mezőket és misztikus hasonlatokban gazdag s nemzeti tirádákat harsogó beszédek kíséretében sajátították ki a szabadelvüpárt rovására, a maguk számára nemcsak a népszerűséget, hanem azt a meggyőződést is, hogy csak az ő pártjukban, csak az ő személyükben foglaltatik a magyarság eszméjének és ideáljának kultusza. A nemzeti munkapárt megelégelte ezt a szemfényvesztő játékot és mint a parlament hatalmas többségi pártja, amelynek elveit szankcionálta a magyar szavazópolgárság túlnyomó része, enunciálni’ kívánja, hogy a magyarság nagy, küzdő vértanúinak emlékét nem egy pár frakció, hanem a magyar nemzet egésze, teljes hivatalos reprezentációja is teljes kegyelettel zárja szivébe. Kinyilatkoztatja a kormánypárt, hogy bár a bankkérdésben nem teszi magáévá a demagóg- ság szélsőséges álláspontját és a nemzet és királya közötti egyetértést nem veszélyezteti a dinamikai hatást keltő, de teljesen irreális tirádák hangoztatásával, de a mikor a nemzeti eszme nagy jótevőit kell térdre borulva, imádkozva magasztalni, mindig és pedig az elsők között jelenik meg kegyeletével. És ez a megnyilatkozás tanuságtétel a maga becsületes hazafisága mellett, melylyel nem a cifra szavak, de az alkotó munka politikáját vállalta. És az eljövendő Magyar- országnak hálás kegyelettel kell meghajolnia minden martirium előtt, melyből a múlt — a legendás, a diadalmas múlt — sarjadt ki. Ez komoly, örvendetes és fontos tanulsága a Tisza István megbízatásának és megvagyunk róla győződve, hogy az aradi ünnep leglélekemelőbb mozzanata lesz, midőn a mai magyar közélet legbálványozottabb és legerőteljesebb egyénisége fűz reflexiókat annak a nagy tizenháromnak alakjához, akik egy bus, ködös őszi reggel hősi halált haltak a magyar nemzeti jövendőért. A nemzet őszinte, osztatlan együttérzése kell, hogy elkísérje a fájdalmas utján Tisza Istvánt s el kell, hogy hallgasson minden pártpolitikai skrupulus, amikor Tisza István áll majd oda az aradi golgota elé, hogy szóban öntse a nemzet kegyele- tes háláját. A nemzet lelke ver majd a Tisza István szavaiban és kristályos tisztasággal él majd az ő visszaemlékezésében a mindnyájunk könnyes elborulása, melylyel magunk elé idézgetjük az aradi tizenhármak szent s szeplőtlen kálváriajárását. 9 vármegye közgyűléséből. — A két napos tanácskozás. -- Szürke tárgysorral. — Az elmaradt királygyakorlatok. — — okt. 5. Multi számunkban, már beszámoltunk az őszi vármegyei közgyűlésnek azokról a jelentősebb tárgyai ról, melyek közvetlen közelről érdekelték a nyilvánosságot. Két napon át tartott a közgyűlés és két nap szakadatlan s folyton való munkája után — pénteken estefelé — végére ért a törvényhatóság a tárgysornak. Százhetven pont került a közgyűlés elé és ennek a hatalmas tárgysornak a megvitatása körültekintő gondosságot követelt. Amint a törvényhatóság átsiklott a szürkébb és csak kicsiny kört érintő tárgyakra, csütörtök délben egyszerre megcsappant az érdeklődés és alig egy-két törvényhatósági bizottsági tag vett csak részt a tanácskozáson. Hivatalos beszámolók, egy sereg községi határozat fölülvizsgálata s közigazgatási előterjesztések merítették ki további részében a tárgysort, melynek jelentősebb és elevenséget Ígérő tárgyait még csütörtök délelőtt letárgyalta a törvényhatóság. A közgyűlésen mindvégig Meczner Gyula főispán elnökölt. A múlt számunkban adott tudósításunk kiegészitőséül még a következőket közöljük : A szürke tárgyeor. Az izbugyaradványi körjegyzőség pótszabályrendeletét a segédjegyzői lakbérre vonatkozó részletében jóváhagyták, úgy szintén jóváhagyatott Homonna községnek a járda és csatorna építés tárgyában kelt szabályrendelete. Taktaharkány községnek az iskola-ügy rendezésére vonatkozó határozatától a jóváhagyás megtagadtatok. A sátoraljaújhelyi Chevra-Ka- discha egylet azzal a panasszal fordult a vármegye törvényhatóságához, hogy anyagi kérdésekben a kórház igazgatósága vele szemben nem jár el méltányosan s a panasza megoko- lásául utalt az egylet 7 konkrét esetre. A közgyűlés a panasznak helyt adott és utasította a kórház igazgatóságát a méltányosabb eljárásra. Az utcási körjegyzői lak vételére vonatkozó községi határozat jóváhagyatott. A ho- monnaolykai jegyzői kör szabályrendeletétől, valamint a havaji körjegyzőségekhez tartozó községek szervezkedési szabályrendeletétől a törvényhatóság a jóváhagyást megtagadta. Vajdácska és Luka községek szervezkedési szabályrendeletei jóváhagyattak. Jozefovits Mór homonnai vámbérlőnek azon kérvénye, melyben a vámbérleti összeg 50%-ának az elengedését kérelmezte, elutasittatott. A csemernyei körjegyzőséghez tartozó községek uj szabályrendeletei jóváhagyattak. A kelesei körjegyzőséghez tartozó községek szervezkedési szabályrendeleti, a gálszécsi segédjegyzői állás szervezésére vonatkozó községi határozat, a zemplénagárdi körjegyzőség községeinek uj szervezkedési szabályrendeletei s a magyarizsépi úrbéres gazdák telekkönyvi kiigazítása tárgyában kelt elsőfokú határozatok jóváhagyattak. A Varannó községben befolyó anyakönyvi dijak felerészben a körjegyző és felerészben a segédjegyző között osztatnak meg. Sárospatak községnek az Erzsébet-tér megnyitása tárgyában hozott határozata vélemériyes jelentéstétel végett kiadott a főszolgabírónak. Rátka községnek 5000 és Golop községnek 6000 koro- nányi kölcsönök fölvétele tárgyában hozott határozatai jóváhagyattak, úgy szintén jóváhagyatott Sátoraljaújhely r. t. városnak erdőrész eladása tárgyában kelt és Mezőlaborc községnek a községi biró tiszteletdiját megállapító határozata. Elutasította a törvényhatóság a vármegyei utbiztosok azon kérelmét, hogy a II. rangosztályba soroztassanak és részükre drá gasági pótlék engedélyeztessék. Az abarai körjegyzői laképitóse ügyében kimondotta a közgyűlés, hogy amig a telek jogerősen nincs megvéve, addig építkezni sem lehet azon. Sajóhidvóg községnek községi korcsma létesítése tárgyában hozott határozata jóváhagyatott. Felhatalmazta a törvényhatóság az alispánt, hogy a koleraveszedelemre való tekintettel minden járás részére két fertőtlenítő gépet szerezzen be és intézkedjék a régi gé- kijavitása iránt. Sztropkó és a király gyakorta tok. Terjedelmes alispáni jelentés adott számot a királygyakorlatok elmaradásának alkalmából bekövetkezett tényekről. Julius harmincegyedikén vette kézhez az alispán a királygyakorlatok elmaradását bejelentő táviratot. Az utak s hidak rendbehozatala már folyamatban volt s a bevégzetlen munkát — még a szerződési kötelezettségektől eltekintve — sem lehetett abbahagyni. A munkálatok fedezetéül a kereskedelmi kormány annak idején százezer koronát helyezett kilátásba, a lefuvást bejelentő távirat megérkeztéig 75—80 ezer korona lett ebből az összegből elköltve és a munkálatok befejezése fel fogja emészteni a teljes százezer koronát. Az alispán előterjesztésére a törvényhatóság azzal a kérelemmel fordul a kereskedelemügyi kormányhoz, hogy a munkálatok műszaki felülvizsgálatáig a kilátásba helyezett százezer koronából előlegezzen hatvanezer koronát. A sztropkói utak rendbehozatalára 13 ezer koronát engedélyezett a belügyi kormány, az utak azonban csak hatezer korona költséggel hozattak helyre és felirati- lag kéri a törvényhatóság, hogy a hatezer koronát utaltassa át a vármegye pénztárába a belügyi kormány. A FÓRUMRÓL. A megreparáit A Tokaj-Hegyalja ja- hiba varészét tavaly a peronospora pusztította végig s ez idén a jég verte el. Éz az egyik tény. A kormány tudatában van annak, hogy nemzetgazdasági szempontból mit jelent a Tokaj-Hegyalja virágzása, elkövet hát mindent, hogy a mi aranyat termő szőlőhegyeink ne kárhoztassanak meddőségre. Ez a másik tény. S hogy a két faktum között élő s szerves kapcsolat következhessen be, az a vármegye törvényhatóságán múlott. Amikor először került szóba a dolog, olyan szempontok voltak az irányadók, melyek ellene szóltak a kézfizetői kezesség vállalásának. A törvényhatóság tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem vállalja a kormány által fölajánlott jótállást. így állt a dolog, amikor dr. Molnár Béla, a megyasszói kerület Lapunk mai száma 4 oldal.
