Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-10-01 / 78. szám
Sátoralj aujhely, 19Í0. Október í. 78. (4989.) Negyvenegyedik évfolyam. *5*5 Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztéség és kiadóhiratal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög eentim. után 8 fill. — Állandó hirdető* seknél árkedvezmény. [9 „munkavágyó“ ellenzék. — okt 1. Évek óta úgyszólván semmit sem dolgoztak s az állam legsürgősebb szükségletei ezért nem nyertek kielégítést, mert ők minden parlamenti munkát meghiúsítottak. Most aztán, hogy a parlamenti munka érthető okból rövid néhány napra eltolódott, rettenetes munkadüh fogta el őket s csorbult buzogányukkal osto- molják a kormányt munkáért. Ü Ha ez a munkaláz tavaly kerítette volna őket hatalmába, amikor munka is volt és alkalom is a munkára, milyen sok hasznos törvény születhetett volna! De ők éppen most akarnak dolgozni, lazasan, sürgősen, hogy az országnak minden szükséglete minél előbb fedezve legyen, minden baja, bánata, nyomorúsága elenyésszék! Ha az elmúlt esztendő tétlensége nem tanitott volna meg ben- nüket a kételkedésre, még elhin- nők, hogy az ellenzéken komoly munkaláz vett erőt, de a tapasztalatok után komoly kételyeink vannak az iránt s inkább azt kell hinnünk, hogy ez a munka utáni kesergés nem egyéb, mint megvádolása a mai kormánynak, hogy a parlament részére nem készített elő munkaanyagot. Ez a vád azonban nem igen alapos s nem is állhat meg. A Héderváry-kormány tudvalevőleg rendkívül súlyos viszonyok között vette át az ország ügyeinek vezetését s elsősorban az ország döntése elé bocsátotta politikáját. A választási kampány pedig — ezt nyilván az ellenzék is belátja — nem volt alkalmas idő törvényelőkészítő munkálkodásra. Amikor azután a nemzet szankcionálta a kabinet politikai programját, az egyes minisztériumokban megkezdődött a előkészítő munka és serényen, zajtalanul folyik ma is. Fontos és nagy horderejű reformmunkák készülnek, melyek nagy fontosságot igényelnek s igy érthető, hogy egy-két hónap alatt nem készülhettek el parlamenti tárgyalásra. Ezért azonban komolyságra igényt tartó vád a kormányt nem illeti. Vannak azután más megoldásra váró feladatok, melyek viszont olyan természetűek, hogy szükségessé teszik a monarchia másik államának minisztériumával való tárgyalásokat. Érthető, hogy e kérdéseknél véleményeltérések merülhetnek fel, melyeknek kiegyenlítése és a magyar érdekek hathatós megvédése szintén időt vesz igénybe. A kormány kétségtelenül szívesebben veszi magára a késedelem, mint a magyar érdekek sérelmével járó elhamarkodás vádját. A munkalázban szenvedők egyébként megvigasztalhatják magukat, hogy az állami költségvetés már október hó elején a ház asztalára kerül s ennek eddigi késedelme épp a koalíciós uralom gazdálkodásának a következménye, mert éppen a könnyelmű gazdálkodás folytán a budget összeállítása óriási gondot és rendkívül fáradságos és hosszú tárgyalásokat igényelt. Sajnos, hogy a parlament igy sem foghat még a tárgyaláshoz, aminek szintén a koalíciós uralom örökségének lebonyolítása az oka. Az uj kormány ugyanis a delegációs tárgyalásokat, amelyeket annak idején éppen azok akadályoztak meg, akiket most a munkadüh majd felvet, tovább nem halaszthatja, mert nem juthat abba a helyzetbe, hogy a delegációval a jövő évben tárgyaltassa a múlt évi közös költségvetést. A dolgozni akarók azonban megnyugodhatnak abban, hogy e mai parlamentre a közel jövőben nagy feladatok várnak. — Csak tartsák meg munkakedvüket az ellenzéknek azok a tagjai is, akik most olyan nagyon szeretnének dolgozni. Majd meglátják, hogy a munkára bő alkalmuk lesz. C\ hegyaljai segélyakció. — A vármegye Jótállást vállalt. — — okt. 1. A tokaj-hegyaljai segélyakció ügye csütörtökön arra a pontra jutott, honnan az örvendetes nemzetgazdasági szempontoknak egész raja ömlik elénk. A vármegye törvényhatósága vállalta a kormány által felajánlott hatszázezer koronás kölcsön készfizetői kezességét és ezzel megnyitotta, azoknak az áradatoknak a zsilipjeit, melyek a Tokaj-Hegyalja lábraállitá- sán munkálnak majd. Minden kicsinyes érvnek és minden fontoskodó skrupulusnak ellene szólt a kérlelhet- len faktum: Tokaj-Hegyalja olyan válságok előtt áll, melyek gyökereiből fordíthatják ki hosszú esztendők munkáját és keserves meddőségre szoríthatnak sok százezer koronára rugó vagyonokat. Á múlt esztendei peronospora érzékeny s nehezen, esztendők alatt kiheverhető károkkal járt, az ezidei jégverés azonban a már megingatott Hegyalját olyan tények elé sodorta, melyek a lassan való elsorvadással fenyegetnek. Nyomban a katasztrófa után felajánlotta a kormány a segítséget, a vármegye azonban kicsinyes szempontoknak rendelte alá a jelentőségében óriási problémát: Tokaj-Hegyalja talpraállitásának a lehetőségét s a kért készfizetői kezességet megtagadta. A törvényhatóság most reparálta a hibát és a komoly, tudatos argumentumok súlya alatt dűlőre segítette a segélyakciót. Miután a törvényhatóság elvállalta a jótállást, most már csak napok kérdése, hogy kiosztásra kerüljön a hatszázezer korona. Őrömmel konstatáljuk, hogy a közjóra való igyekvésnek sikerült távol tartania a kérdéstől minden párt- politikai elfogultságot. A törvényhatóságot csak egy szempont vezette és ez a szempont az, hogy Tokaj-Hegy- alján, ha anyagi áldozatok árán is, de segíteni kell. A kormány a legjobb indulattal sietett a Tokaj-Hegyalja segítségére, elment addig a határig, ameddig a maga felelősségének a tudatában csak mehetett és őszinte készséggel munkálkodott azon, hogy a kölcsön ügye mielőbb dűlőre juthasson. Nemes buzgalommal mozgatta a dolgot Kazy József füldmüvelésügyi államtitkár, a sátoraljaújhelyi választókerület országgyűlési képviselője s a törvényhatóság újabban való állás- foglalásának a maga egészséges és eleven argumentumaival dr. Molnár Béla szabott irányt. A vármegye törvényhatósága az őszi közgyűlés keretén belül, csütörtökön foglalkozott újólag a dologgal. Bernáth Aladár tb. főjegyző ismertette a közigazgatási bizottság és a gazdasági egyesület átiratait, melyekben arra kérik a törvényhatóságot, hogy vegye ismételten tárgyalás alá a 600 ezer koronás kölcsön ügyét. — Folytatólagosan bejelentette a tb. főjegyző azt is, hogy a községi jótállást egyetlen tokaj-hegyaljai község sem vállalta. A tanácskozás bevezetéséül Meczner Gyula főispán konstatálta, hogy a dolog tisztán áll a törvényhatóság előtt. A kormány ez esztendőre hatszázezer, jövőre 1 millió 600 ezer koronás kölcsönt ajánlott fel és hogy kölcsön fedezetéül a vármegye jótállását köti ki, arra a törvények szorítják. Állami pénzt másként elhelyezni nem lehet s ha a garanciáktól el is térhetne a kormány, akkor egyszerre más inségsujtotta vidékek is megrohannák s igazán nehezen válogathatna a kormány, hogy melyik vidéknek siessen előbb a segítségére. Á kormány a legjobb indulattal kíván segíteni rajtunk és csak a törvényhatóságon múlik, hogy akar-e élni a felajánlott segítséggel. Dr. Molnár Béla szólalt azután fel és meggyőzően, erőteljes argumentumokkal mutatott rá a kölcsön jelentőségére. Tokaj-Hegyalján ma másfél millió korona agrárkölcsön van és ez a kölcsön annyira nyomja a Hegyalját és annyira zavarja az értékesítési viszonyokat, hogy az agrárkölcsön reformját továbbhalasztani már nem lehet. A múlt kormány hosszas habozás után honorálta is azt az álláspontot, hogy a hátralékos annuitások tőkésittessenek és a törlesztési idő újabb 25 évre tólassók ki. Hoszszas rábeszélések után magáévá tett0 a koalíciós kormány ezt a kívánságot és vállalta azt a 850—4000 korona többletet, mit ez a reform az államra nézve jelent majd. A művelési kölcsönt — az agrár reformja mellett — csak mellékesen kérte a Tokaj- Hegyalja s hogy a kölcsönnek garancia nélkül való szétosztása tervbe volt véve és elő is volt kószitve, abból egy szó sem igaz. Aki mást mond, az valótlant állít. Constantin Bélát hívja fel tanuul arra, hogy a garanciamentességről a koalíciós kormány tudni sem akart, sőt még a kamatmentességtől is húzódozott. Hallotta már az az érvet is, hogy hogyan jönnek a sztropkóiak ahhoz, hogy a hegyaljai szőlők felsegitéséért az anyagi felelősséget vállalják. — Hátha megáll ez az argumentum, akkor ő azt kérdi, hogy hogyan jön a krassó- szörénymegyei ahnoz, hogy az ő pénzén segítse talpra ae állam a jégverte Tokaj-Hegyalját ? Ilyen törpe, kicsinyes szempontokat az ilyen nagy horderejű kérdések elintézésénél félre kell tenni s ha volt közügy, a mikor a vármegye közönsége osztatlanul hozott áldozatot, akkor most sem szabad mostohán bánni ezzel a nagyfon- tosságu kérdéssel. A kézfizetői kezesség vállalása sem kelthet mélyebb aggodalmat. Ha a kormány elfogadja a kölcsön fedezetéül a vármegyei pótadót, akkor nyilvánvaló, hogy nem kutat a garancia realitása után és beéri azzal az VeVo pótadóval, mely a törvényszabta maximális 5%-ból még nincs.lekötve s amikor elfogadja a kormány az 1/s°/o pótadót, mintegy jelzi, hogy a leírástól sem fog idegenkedni, hogy ha a vissza nem fizetett összegeket nem fedezi majd az az 1/a százalék. Segítség után kiáltottunk, ne utasítsuk hát el azt a kezet, mely a segítséget hozza. Tegyen félre a törvényhatóság minden alárendelt szempontot, ne vezesse más, csak az a férfias elhatározás, hogy a Tokaj- Hegyalján segíteni kell. Dr. Molnár Béla eljenzéssel fogadott, meggyőző erejű beszéde után id. Bajusz József szólalt föl. Lehetetlennek tartja, hogy a vármegye egyazon tárgyban két ellentétes határozatot hozzon és kívánatosnak tartja, hogy a vitából rekesztessenek ki a kölcsön érdekeltjei. Ellenindit- ványt ad be és kéri a törvényhatóságot, hogy tartsa fönn az augusztus havi határozatát. Dr. Szirmay István megnyugtatta id. Bajusz Józsefet; a törvényhatóság hozhat két ellentétes határozatot, az semmilyen jogszabályt nem sért és a vitában egyformán érdekelve van mindenki, az állam ugyanúgy, mint a törvényhatóság. Spillenberg József, Matolai Etele és Nagy Barna fölszólalásai után a törvényhatóság 58 szóval 4 ellenében vállalta a hatszáz ezer koronás kölcsönért a készfizetői kezességet és Dókus Gyula alispán javaslatára elhatározta, hogy feliratilag fogja kérni a kormánytól a jövő évre kilátásba helyezett egy millió 600 ezer koronás kölcsön kamatmentesen való folyósítását, az agrárkölcsön újabb 25 évre való kitolását és a hátralékok behajtásának beszüntettetését. == Van önrreUr: már t\r0.orrrä,sa, arról, Ír©g'V ===== a legszebb fényképek az „ELITE“ fényirdában készülnek ? W olcsó árak! Sátoraljaújhely, petőfi-uteza 14. sz. (az állami iskolával szemben.) W Művészi kiviteli -** Lapunk mai száma 10 oldal.
