Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-09-24 / 76. szám
Szeptember 24. ZEMPLÉN 3. oldal. dásra ajánlja az alapitó levelet. 5. Nagy János ujesanálosi biró a községi birák nevében üdvözli az alispánt. 6. Simcsik Nándor egyl. jegyző átadja a községek üdvözlő határozatait. 7. Pataky Miklós Sátoraljaújhely város főjegyzője megfelelő beszéd kíséretében átnyújtja a jegyzők emléktárgyát, a babér ezüst koszorút. 8. A jegyzői egylet elnöke bezárja a gyűlést. Gyűlés után ismerkedés a Magyar Király szálloda kávéházában. Este 6 órakor baráti társasvacsora a Magyar Király szálloda udvari nagytermében. A sátoraljaújhelyi m. kir. állam- épitészeti hivatal tisztikara Hönsch Dezső műszaki tanácsos vezetése alatt folyó hó 18-án üdvözölte az alispánt. A főtanácsos Dókus Gyulát, mint a közérdek, az igazság és a tiszttárs iránti szeretet emberét aposztrofálta és a jubileumra való megemlékezésül átnyújtott az alispánnak egy ezüst szivar kazettát, melynek felső lapjába vésetten, a tisztikar dedikálása kapott helyet. Az alispán szívélyes szavakkal, megindultan mondott köszönetét az üdvözlésért. A kolera ellen. A riasztó hírek. — Koleragyanus esetek. — A homonnai köztisztaság. — Föltartóztatatlanul tör előre a fekete rém. A hatósági intézkedések nem tudták útját állani és a veszedelem ma már mindenfelé az országban életjelt ad magáról. Mohács a szó szoros értelmében ontja az infekciót és ugyancsak sokszoros éberségre van szükség, hogy sikeresen vehes- sük fel a harcot kolera elhatalmasodása ellen. Minden halavány tünet is fokozott gondossággal hívja ki az ellenőrzés, nehogy koleragyanus betegek esetleg tovább hurcolhassák a ragályt. Olyan véresen komoly dolgokról van szó, hogy a legjelentéktelenebb szimp- tomák mellett sem lehet hallgatagon elmenni és fölkészülten, radikális határozottsággal kell várniok az óvintézkedéseknek azt a könnyen bekövetkezhető percet, mely a fekete veszedelemmel főként észak felőlről fenyegeti a vármegyét. A legkisebb gyanú is kihívja a hatósági ellenőrzést és legutóbb két olyan koleragyanus eset adódott elő, melyek közvetlen közelről érintik a vármegyét. A két esetről a következő tudósítások számolnak be: (Akik koleragyanuaak.) Szerencsen folyó hó 19-én villámgyorsan terjedt el a hir, hogy az ottani állomáson egy ember kolerában megbetegedett. A hírből annyi felelt meg a valóságnak, hogy Gedulgig Ferenc géplakatos, ki az nap jött Miskolcról, hogy a szerencsi állomáson végezze ei a felmerülő munkákat, javításokat, tényleg gyanús tünetek között megbetegedett. Az elöljáróság nyomban az ottani ideiglenes járványkórházban helyezte el s a kellő óvintézkedéseket is megtette. Bár jelenleg a beteg már jobban van, de öt napig megfigyelés alatt kell maradnia a telsőbb hatóságoknak a koleraelleni védekezés tárgyában kiadott rendeleté folytán. Aggódásra már az első percben sem volt nagy ok, mert ha gyanús tünetek között is betegedett meg, nagyon valószínű, hogy — saját bevallása szerint is — a nem eléggé élvezhető gyümölcs volt mindennek okozója. A második eset Miskolcon játszódott le. Molnár János a sárospataki konviktusnak volt evőeszköz- tisztítója foglalkozás szerzése céljából négy nappal ezelőtt Miskolcra érkezett. Veres Istvánná miskolci cseléd- elhelyező intézet utján keresett alkalmazást és négy napon át különböző helyeken volt szálláson. Csütörtökön reggel a Toronyalja-utcán heves görcsök lepték meg, azután rögtön összeesett, többször hányt, mire elvitték a városházára. Dr. Róth Samu tiszti orvos megvizsgálta, gyanúsnak találta és beszállittat* a a kolerakórház céljaira berendezett városi menházba. Dr. Róth Samu tiszti orvos ismételt vizsgálatára azután megállapították, hogy aggodalomra nincs ok s Molnár János csupán a gyomrát rontotta el. A beteget mindamellett megfigyelés alá vették és a legmesszebbmenő óvintézkedéseket foganatosították. (A homonnai köztisztaság.) Legutóbb a Homonna és Vidéke nyomán ezeken a hasábokon is szó volt a homonnai köztisztaságról. Azok a sorok nagyon sivár képet festettek és éppen azért örömmel adjuk közre a dolog hivatalos megvilágításául szolgáló következő sorokat: A Homonna és Vidéke hetilap a szeptember 15-én megjelent 36-ik számában „A kolera és Homonna“ címen Homonnát úgy állítja oda, mintha az piszokkal és szeméttel telitett legrondább helye volna az országnak és melegágya a kolerának. Mig csak a Homonna és Vidéke foglalkozott ezen valótlan, laptöltelékre előrántott kérdéssel és pellengérre állította a hatóságot, mely szerint mit sem tesz és a nagyközönséget is, mely a hatóság intézkedéseinek eleget nem tesz, nem válaszoltunk erre, hiszen Homonnán mindenki letudja szállítani valódi értékükre az ilyen laptöltelékeket; de mivel átvette a „Zemplén“ is, már erre nem hagyhatjuk szónélkül az ügyet. Homonna összes utcái hetenként kétszer a hetivásárok után alaposan kisepertetnek ; az összesepert szemet fogatokon kiszállittatik. Az udvarokból a trágya, szemét kihordatott, újból lettek egyes udvarok kikavicsolva, hogy egyszerre nem lehetett azt végrehajtani, annak oka a fogatok hiánya. Magok a lakosok kérik a helyihatóságot költségökre községekből szerezni be fogatokat. Kutak alaposan, ismételten kitisztittattak. Közterek, utcák állandóan tisztítva vannak. A piaci felügyelet orvos közbenjöttével történik. Mese az, hogy a „Patkány“ korcsma kutjából egy egész kutya család huzatott ki. Igaz csak az, hogy a főtéren a grófi uradalom vendég- fogadói és korcsmái előtti uradalmi kútba vagy bedobotak éjjel egy macskát, vagy az beesett s a mint értesült erről a hatóság a kutat leszegeztette, az uradalmi intézőséget felhívta, vagy szivattyú kúttá átalakítani azt, vagy betömetni, ellenesetben hatóságilag fog az betömettetni. Neki rontani azonban a hatóságoknak és azokat pellengére állítani egy kútba bedobott, vagy beesett macska miatt, de kolera fészekké is nyilvánítani egy nagyközséget, mely anyagi erejét meghaladó áldozatokat hoz a köztisztaság fentartására; ledorongolni annak közönségét, azt hisszük mégsem járja, még akkor sem, ha nincs mivel kitölteni a lap hasábjait. Kérjük tekintetes szerkesztő urat ezen helyreigazító sorainkat közzé tenni becses lapjában. Homonnán, 1910. szeptember hó 22-én. Tisztelettel vagyunk : Katzer Ferenc biró, Goócs József jegyző, dr. Szekerák János községi orvos, Durcsinszky Gyula rendőrtanácsos. Mindenesetre megnyugvással vesz- szűk tudomásul a hivatalos helyről jött cáfolatot és készséggel jelentjük ki, hogy a Homonna és Vidékéből átvett közlemény leközlésével távolról sem akartuk az elöljáróságot meggyanúsítani. Az a szempont vezetett minket, hogy a mostani válságos időben megokolt minden fokozott óvatosság. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Tisztujitás Kesznyétenben. A szerencsi járáshoz tartozó Kesznyéten nagyközségben folyó évi szept. hó 17-én lett megejtve az általános községi tisztujitás. Biró lett: Tóth József, törvénybiró : Torkolók Imre, pénztáros : Bürs János. Rendzavarás nem történt. A választást Gortvay Aladár főszolgabíró vezette. )( Népszámlálás. Az 1910. évi december 31-iki állapot szerint Magyar- országon' a népszámlálás 1911. évi január hó 1-je és 10-ike között fog megtartatni. Az általános népszámlálás, valamint ezzel egyidejűleg a lakási célra szolgáló épületeknek és a lakásoknak összeírása a törvény- hatóság első tisztviselőjének és a járási főszolgabírónak, Sátoraljaújhelyben a város polgármesterének felügyelete alatt a városi hatóságok és a községi elöljáróságok s a számlálókerületetek és felülvizsgálati körök szerint e célra alkalmazandó számláló- biztosok és népszámlálási felülvizsgálok közreműködésével történik. — A népszámlálási teendők összhangzó teljesítése céljából Dókus Gyula alispán szeptember hó 28-ának délutáni 5 órájára értekezletet hivott egybe, melyre a járási főszolgabirák, a polgármester és rendőrkapitány, illetőleg ezeknek helyettesei hivatalosak. )( Tudomásul. A vármegye gazdasági egyesületének jelentése szerint a mezei pockok annyira elszaporodtak, hogy a még megmaradt szőlőtermést nagyon veszélyeztetik, miért is azok irtása alispáni rendelettel kötelezővé tétetett. Az irtás foszfor pirulákkal való mérgezés utján foganatosítandó, mely méreg a hatóság engedélye mellett minden érdekelt szőlőbirtokos által saját költségén szer- zendő be. JEGYZETEK A HÉTRŐL. UJ egyetemi tanár. Ma már befejezett tény, hogy a budapesti tudomány egyetemen Lóczy Lajos helyébe dr. Czirbusz Géza kerül. S mi, akik közvetlen közelből, jól ismerjük a dr. Czirbusz egyéniségét, őszinte örömmel emlékezünk vissza az érdemes professzorra, aki éveken át tanított az újhelyi főgimnáziumban. Szeretetet, a fiatal lélek megértését vitte a katedrára és a maga nagyszerű, kristályosán tiszta tudományosságával nevelte az életre a fiatal, életerős Magyarországot. A fáradhatatlan, örökösen tevékenykedő professzor volt mindig, valami klasz- szikus eltökéltséggel állta a hivatását és a praelectiói mögött ott vert egy nemesen érző, csupa szeretettel teli lélek. Jóságos indulattal bontogatta a növekvő szárnyakat és a szeme nézésén, a tekintete villanásán ott égett a lelkesedés, amelylyel oda szegődte- tett minden értéket az emberi előrehaladás szolgálatába. Szelíd türelmes- séggel, megértőén dolgozott a katedrán és most, hogy élete legnagyobb, legjelentősebb stációját érte be, őszinte szeretettel köszöntjük a nemes professzort. A király a magyar királyi valláséi közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a budapesti egyetem földrajzi tanszékére kinevezte Czirbusz Géza dr. piarista tanárt. Lóczy Lajos örökéért ketten versenyeztek: Czirbusz Géza dr., a nagybecske- reki gimnázium földrajzi tanára és Cholnoky Jenő, a kolozsvári egyetem tanára. A fakultás Czirbuszt, az egyetemi tanács Cholnokyt jelölte első helyen. A miniszter a fakultás javaslatát fogadta el és igy Czirbusz lett a budapesti egyetemen a leiró földrajz tanára, A kinevezést a hivatalos lap egyik legközelebbi száma hozza. S aminthogy embernek nemes indulatu, csupa altruizmussal teli ember dr. Czirbusz Géza, ugyanúgy tudósnak is az az értékű ember, aki joggal kapott helyet a magyar tudományosság legjobbjainak sorában. Egy életen át — hosszú, küzdelmes évtizedeket jelet az eddig való élete — dolgozott szakadatlanul, a munka embere volt mindig és a tudományos értékeknek olyan tárházát vitte a katedrára, mely joggal haladta túl a középiskolai kereteket. Ismert nevű, méltán becsült tudós és a budapesti tudományegyetem színvonalának csak a gazdagodását jelenti az az elhatározás, mely a Lóczy Lajos örökét dr. Czirbusz Gézának juttatja. A kassai repülő napok. Az újkori csnda: a repülőgép diadalmaskodva tör előre. Minden nappal egyre mélyebben hódit és egyre szélesebbre szakad a perspektíva, melylyel a közeljövő fejlődésének képét rajzolja nagyszerűvé, színesre a technika, Holnap a szomszédos Kassán debütál a repülőgép s allig ment hire annak, hogy Ladis Lewkowicz a Áero-Club tagja Kassán repülő napokat rendez Blériot féle monoplánjával, máris oly érdeklődés nyilvánult meg nemcsak Kassa, de a messze környék közönsége körében is, hogy a felszá- lás előreláthatólag töhb ezer ember jelenlétében fog megtörténhetni. Különösen nagy az érdeklődés Abaujon kívül Sáros, Szepes és Zemplén vármegyék területén, a melyek közönségének most nyílik először alkalom arra, hogy a mai kor ezen igen érdekes találmányát csekély áldozat árán megláthassa. A felszállás több napra van tervezve, mert az időjárás nagy befolyással van. A felszállás mindenkor 4 órakor kezdődik s különvonatok közlekednek az abaszéplaki mezőnyre, a hol a hangár már teljesen fel van állítva. A pályán katonazenekar játszik s gondoskodva van a buf- fetről és cukrázdáról. A repülő napokra szóló jegyek árai: Passepartout, a mely tulajdonosát feljogosítja a hangárba és az egész térre való belépésre 10 K, I. tribün ára 6 K, II. tribün 3 K, állóhely 1 K 50 fill. Ezen jegyek kaphatók Kassán: Quirsfeld János Fő-utcza 51, László Béla Főutca 33. Maurer Adolf Fő-utca 63. és Nyulászi Béla Fő-utcza 11 sz. a. üzleteiben, a vasúti pénztárnál ős a versenytéren. A vasárnapi repülő napra felhívjuk Felsőmagyarország vármegyéi és városai közönségének figyelmét. HÍREK. P ium desiderium. A kósza hir megint a szárnyára vette az ellenőrizhetetlen értesüléseket. Arról van szó, hogy a szerencsi cukorgyár a Nyeviczkey-örökösök újhelyi birtokainak egy részét megvásárolta és ez a tény elégséges volt ahhoz, hogy a fáma nyomban tudjon egy Ujhelyben épülő cukorgyárról is. Mindez természetesen ma még csak pium desiderium és aligha járunk messze, ha kötve hisszük, hogy abból a cukorgyárból valami is legyen. De az a mohóság, melylyel a nyilvánosság a hirt fogadta és jelentős részletekkel mindjárt meg is toldta, jellemzően bizonyít az öntudatraébredés mellett. Mi is ráeszméltünk arra, hogy amig fejlett és egészséges gyári iparunk nincs, csak a mesék kanaánja marad ez az ország. Ha mig csak a gombot fényesitgetjük, cifrázzuk és a dolmányt hagyjuk tovább szakadozni, akkor nem csoda, hogy olyan vigasztalanul sivár a holnap. Az álmokból megélni nem lehet és a RAKOUSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bármily szinre, női ruhaszövetet guvliroz nzz jutányos áron. —z:
