Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-07-02 / 53. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. Julius 2. 53. (4964.) Negyvenegyedik évfolyam. Hegjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njllttérben minden garmond sor 10 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.60 korona. —~ Egyes szám ára 10 fillér, ~­Hirdetési dij; Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. A király mondta. — jnl. 2. A nemzeti munka, melyet a guvernementális párt a címébe felvett, nem puszta hivalkodás és nem üres cégér akar csak lenni, hanam jelent egy hatalmas, nagy és komoly programmot. Ha volt még valakinek ebben kétsége, az olvassa el a trónbeszédet, melylyel királyunk az országgyű­lést megnyitotta. Ez a királyi szózat megjelölvén a kormány törekvéseinek útját, egy egész tömegét sorolja fel azoknak az alkotásoknak, melyeknek meg­valósítása a munkapártra vár és amelyeket a nemzeti munkapárt az ország javára meg is fog valósítani. Ez a trónbeszéd, mely már a terjedelménél fogva is rendkívüli, olyan egyszerű és olyan cikornya nélkül való, mintha számolni akarna azzal a ténnyel, bogy a nemzetnek unos-untig volt része a legutóbbi évek alatt csillogó frázisokban éa mintha teljes tu­datában lenne annak, hogy a nemzetre semminek sem lehetne most nagyobb hatása, mint egy erős munkaprogrammnak, amely régi hiányokon kíván segiteni és épiteni akar a jövő számára. Nagyon érthető, hogy a trón­beszéd mindenekelőtt megelége­dését fejezi ki a lefolyt válasz­tások eredménye fölött és utal rá, hogy elsősorban is az ország nyugalmát, rendjét, békés fejlő­désének lehetőségét kell helyre­állítani. Bizonyos, hogy királyunk ezt igazán át is érezte, amikor elmondotta. Hiszen atyai szivé­nek gondosságában az ősz ural­kodó is kétségtelenül, fájdalma­san szemlélte a lefolyt évek or- szágpusztitó eseményeit és nyil­ván aggodalom fogta el a királyi szivet láttára annak, hogy a po­litikai zűrzavar miként teremt anarkiát s mint rombolja le év­tizedek eredményeit és hogyan veti vissza a hatalmas fejlődés­nek indult Magyarországot. És a mi öreg királyunkkal feltétlenül együtt érez a nemzet is abban a vágyban, hogy legyen rend és legyen alkalom a munkára meg a haladásra. Valami erős őszinteség vonul végig ezen a trónbeszéden. Sem­mit se leplezget, semmit se ta­kargat, semmit se szépít. A trón- beszédeknél szinte szokatlan egye­nességgel utal arra, hogy az ál­lam pénztári készletei kiegészí­tésére szorulnak és hogy az ál­lam hitelét meg kell szilárdítani. Csak megelégedettséggel tölthet el minden komoiyan gondolkodó embert az a tény, hogy a trón­beszéd különösképen foglalkozik a közgazdaság mindenféle kér­désével, felsorolván sok olyan tervet, amelynek ez irányban való megvalósítását a nemzet annál inkább óhajtja, mert ezen utón az ország gyarapodását és egy­úttal tehát a polgárság nagyobb teljesítőképességét és jobb boldo­gulását remélhetjük. Akik mindenbe belegáncsos- kodván, keresik, kutatják, hogy hol támadják meg a programmot, a trónbeszéden azt hibáztatják, hogy úgynevezett nemzeti vív­mányokat nem helyez kilátásba. Mi pedig éppen azt helyeseljük, hogy a trónbeszéd színtiszta reá- litás és amit kilátásba helyez, sokkal többet ér holmi kegye­lemből odavetett ajándéknál. — Holott az igazi nemzeti vívmá­nyokat mi szerintünk azt jelenti e tróubeszédben, „hogy a kor­mány és pártja a felsorolt pro- grammpontok szerint nagyon sok olyan dologra készül és fog meg­teremteni, amely jelent vagyont- gyarapodást, keresetet az ország és egyesek részére, amely fog teremteni megelégedett, jómódú polgárokat és a dolgozni akarók­nak bőséges alkalmat fog nyúj­tani arra, hogy munkájuk révén biztos egzisztenciára tegyenek szert.“ És erre feltétlenül alkal­masak, ezt okvetlenül elő fogják idézni azok, amiket a trónbeszéd a közgazdaságiak tekintetében felsorol, a készfizetések felvétele, a balkáni kereskedelmi szerző­dések, a polgári perrendtartás reformja, a mezőgazdasági inten­zitása, a közlekedési eszközök fejlesztése, a szakoktatás terjesz­tése, a telepítés és parcellázás, az ipari érdekek előmozdítása. Nekünk úgy tetszik, hogy még soha sem hangzott el trónbeszéd, mely gazdagabb és gyakorlatibb kormányzati programmot tartal­mazott volna. Hogy ezeken felül is kiterjed a trónbeszéd az állam egyéb nagy kérdéseire is, az csak természe­tes. Egy domináló kérdés : a vá­lasztási reform tekintetében a leghatározottabb formában kilá­tásba helyezi az általános válasz­tói jogot, amely azonban minden magyar ember óhajtása szerint a magyar állam egységes nemzeti jellegének teljes megóvása mel­lett lesz hivatva arra, hogy a demokratikus fejlődés igényeinek megfeleljen. Mondjanak a gáucsoskodók bármit és hangozzék az ő épes­ségük kritikája bármiként, egy bizonyos : a nemzet boldogulását fogja meghozni a kormánypro- gramm pontjainak végrehajtása, mert a tervbe vett alkotások nem­csak a jelenre nézve lesznek alaposak, hanem alapozni, épiteni fognak a jövő számára is és lesznek, aminthogy a trónbeszéd lendületes befejezése mondja, példamutatás a jövő nemzedékek számára a hazafiui előrelátás és törvényhozói bölcseség müveiben.- jnl. 2. Zempléni petíciók. Tegnap járt le a 30 napos határidő, mikorra a junius elsején lefolyt képviselővá'asz- tások elleni petíciókat — a törvény értelmében — a Kúriához kellett jut­tatni. És a petíciók áradatában két zempléni érdekű petíció is akad. Az egyiket a sátoraljaújhelyi választóke­rületben kisebbségben maradt dr. Búza Barna pártja adta be a Kazy József mandátuma ellen, a másikban meg a királyhelmeci kerületben ki­sebbségben maradt ifj. Miklós Béla pártja támad báró Sennyey Miklós mandátuma ellen. Mindkét petíció a junius elsején lefolyt választások meg­semmisítését kéri. Tokaj-Hegyalja katasztrófája. Á hétfői nap mélyen belemarkolt a Tokaj-Hegyalja életébe. Keservek ömlöttek végig annak a pokoli för­getegnek a nyomán és csupa szomorú és fájdalmas híradás mindaz, amivel a hétfői nap krónikája szolgál. Klasz- szikus sokatmondással merednek elénk a tények és amikor a hétfői nap kon­zekvenciáinak megsummázására kerül a sor, milliókkal kell számolnunk. A kárbecslés most folyik és minden gazdátlan, kósza pletykával szemben is tény az, hogy a hétfői katasztrófa — milliós károkat okozva — a gyö­kereiben ingatja meg a Tokaj-Hegy- alját.,. Őszinte megnyugtatásunkra kell, hogy szolgáljon az a spontán velünk- érzés, melylyel a nagy magyar tár­sadalom — aggódó részvétének adva kifejezést — fordult a szomorú na­pokban a Hegyalja felé. Es lelkes és nagysulyu az a buzgóság, melylyel a kormány siet az oltalmunkra és a reánkváró nehéz küzdelmekben, min­den erejével kívánja felkarolni majd a tokaj-hegyaljai érdekeket. A nagy s messzire érő munkából — nemes igyekezetekkel — veszi ki részét a sátoraljaújhelyi kerület országgyűlési képviselője: Kazy József, földműve­lésügyi államtitkár, aki az állami se­gélyakcióban elől jár és minden ere­jével és minden befolyásával dolgo­zik azon, hogy az egzisztenciális ér­dekeinkért való harcok diadalra is vezessenek. A hétfői katasztrófa kapcsán a következő tudósításokkal szolgálunk: Megindult a segélyakció. Kazy József, a sátoraljaújhelyi választókerület országgyűlési képvi­selője nyomban a katasztrófa híré­nek vétele után a következő sürgönyt küldötte Meczner Gyula főispán cí­mére : Mély megdöbbenéssel értesül­tem a súlyos csapásról, mely ne­mes Zemplénvármegyét s különö­sen kerületemet érte. Kérem Mél­tóságodat, szíveskedjék igaz rész­vétem őszinte kifejezését a sors által sújtottak előtt tolmácsolni s egyben értesülésükre adni, hogy a mit akár állásomból kifolyólag, akár mint zemplénvármegyei or­szággyűlési képviselő, akár pedig mint magánember a sors csapásai­nak enyhítésére tehetek, egész kész­séggel fogom azt megtenni. Egyben értesítem Méltóságodat, hogy Ko- sinszky borászati felügyelő, Szil- vássy vincellér-iskolái igazgató a helyszínre küldettek, hogy a tar- cali vincellériskola egész személy­zetével a helyszínén a legsürgősebb intézkedéseket szakszempontból is tegyék meg. Holnap pedig a hegy­vidéki kirendeltség részéről megér­keznek Berzeviezy és Szilvássy gaz­dasági felügyelők, kik a mezőgaz­daságilag sújtott vidékeken hasonló­kép fognak eljárni. Kazy József. Kosinszky Viktor borászati fel­ügyelő, Hegedűs Sándor a larcali vincellériskola igazgatója, Berzeviezy Zsigmond, a hegyvidéki kirendeltség vezetője, Győry István gazdasági fel­ügyelő és Szilvássy György, a ki- rendeltség zempléni megbízottja már napok óta járják a katasztrófa sújtotta vidéket és intézkednek úgy szőlészeti mint mezőgazdasági szempontból,hogy a segélyakció minél nagyobb lendü- lett indulhasson meg. A király szőlője. Az Esó-ben látott napvilágot ez a néhány fájdalmas, szomorú sor: Több debreceni szőlőbirtokos, a kiknek a Hegyalján nagyobb kiterje­désű szőlőjük van, a pusztulás hirére odautaztak. Hazatérve, rémes képét festik Hegyalja, különösen a tokaj- vidéki bortermő területek katasztró­fájának. Tokaj felett tudvalevőleg a királynak is nagy szőlőtelepe van, a melyet szintén nem hagyott érintet­lenül a jégverés. A hires tokaji ki­rályi szőlőben alig maradt egy-két tőke a földben. A merre a szem el­láthat, mindenütt a földön hevernek a gyönyörű fejlődésnek indult fürtök a király szőlőjében. A hatalmas zi­vatar olyan esővel járt később, hogy a szél által kitépett tőkéket az ár le­sodorta a hegyről. Azt állítják a sző­lősgazdák, hogy a király szőlőjét épp úgy, mint a többi elpusztult területe­ket, újra kell ültetni. Egy bizottság járt a tokaji szőlőhegyeken. A bizott­ság tagjai sorában volt Windisch- grátz Lajos sárosataki herceg is. Mi­MEGNYILT 1 Sátoraljaújhely látványossága ! „ELITE“ fényképészeti és festészeti műintézet Olcsó árak! Művészi kivitel! Sátoraljaújhely, pßtÖJi-UtCZa 14. $Z. (Saját ház.) I Minden nap nyitva! TM ­Lapuink mai axAma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom