Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-02-09 / 12. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0- Február 9. 12. (4923.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 »ám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. N jilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, NÉMETH PÁL, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Politikai mozaik. — febr. 8. Az uj politikai pártalakulásban némi stagnáció állott be. Ez az időleges szünet a vezérpolitikusok közötti tanácskozásokra van szánva, az előkészítő munkálatok azonban állítólag folynak a kulisszák mögött s az uj pártprogramra nyilvánosságra hozatala nem sok időn belül várható. Pozitív eredményeket ma még nem jósolhatunk, annyi azonban köztudomású, hogy az Andrássy és Tisza közötti elvi ellentétek valószínűleg elsimulnak, kölcsönös megegyezés utján. Minthogy azonban Andrássynak az fófeltétele, hogy a kormány élére Tisza István gróf álljon, Tisza pedig tudvalevőleg hajlandó Kiment támogatni, míg Andrássy Gyula gr. eddig erre nem volt rábírható: a tárgyalások eredménye azon fordult volna meg, hogy a Khuen kormány visszavonul-e kellő időben s a nemzet minden nagyobb megrázkódtatása nélkül visszavonulásával hajlandó-e a békés és eredménnyel biztató fejlődés útját egyengetni, avagy vezéri részt kíván magának az uj kialakulásban, amely ez utóbbi esetben eredményre vezető nem igen lehet. E helyett azonban váratlanul uj fordulat történt. Khuen Bécsbe ment s ott olyan sikereket aratott, hogy gr. Andrássy most már távol tartja magát tőle. » Váratlan szenzációja támadt a politikai világnak ama legújabb eseményben, hogy Khuen panaszra ment Bécsbe s ott valami Tisza-Andrássy-Kossuth féle koalíciós kabinet alakítására vonatkozó tervezetet mutatott be, melyhez azonban hir szerint a király nem járult hozzá. Ez igen valószínű is, mert ilyen koalíciós kabinet tervezet nincs, legfölebb Khuennek vannak rémlátásai, aki a sorsát teljesen elrontotta főleg az által, hogy a királyt nem iparkodott az Andrássy Tisza-féle kibontakozási terv támogatásának megnyerni, de önmagát tólta előtérbe s a midőn fejét felajánlotta, elnyerte azt, hogy most már Andrássyval együtt éppen azt a politikai tábort idegenítette el magától, melytől legelső sorban várhatta volna, ha mást nem: legalább a tisztességes visszavonulás aranyhidját, de nincs kizárva, hogy a támogatást is. Khuen mindezeket saját kezével döntötte halomra. * Pestvármegye törvényhatóságának hétfői közgyűlése fényesen igazolta gr. Andrássy Gyula politikai előrelátását s megtaníthatott sokakat arra, hogy a politikai mezőkön nem szükséges mindjárt rémeket látni s nem létező kisértetek ellen ostromra készülni, de a rendes állapotok megbontása s a kormánynak esetleg az alkotmányosság megsértésére irányuló törekvései esetén a törvénysértő kormányrendeletek minden nemzeti ellentállás nélkül is félretehetők és végre- nem hajtandók, mert a tisztviselőket jogaikban megvédi és cselekvési szabadságukat biztosítja az 1907. évi LX. t.-c., melyet gr. Andrássy Gyula, mint belügyminiszterségének egyik kimagasló alkotását éppen az 1905. és 1906. év politikai eseményeiből leszürődött tapasztalatok alapján alkottatott meg az országgyűléssel s mely mint „alkotmányvédelmi törvény“ erős vára a közigazgatási tisztviselői karnak, megóvja a vármegyéket minden törvényellenes rendelkezés végrehajtásától, mert minden ilyen rendelkezés a közigazgatási bíróság Ítélkezése alá bocsátható. A Khuen kormány programm- ját javított és bővített II. kiadásban terjesztette elő Iglón Hyero- nimy Károly kereskedelmi miniszter. Kétségtelen, hogy a Khuen kormány az első választási harcba egyik legértékesebb munkaerejét vitte be. A miniszter képviselő jelölt programm- beszéde nagyon tanulságos volna, ha belül marad ama korlátokon, melyeket éppen a kormány mai helyzete parancsolólag jelölt meg a kabinet számára. Mert azzal, ha egy újabban jött kormány abban meríti ki politikai pro- grammját, hogy az előző kormányt lehordja, nem nagy böl- cseség nyilvánul meg, de még csak okos előrelátás sem. Hibái minden kormánynak voltak s hogy lesznek ezentúl is, éppen a Khuenék kormánya rá a legközelebbi bizonyiték, mert ez igen rövid idő alatt is egyik tapintatlanságot a másik után követte el. Ne a múltak gyalázá- sával, hanem a jelennek okos cselekedeteivel ékeskedjék az, aki az ország sorsának javítására erőt és hivatottságot érez magában. * Nincs okunk kételkedni a jelenlegi kereskedelmi miniszter által felsorolt számadatok hitelességében. De van okunk azok felett, illetve a számok által feltüntetett helyzet fölött aggódni. A MÁV. ez az európai színvonalon álló, sok külállam által irigyelt magas fejlettségű köz- intézményünk, Magyarországnak valódi büszkesége: a züllésig jutott, már-már posványba sülyed. Megdöbbentő az, hogy mig 1906- ban a két és félezer millió ko róna értékű vasúthálózat befektetési értékének kamataira csak 9 milliót, addig 1909-ben már 70 milliót kell az államnak pótolnia, mert a MÁV. jövedelmei az 1906-iki 106 millió koronáról 1909-ig 41 millióra csökkentek. Kétségbeejtő állapot, főleg ha még hozzávesszük azt is, hogy vasúti közlekedésünk az utóbbi időkben már valósággal megbiz- iatlan, életveszélyes és rendetlen. Aki segíteni fog ez állapotokon, az méltán megérdemli a nemzet háláját, akárkinek hívják is; csak az a fő: hogy ne szervezetekkel és szónoklatokkal, de cselekedetekkel mutassa meg szervező és alkotó képességét. A „Kazinczy-kör“ estélye. — febr. 6. A zemplónvármegyei „Kazinczy- kör“ folyó hó 3-ikán, csütörtökön estélyt tartott a vármegyeháza nagytermében. Az estély műsorában három nagy- értékű müsorpont szerepelt, melyek a közönség figyelmét és érdeklődését váltották ki a maguk számára. Az estély műsorának első pontjában dr. Bernolák Nándor, a kassai patronage-egyesület titkára tartott figyelemmel hallgatott előadást arról a charitativ munkásságról, amelyet a társadalomnak kell kifejteni a gyöngék s elhagyottak védelmére. A patronázs a szeretet munkája s szüksége van reá mindazoknak, a kik gyöngék és elhagyottak és akiket az elzüliés veszélye különösen fenyeget; ilyen az elhagyott gyermek, a fiatalkorú bűntettes s a még el nem romlott szabaduló rab. Magyarországban a patronázs- tevékenység már régi keletű. A társadalom áldozatkészségét sok nemes jótékony tett dicséri, de az erkölcsi romlás veszélyében forgó gyermekek, fiatal bűnösök s szabaduló rabok erkölcsi érdekében alig történt valami. Az erős, nagyobbszabásu akció alapját a pécsi rabsegélyző kongresz- szus vetette meg, mely a patronázs egyesületek alakítását sürgette s ezeknek az egyesületeknek országos szövetségét megalapozta. Az egyesületek szervezése még 1908. év folyamán megkezdődött s a fővárosban megalakult a katholikus, protestáns és az izraelita Patronage- Egyesület s több, a rabsegélyző egyesületekkel kapcsolatos patronázs kör. A megalakulásokat „A Patronage- Egyesületek Országos Szövetségé“- nek létesítése követte, melybe az ország patronage-egyesületei az országos Gyermekvédő Ligával együtt mind beléptek. A patronázs egyletek jövője tehát biztosan meg van alapozva már, de azért, hogy nemes céljait elérje, szüksége van a társadalom mindig fokozódó munkájára, érdeklődésére. Éhez a mozgalomhoz s nemes akcióhoz vár hallgatóitól segítséget az előadó; a jók és nemesek csatlakozását, tömörülését kérve, hogy a társadalom részéről való egyénies, szeretetteljes beavatkozás: a patronázs munkája minél szélesebb körben terjedjen el s leljen pártfogásra itt is. A közönség dr. Bernolák Nándor ismertetését érdeklődéssel s mély figyelemmel hallgatta meg s az előadás befejezése után szives melegséggel, rokonszenvvel tapsolt az előadónak a patronage működésének minden részletére kiterjedő, érdekes fejtegetéseiért. A műsor második számában egy érdekes szavaló tehetség: Prihoda Katinka lépett a pódiumra, ki ez alkalommal dr. Pekáry Károly: „Riza nótáját“ szavalta el. A drámai költemény a szavaló közvetítésében a legnagyobb sikert érte el, mert az ügyes mü közvetítője, szavalója érvényre tudta juttatni mindazt a meleg érzést, költői szépséget, mely a költeményt oly közvetlenné, szivet megindítóvá teszi. Nagy drámai hatással, átérzéssel szavalt, gazdagítva sikeres számával az estély műsorának tartalmasságát. Áz estély műsorának utolsó számában Veres Ferenc sárospataki tanítók épző-intézeti tanár tartott humoros felolvasást. A „Kazinczy-kör“ közönségének már volt alkalma az előadó pompás humorral fűszerezett felolvasásában gyönyörködni s épen azért újra nagy várakozással volt az előadó iránt, ki ötleteivel, arany humorával ez estélyen is felüditette, megkacagtatta a közönséget, mely PÁSZTOR UFÓT vízvezeték és villanyszerelési vállalkozó Sátoraljaújhely, Rákóczi-utcza 48. szám. Ajánlkozók házi vízvezeték és villany-csengők berendezésére. Házak jó karban tartása évi számlára (pauschale) jutányosán számíttatnak. Minden előforduló javítások olcsón és pontosan végeztetnek.-----Vidéki megrendelések levelezőlapon esközölhetők és kívánatra rögtön oda utazom. Lapunk mai szAma 4 oldal.