Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-02-09 / 12. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0- Február 9. 12. (4923.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 »ám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. N jilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, NÉMETH PÁL, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Politikai mozaik. — febr. 8. Az uj politikai pártalakulás­ban némi stagnáció állott be. Ez az időleges szünet a vezérpoli­tikusok közötti tanácskozásokra van szánva, az előkészítő mun­kálatok azonban állítólag foly­nak a kulisszák mögött s az uj pártprogramra nyilvánosságra ho­zatala nem sok időn belül vár­ható. Pozitív eredményeket ma még nem jósolhatunk, annyi azonban köztudomású, hogy az Andrássy és Tisza közötti elvi ellentétek valószínűleg elsimul­nak, kölcsönös megegyezés utján. Minthogy azonban Andrássynak az fófeltétele, hogy a kormány élére Tisza István gróf álljon, Tisza pedig tudvalevőleg haj­landó Kiment támogatni, míg An­drássy Gyula gr. eddig erre nem volt rábírható: a tárgyalások eredménye azon fordult volna meg, hogy a Khuen kormány visszavo­nul-e kellő időben s a nemzet minden nagyobb megrázkódtatása nélkül visszavonulásával hajlan­dó-e a békés és eredménnyel biz­tató fejlődés útját egyengetni, avagy vezéri részt kíván magának az uj kialakulásban, amely ez utóbbi esetben eredményre ve­zető nem igen lehet. E helyett azonban váratlanul uj fordulat történt. Khuen Bécsbe ment s ott olyan sikereket aratott, hogy gr. Andrássy most már távol tartja magát tőle. » Váratlan szenzációja támadt a politikai világnak ama leg­újabb eseményben, hogy Khuen panaszra ment Bécsbe s ott va­lami Tisza-Andrássy-Kossuth féle koalíciós kabinet alakítására vo­natkozó tervezetet mutatott be, melyhez azonban hir szerint a király nem járult hozzá. Ez igen valószínű is, mert ilyen koalíciós kabinet tervezet nincs, legfölebb Khuennek vannak rémlátásai, aki a sorsát teljesen elrontotta főleg az által, hogy a királyt nem ipar­kodott az Andrássy Tisza-féle ki­bontakozási terv támogatásának megnyerni, de önmagát tólta elő­térbe s a midőn fejét felajánlotta, elnyerte azt, hogy most már Andrássyval együtt éppen azt a politikai tábort idegenítette el magától, melytől legelső sorban várhatta volna, ha mást nem: legalább a tisztességes vissza­vonulás aranyhidját, de nincs kizárva, hogy a támogatást is. Khuen mindezeket saját kezével döntötte halomra. * Pestvármegye törvényhatósá­gának hétfői közgyűlése fénye­sen igazolta gr. Andrássy Gyula politikai előrelátását s megtanít­hatott sokakat arra, hogy a po­litikai mezőkön nem szükséges mindjárt rémeket látni s nem létező kisértetek ellen ostromra készülni, de a rendes állapotok megbontása s a kormánynak eset­leg az alkotmányosság megsérté­sére irányuló törekvései esetén a törvénysértő kormányrendele­tek minden nemzeti ellentállás nélkül is félretehetők és végre- nem hajtandók, mert a tisztvise­lőket jogaikban megvédi és cselekvési szabadságukat bizto­sítja az 1907. évi LX. t.-c., me­lyet gr. Andrássy Gyula, mint belügyminiszterségének egyik ki­magasló alkotását éppen az 1905. és 1906. év politikai eseményei­ből leszürődött tapasztalatok alap­ján alkottatott meg az ország­gyűléssel s mely mint „alkot­mányvédelmi törvény“ erős vára a közigazgatási tisztviselői kar­nak, megóvja a vármegyéket minden törvényellenes rendelke­zés végrehajtásától, mert minden ilyen rendelkezés a közigazga­tási bíróság Ítélkezése alá bo­csátható. A Khuen kormány programm- ját javított és bővített II. kiadás­ban terjesztette elő Iglón Hyero- nimy Károly kereskedelmi mi­niszter. Kétségtelen, hogy a Khuen kormány az első válasz­tási harcba egyik legértékesebb munkaerejét vitte be. A minisz­ter képviselő jelölt programm- beszéde nagyon tanulságos volna, ha belül marad ama korlátokon, melyeket éppen a kormány mai helyzete parancsolólag jelölt meg a kabinet számára. Mert azzal, ha egy újabban jött kormány abban meríti ki politikai pro- grammját, hogy az előző kor­mányt lehordja, nem nagy böl- cseség nyilvánul meg, de még csak okos előrelátás sem. Hibái minden kormánynak voltak s hogy lesznek ezentúl is, éppen a Khuenék kormánya rá a leg­közelebbi bizonyiték, mert ez igen rövid idő alatt is egyik ta­pintatlanságot a másik után kö­vette el. Ne a múltak gyalázá- sával, hanem a jelennek okos cselekedeteivel ékeskedjék az, aki az ország sorsának javítására erőt és hivatottságot érez ma­gában. * Nincs okunk kételkedni a jelenlegi kereskedelmi miniszter által felsorolt számadatok hite­lességében. De van okunk azok felett, illetve a számok által fel­tüntetett helyzet fölött aggódni. A MÁV. ez az európai színvo­nalon álló, sok külállam által irigyelt magas fejlettségű köz- intézményünk, Magyarországnak valódi büszkesége: a züllésig jutott, már-már posványba sülyed. Megdöbbentő az, hogy mig 1906- ban a két és félezer millió ko róna értékű vasúthálózat befek­tetési értékének kamataira csak 9 milliót, addig 1909-ben már 70 milliót kell az államnak pó­tolnia, mert a MÁV. jövedelmei az 1906-iki 106 millió koronáról 1909-ig 41 millióra csökkentek. Kétségbeejtő állapot, főleg ha még hozzávesszük azt is, hogy vasúti közlekedésünk az utóbbi időkben már valósággal megbiz- iatlan, életveszélyes és rendet­len. Aki segíteni fog ez állapo­tokon, az méltán megérdemli a nemzet háláját, akárkinek hívják is; csak az a fő: hogy ne szer­vezetekkel és szónoklatokkal, de cselekedetekkel mutassa meg szervező és alkotó képességét. A „Kazinczy-kör“ estélye. — febr. 6. A zemplónvármegyei „Kazinczy- kör“ folyó hó 3-ikán, csütörtökön es­télyt tartott a vármegyeháza nagy­termében. Az estély műsorában három nagy- értékű müsorpont szerepelt, melyek a közönség figyelmét és érdeklődését váltották ki a maguk számára. Az estély műsorának első pont­jában dr. Bernolák Nándor, a kassai patronage-egyesület titkára tartott figyelemmel hallgatott előadást arról a charitativ munkásságról, amelyet a társadalomnak kell kifejteni a gyön­gék s elhagyottak védelmére. A patronázs a szeretet munkája s szüksége van reá mindazoknak, a kik gyöngék és elhagyottak és aki­ket az elzüliés veszélye különösen fenyeget; ilyen az elhagyott gyer­mek, a fiatalkorú bűntettes s a még el nem romlott szabaduló rab. Magyarországban a patronázs- tevékenység már régi keletű. A tár­sadalom áldozatkészségét sok nemes jótékony tett dicséri, de az erkölcsi romlás veszélyében forgó gyermekek, fiatal bűnösök s szabaduló rabok er­kölcsi érdekében alig történt valami. Az erős, nagyobbszabásu akció alapját a pécsi rabsegélyző kongresz- szus vetette meg, mely a patronázs egyesületek alakítását sürgette s ezek­nek az egyesületeknek országos szö­vetségét megalapozta. Az egyesületek szervezése még 1908. év folyamán megkezdődött s a fővárosban megalakult a katholikus, protestáns és az izraelita Patronage- Egyesület s több, a rabsegélyző egye­sületekkel kapcsolatos patronázs kör. A megalakulásokat „A Patronage- Egyesületek Országos Szövetségé“- nek létesítése követte, melybe az or­szág patronage-egyesületei az orszá­gos Gyermekvédő Ligával együtt mind beléptek. A patronázs egyletek jövője tehát biztosan meg van ala­pozva már, de azért, hogy nemes céljait elérje, szüksége van a társa­dalom mindig fokozódó munkájára, érdeklődésére. Éhez a mozgalomhoz s nemes akcióhoz vár hallgatóitól segítséget az előadó; a jók és nemesek csatla­kozását, tömörülését kérve, hogy a társadalom részéről való egyénies, szeretetteljes beavatkozás: a patro­názs munkája minél szélesebb kör­ben terjedjen el s leljen pártfogásra itt is. A közönség dr. Bernolák Nán­dor ismertetését érdeklődéssel s mély figyelemmel hallgatta meg s az elő­adás befejezése után szives meleg­séggel, rokonszenvvel tapsolt az elő­adónak a patronage működésének minden részletére kiterjedő, érdekes fejtegetéseiért. A műsor második számában egy érdekes szavaló tehetség: Prihoda Katinka lépett a pódiumra, ki ez al­kalommal dr. Pekáry Károly: „Riza nótáját“ szavalta el. A drámai költemény a szavaló közvetítésében a legnagyobb sikert érte el, mert az ügyes mü közvetí­tője, szavalója érvényre tudta juttatni mindazt a meleg érzést, költői szép­séget, mely a költeményt oly köz­vetlenné, szivet megindítóvá teszi. Nagy drámai hatással, átérzéssel sza­valt, gazdagítva sikeres számával az estély műsorának tartalmasságát. Áz estély műsorának utolsó szá­mában Veres Ferenc sárospataki ta­nítók épző-intézeti tanár tartott humo­ros felolvasást. A „Kazinczy-kör“ kö­zönségének már volt alkalma az elő­adó pompás humorral fűszerezett fel­olvasásában gyönyörködni s épen azért újra nagy várakozással volt az előadó iránt, ki ötleteivel, arany hu­morával ez estélyen is felüditette, megkacagtatta a közönséget, mely PÁSZTOR UFÓT vízvezeték és villanyszerelési vállalkozó Sátoraljaújhely, Rákóczi-utcza 48. szám. Ajánlkozók házi vízvezeték és villany-csengők berendezésére. Házak jó karban tartása évi számlára (pauschale) jutányosán számíttatnak. Minden előforduló javítások olcsón és pontosan végeztetnek.-----­Vidéki megrendelések levelezőlapon esközölhetők és kívánatra rögtön oda utazom. Lapunk mai szAma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom