Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-06-15 / 48. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 15. A termények állása jó, elemi csa­pások nem fordultak elő. Az őszivc- temények nagyon szépek, a tava­sziaknál és a kapás növényeknél azon­ban a tartós szárazság miatt különö­sen az alsó járásokban hanyatlás mu­tatkozik. A szőlőkben közepes termés Ígérkezik, bár helyenként a pernosz- póra ismét károkat okoz. Az állat­egészségügyi állapotok kielégítők. Az általános közegészségügyi ál­lapot rosszabb volt mint az előző hó­napokban, járványos betegségek na­gyobb számban fordultak elő és pedig Sátoraljaújhely r. t. város területén 8 vörhenybetegség volt. Az óvintéz­kedések megtétettek, a fertőtlenítés eszközöltetett. Szerencsen a kanyaró járváuyszerüen lépett fel, itt-ott vör- henyesetek is előfordultak. A múlt hóban Alsómihályi községben fellé­pett vörhenyjárvány még mindig nem szűnt meg, úgyszintén uralkodik Lasz- tóc községben is, dacára minden óv­intézkedésnek. Apró ügyek. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után ismertettetett a Tisza folyó állandó hajózásának biztosítása tár­gyában kelt miniszteri intézvény. Füzesséry Gyula, mocsári körjegyző ellen elrendelte a bizottság a fegyelmi vizsgálatot, mert egy lejárt útlevél érvényét szabályellenesen meghosz- szabbitotta. 59 kivételes nősülés en­gedélyezése iránti kérvény kedvezően intéztetett el. Helyet adott a bizott­ság Tokaj nagyközség azon kérelmé­nek, hogy a kiróvott közmunkák fe­lét pénzben válthassa meg. A Zem- plénmegyei kereskedelmi-, ipar-, ter­mény és hitelbankot kötelezte a bi­zottság, hogy a sátoraljaújhelyi Dru- geth-utca rendezésének költségeihez az ott levő üres telke kataszteri jö­vedelmének 50% arányában járuljon hozzá. Gortvay Aladár útadó-kirovás ellen beadott felebbezését elfogadta a bizottság, úgyszintén jóváhagyta hosz- szas vita után a Benedek János őr­mezői lakos méhesének áthelyezése tárgyában kelt alispáni határozatot. Grosz József, Koleszár Mihály és ifj. Puskás János mezőrendőri kihágási ügyekben beadott felebbezéseit eluta­sította a bizottság. Határozatot ho­zott továbbá a bizottság — Somogyi Bertalan alügyész referátumai alapján — 17 gyógydijügyben. Tanügy. Beregszászy István kir. tanfel­ügyelő havi jelentésében előadta, hogy a múlt hó folyamán meglátogatott 10 állami iskolát 20 tanteremben, 15 r. k. iskolát 19 tanteremben, 18 g. k. iskolát 19 tanteremben, 19 ref. isko lát 22 tanteremben, 1 izr. iskolát 3 tanteremben, 2 magániskolát 2 tan­teremben, 1 iparostanonc iskolát 3 tanteremben s 5 kisdedóvodát 5 tan­teremben, vagyis összesen 71 intéze­tet 93 tanteremben. Az állami inté­zetek közül jeles eredményt mutatott fel 5, a róm. kath. közül 3, a gör. kath. közül 6, a ref. közül 3, az izr. közül 1 intézet. — Elégtelen volt az eredmény 2 g. k. és 1 ref. jellegű iskolában. A többi iskolák közepes szellemi előhaladást tüntettek fel. A csarnahói ref. egyház és a sámodi gör. kath. hitközség iskolaépítésre segélyt kér, a kérelmeknek azonban — amennyiben a vármegyei közmű­velődési alap újabb terheket most nem bir meg — nem adhatott helyet ez időszerint a bizottság. Inczinger Ferenc tőketerebesi állami népiskolai tanító ellen szolgálati képtelenség cí­mén fegyelmi vizsgálat rendeltetett el. Körmendy Ilona, sárospataki ma­gán polgári leányiskola tulajdonosá­nak a nyilvánossági jog további meg­adása tárgyában kelt kérvényét pár- tolólag terjeszti fel a bizottság a mi­nisztériumhoz. Dr. Löcherer Lőrinc interpellációja kapcsán elhatározta a bizottság, hogy a premontrei rendet átiratilag hívja fel újabban a fejszés- tanyai iskola felállítására. Szakjelentések. Pintér István árvaszéki elnök a gyámügyi közigazgatás menetéről adott számot, majd dr. Löcherer Lő­rinc megyei főorvos jelentette, hogy a közegészségügy e hónapban jobb volt, mint a múlt májusban. Javasolta, hogy Sátoraljaújhelyben mentőállo­más létesittessék és a mentőszolgá­latok teljesítésével — az Erzsébet- közkórház orvosi karának ellenőrzése mellett — a városi tűzoltóság, a bu­dapesti életmentési tanfolyamon ki­képzendő, tagjai bízassanak meg. A bizottság felkérte az alispánt, hogy kezdjen ezirányban tárgyalásokat a város tanácsával. Majd Révész György törvényhatósági főállatorvos számolt be az állategészségügy múlt havi ál­lapotáról és konstatálta, hogy lépfene 14 s sertósvész 5 községben fordult elő. Eiszenmann Oszkár pónzügyigaz- gató jelentése szerint május havában Zemplénvármegye területén egyenes állami adóban 123,172 korona fizet­tetett be ; 143,646 koronával kevesebb, mint az előző évi május hóban. Had- dijban 571 (múlt évi május havához arányitva 167 koronával kevesebb), bólyegjövedékben 19,733 (-(- 3024),jog­illetékben 47,729 (— 53,949), fogyasz­tási s italadókban 226,148 (+ 82,565) és dohányjövedékben 141,789 (+69922) korona folyt be. Fizetési halasztást 1, házadó mentességet 4 Ízben enge­délyezett a pénzügyigazgatóság. Mos- kovszky Dezső sátoraljaújhelyi, özv. Einzig Józsefné királyhelmeci lako­soknak adóügyben, Rosenfeld Jakab gálszécsi lakosnak I. oszt. kereseti adóügyben, özv. Wilhelm Henrikné kisvárdai és Teitelbaum Dávid sátor­aljaújhelyi lakosok haddijügyben be- dott felebbezéseit elutasította a bi­zottság. Tőketerebes körjegyzőségben, Tótalmádi és Koskócz községekben, továbbá Mihalkó Mihály terhén Kis- ruszkán s Braun Lázár terhén Aba- rán behajthatatlanná vált köztartozá­sokat törölte a bizottság. Eiserth István kir. főügyészhe­lyettes jelentése szerint május 3l-én a sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki fogházban 417 férfi és 14 nő, össze­sen : 431 letartóztatott volt. Ezek közt volt jogerősen elitéit 407 férfi, 10 nő, felebbezés alatti 2 férfi és vizsgálati fogoly: 8 férfi, 4 nő. Majd a főügyész­helyettes indítványára elhatározta a bizottság, hogy a külmunkákra alkal­mas rabok létszámának emelését fogja kérni az igazságügyi kormánytól. — Végül Hönsch Dezső, az államépité- szeti hivatal vezetője tette meg a je­lentését ; a múlt hó folyamán úgy az állami, mint a községi utak jókarban voltak és közlekedési akadályok nem fordullak elő. Az ülés délután 1 óra­kor ért véget. Nemtelen fegyverek ellen. A közigazgatási bizottság hét­főn éles kritikát mondott két olyan helybeli újság fölött, melyek hamis tudósításban számoltak be a bizottság egyik múlt esztendei üléséről. A múlt esztendő során, a köz- igazgatási bizottság augusztus havi ülésében, gróf Mailátli József kritika tárgyává tette Hönsch Dezsőnek, az államépitészeti hivatal vezetőjének hivatali munkásságát., Ehhez a kri­tikához törvényben biztosított joga volt gróf Mailáthnak és a tények tel­jessége kedvéért még azt is megem­lítjük, hogy Hönsch Dezső fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, mely tel­jesen igazolta és annak lezajlásával, később, gróf Mailálh is elégtételt szol­gáltatott a műszaki főtanácsosnak. Gr. Mailáthnak — a kritika jogán elmondott — szavait két helybeli új­ság : a Sátoraljaújhely és a Felső­magyarországi Hírlap elferdítve, meg­hamisítva adta vissza és abban a for­mában, ahogy a nyilvánosság elé vitte az a két újság, azok a szavak alkal­masak voltak arra, hogy fölcsapjon a nyomukban az alattomos és meg- okolatlan gyanú. A Sátoraljaújhely külön is megtetézte a dolgot: egy haragos szavú cikkel rukkolt elő, mely­ben gr. Mailáthnak a nyilvánosság elé meghamisítva vitt szavai nyomán, erős vádakkal illette Hönsch Dezső műszaki főtanácsost. A dologból sajtó- pör lett és a múlt hét folyamán — mint azt már megírtuk — a kassai esküdtszék előtt az inkriminált cikk szerzői: Bogyay Zsigmond és Illés- házi Endre megkövették Hönsch De­zsőt. Es a finálé hullámai hétfőn a közigazgatási bizottságot is foglal­koztatták. Gróf Mailáth szóvá tette a már említett két újságnak azt az olcsó fogását, melylyel a bizottság ülésében annak idején elmondott sza­vait elferdítve, meghamisítva vitték a nyilvánosság elé. Gróf Mailáth beje­lentése során hosszas vita indult meg és a bizottság határozatilag hívta fel a vármegye közönségének figyelmét arra a sajnálatos momentumra, hogy némely lapok — a tényeket megha­misítva és rosszindulatú célzatosság­gal adnak számot a közigazgatási bi­zottsági ülésekben történtekről. Részletes tudósításunkat a kö­vetkezőkben adjuk: A vád. Meczner Gyula főispán, a köz- igazgatási bizottság hétfői ülésének megnyitása után bejelentette, hogy gróf Mailáth József napirend előtt kí­ván szólani. >■ Gróf Mailáth József azzal kezdte felszólalását, hogy az az incidens, mely a közigazgatási bizottság ta­nácsterméből indult ki, a kassai es­küdtszék előtt véget ért. Az állam­épitészeti hivatal főnökének tényke­déséit kritizálta törvényadta jogából és kötelességéből folyólag annak ide­jén és szavait — nem tudja: szán­dékosán-e vagy jóhiszeműen — de elferdítve vitte némely újság a nyil­vánosság elé. A kritika gyakorlásá­hoz feltétlen joga van, de most már sohasem tudhatja, miként fogja a sajtó a szavait visszaadni és ez a sajná­latos körülmény lehetetlenné teszi, hogy a közigazgatási bizottság tagjai minden feszélyezettség nélkül gyako­rolhassák a kritikát. Kérdezi a ta­nácskozást vezető főispánt, hogy nincs e valamelyes mód arra, hogy a szabad kritika joga megóvassék. Hozzászólások. Meczner Gyula főispán elisme­réssel adózva azoknak az érdemek­nek, melyek gróf Mailáth József — a közigazgatási bizottságban is kifejtett — munkásságának annyi súlyt ad­nak, konstatálja, hogy a gróf Mailálh felszólalása mindannyiukat érinti. — Szomorú, hogy a közügyek iránti őszinte és önzetlen érdeklődések né­mely újság által félreértetnek és rossz- akaratuan kommentáltatnak. A köz- igazgatási bizottság ülései nyilváno­sak ős a sajtószabadság nagy érdekei is megkívánják, hogy ezek az ülések továbbra is nyilvánosak maradjanak, nincs más hátra, minthogy a köz- igazgatási bizottság némely sajtóor­gánum eljárását a legnagyobb felhá­borodással ítélje el és hívja fel a vár­megye közönségét, hogy a szóban- forgó lapoktól jóakaratával forduljon el. Dr. Molnár Béla megállapítja, hogy a közigazgatási bizottság minden párt- politikától menten és becsületesen tesz eleget a kötelezettségeinek. Na­gyon rossz szolgálatokat tesz a köz- ügyeknek, aki az ott elhangzott ki­jelentéseket fólremagyarázza vagy el­ferdíti. Annak a lehetősége, hogy célzatos és rosszakaratuan elferdített tudósítások lássanak a bizottsági ülé­sekről napvilágot, sajnos, meg van, segíteni azonban nem lehet rajta. A maga részéről sajnálja a megtörtén­teket. Eiserth István beszéde során konstatálja, hogy ha valakit a bizott­ság tagjai közül nemtelen és rossz­indulatú támadás ér, a bíróság előtt szerezhet magának elégtételt. És ez a legmegnyugtatóbb momentum. Dr. Szirmay István szerint arról van szó, hogy mindaz, ami a bizottság tanács­kozásai során hangzik el, híven rög- zittessék meg és elferdítve ne kerül­hessen a nyilvánosság elé. Gróf Mai­láthnak — a Hönsch Dezső tényke­déseit kritizáló — szavait is elfer­dítve közölte egyik-másik újság s a mikor gr. Mailáth azt vallotta a vizs­gálóbíró előtt, hogy az egy-két újság által a szájába adott kijelentéseket nem tette meg, hát az egyik ur — egy ilyen inkriminált tudósítás szer­zője — vállat vont és azzal argu­mentált, hogy ő úgy hallotta, mintha gróf Mailáth mondta volna mindazt, amit azután ő megirt. Vagy gyors­írókat alkalmazzon a vármegye és legyen ilyenformán hiteles érvényű szöveg az elhangzottakról vagy ren­deltessék el esetről-esetre a zárt ülés. Az ügyviteli szabályzat biztosítja ezt a kivételes korlátozást. Meczner Gyula főispán újból föl­szólalt és kifejtette, hogy a gyorsírók alkalmazása és a zárt üléseknek foly- ton-folyvást való elrendelése nehéz, ma még kivihetetlen dolog. Nincs más mód, minthogy minden esetben saj­nálattal vegye tudomásul a bizottság egyes sajtóorgánumok tévelygéseit és a közönség forduljon el azoktól az újságoktól, melyek a közigazgatási bizottság munkásságát — egy vagy más érdeknek engedve — az igazság­tól elütő szinten tüntetik föl. Fejes István is résztvett a vitában és sze­rinte, minden tisztviselő — az ott elhangzott vádakkal szemben — fe­lettes hatóságaihoz fordulhat élégté- telért. Gr. Mailáth sérelme onnan ered, hogy olyan kijelentések adattak a szájába, melyeket nem tett meg. Ezt a bizottságnak kell megállapítania és ezzel minden vonalon elégtételt szol­gáltathat a bizottság. Finálé. Gr. Mailáth ujabbi felszólalásá­ban hangsúlyozza, hogy nem rekrimi- nálni akar, csupán sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy a rosszhiszemű ferdí­tésekkel szemben védokezni nem le­het. A sajtóra szükség van s termé­szetesnek kell találnunk, hogy a saj­tónak kinövései is vannak. Hozzájárul a főispán szavaihoz, mindenben osztja azokat. Huszonöt esztendeje szolgálja minden erejével s minden tudásával, mint a közigazgatási bizottság tagja a közügyeket s ha sajnálja is ezt az incidenst, az nem jelentheti azt, hogy a jövőben ne teljesítse lelkiismerete­sen a kötelességeit. S e felszólalással csak azt akarja konstatálni, hogy az incidens, mi a közigazgatási bizottság tanácsterméből indult ki, be van fe­jezve. A főispán lekapitulálva az elmon­dottakat, megállapítja, hogy a sajtó tévelygéseivel vagy rosszindulatú, alap­talan támadásaival szemben a véde­kezésre más mód nincs, minthogy vagy a sajtóbiróság elé menjünk, vagy a közönségre bízzuk annak el­bírálását, hogy reászolgál-e a pártfo­MÜLLER DEZSŐ rőfös úri és nűi divatáruim Sátoraljaújhely, Rákócziutcza (Kis piacz.) Legújabb Schantung és Granedin kelmék, vala­mint menyasszonyi kelengyék, angol Zefirek, ruha­vásznak, batisztok, és ruhadiszek a legdúsabb választékban igen jutányosán beszerezhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom