Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-05-28 / 43. szám

Május 28. ZjÉMPLEN 3. oldal. az a korteseszköz, ha százszor olyan visszatetsző is, amit nem vesznek igénybe. A névtelen levél, melyben némely karok és lábak letörését he­lyezik kilátásba, mindennapos dolog: nyiltan fenyegetik meg a munkapártia­kat és az a legkevesebb, ha azt taná­csolják a vidéki választóknak, hogy koporsót is hozzanak majd Ujhelybe magukkal, ha Kazyra akarnak sza­vazni. A terror nem ismer már mér­téket és nem riad vissza a, legpisz­kosabb fegyverektől sem. És sajná­lattal kell konstatálnunk: ezt a bru­talitásában és erőszakos elfajulásai­ban szinte példátlan hadjáratot maga Buz a Barna vezeti. A denunciálás s a följelentgetés ál­landóan napirenden van. Mindenre kap­ható emberekkel dolgozik Búza Barna és azok neve alatt a följelentések egész özönét zúdította a törvényszékre. Seregestül ment be a följelentés a választók ellen, akiknek minden bű­nük csak az, hogy megállanak a munkapárt törekvései mellett és Kazy Józsefre fognak szavazni. Ezekkel a följelentésekkel, melyek úgyszólván minden esetben alaptalan föltevésekre építik a vádat, csak azt akarja demon­strálni Búza Barna, hogy milyen ha­talmas ember ő és a törvény színe elé idózgetéssel csak az egyszerű s naiv falusi választókra akar ráijjesz- teni. É helyen is figyelmeztetjük a munkapárt híveit, ne ijjedjenek meg u Búza Barna nagyhangú fenyege­téseitől és ne adjanak hitelt azoknak a lelketlen kortesfogásoknak, melyek­kel — alkotmányos jogaink gyakor­latában akasztva meg — mindany- nyiunk meggyőződésének egyenes arculcsapásával akarja Búza Barna a mandátumot kierőszakolni. A vidéki kerületben. A vidéki kerületek közül szenve­délyes és éles harc folyik az olasz- liszkai és a megyaszói kerületben. Alapos és megokolt a reménységünk, hogy mindkét kerületben a munka­párti lobogók fognak győzelmet aratni Az olaszliszkai kerületben ifj. dr. Mol­nár Viktor száll hadba a Justh-párti Nagy Barna ellen és ahol csak kőrútján megfordult, tüntető lelkese­déssel fogadta a választópolgárság. A megyaszói kerületben dr. Molnár Béla áll a munkapárti hadsorok élén és szenvedélyes, elkeseredett harcra van kilátás. Ellenfele a Kossuth-párti Hammersberg Miklós, kinek támo­gatására e héten a kerületben időzött Kossuth Ferenc is. A küzdelem — föltétlenül szavahihető értesüléseink szerint — a dr. Molnár győzelmével fog befejezést nyerni. Egyhangú lesz a nagymihályi kerületben gróf Andrássy Gyula és a tőkelerebesi kerületben gróf Eszter- házy Móric megválasztása. A király- helmeczi kerületben ifj. Miklós Bélá­val és hurka Ferenccel szemben báró Sennyey Miklós győzelme két­ségtelen, úgyszintén a homonnai ke­rületben gróf Andrássy Sándor meg­választása is bizonyos a néppárti Lehoczky Miklóssal szemben. A mádi kerület munkapártja csütörtökön a Kossuth-párti Bernáth Béla ellen Áldor Miklóst léptette föl, ez a vállal­kozás azonban — már csak az idő í rövidsége miatt — sem járhat sok j sikerrel. Harci fegyverzetben, lelkes neki- buzdulással várja Zemplénvármegye közönsége a szerdai napot. Es hisszük, jgllljljí, bízva bízunk abban, hogy a józan s megfontolt hazafiság diadalt fog aratni a demagog jelszavakon. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A város uj adójegyzöi. Sá­toraljaújhely rendezett tanácsú vá­ráénál újonnan rendszeresített egyen- kint 2000 korona évi fizetéssel és 720 korona lakpénzel javadalmazott két adójzgyzői állásra pályázatot hir­det Dókus Gyula alispán. Ez állá­sokkal járó fizetés négy évenként 200 koronával emelkedik, mig az évi fizetés az X. fizetési osztály I. okozatát el nem éri. A pályázni óhajtók az 1883. évi I. törvénycikk 6. $-ában illetőleg az 1900. évi XX. törvénycikk 3. §-ában előirt képesi- .ésöket s eddigi működésüket iga­zoló okmányokkal felszerelt folyamod­ványaikat folyó évi junius hó 10-ig kötelesek bemutatni. X Kivándorlás útlevél nélkül. A belügyminiszter körendelet intézett valamennyi megyéhez, melyben ráte­reli az illetékes hatóságok figyelmét ama körülményre, hogy ezek az út­levél nélkül kivándorolni szándéko­zók neveit egyáltalában nem, vagy pedig késedelmesen jelentik be a rendőrségnek. Felhívja ennélfogva a belügyminiszter a hatóságokat, hogy az útlevél nélkül kivándorolni szán­dékozó, vagy ily módon már utrakelt egyének neveit az illető járás főszol­gabírójához, illetőleg a határendőr- séghez intézendő jelentésben a csen­dőrőrssel közöljék és — amennyiben lehetséges — a valószínű útirányt is jelezzék. Márk és Málcza ünnepe. — Két állami óvoda felavatása. — — máj. 28. Tót anyanyelvű nép által lakott vidéken két díszes templomot emelt a hazafias érzület a magyar nemzeti kultúrának. Néhai Stépán Sándor 6—6 ezer koronás alapítványából s Márk és Málcza községeknek a törvény ál­tal megkívánt hozzájárulásaiból folyó hó l-jével nevezett két községben újonnan szervezett állami óvodák nyíl­tak meg. A kultúra ’e két templomának felavatása folyó hó 24-én ment végbe Beregszászy István kir. tanácsos, tan- felügyelő és számos előkelőség jelen­létében. Stépán Tihamérral élén je­len volt a család számos tagja, to­vábbá dr. Kállai József uradalmi ügyész, Hutka József ref. esperes, Oppitz Sándor szentszéki tanácsos, Origássi Gyula gör. kath. lelkész, Bajusz Andor főszolgabíró, Thu- ránszky Tihamér nagybirtokos stb. Markon a kir. tanfelügyelőt dr. Róth Mihály, az óvodai felügyelő-bi­zottság elnöke üdvözölte, majd Ma­gyar János rőm. kath. plébános és Kiss Tamás ref. lelkész ünnepélyes felavató beszédei és az épület egy­házi megáldása után Beregszászy kir. tanfelügyelő a magyar államkormány nevében az épületet átvette. Innen az ünneplő közönség tes­tületileg vonult át Málczára, hol az épületnek az állam által történt bir­tokba vételét Beregszászy István kir. tanfelügyelő a következő, mély gon­dolatokban gazdag, eszmedus és min­den tekintetben nagy értékű beszéd keretében eszközölte. A tanfelügyelő beszéde. Ami néhány óv előtt csak mint vágy, csak mint remény élt sziveink­ben, az a vágy, az a remény, köz­oktatási kormányunk atyai gondosko­dása és a jótékonyságáról közismert s emberi erényekben igen gazdag Stephán család egyik nemes sarjának, a néhai Stéphán Sándornak 6000 kor. kulturális alapítványa és kamatai fel- használásával ma már megvalósult s mint ez óvoda épülete hatalmas testet öltve, büszkén hirdeti, hogy a magyar nemzeti kultúra, e nyelvében nagy­részt még ma is tót, de egyébként teljesen magyar érzelmű községben ismét egy nagy lépést tett előre. A nemes alapitónak a népneve- iés oltárára letett ezen áldozata nem szorul dicséretre, mert hiszen ez ön­maga olyan ékesen beszélő cselekedet és példaadás, amelyet nem dicsérni, íanem — akinek módjában áll — utánozni kell. Mélyen tisztelt ünneplő közönség, minden szemkápráztató szólamokkal telt beszédnél szebb, hazafiasabb cse- ekedet ez, mert a gyermekvédő in­tézetek szervezése, szaporítása nem­csak egyes községeknek, hanem az egész országnak létérdeke. Létérdeke iedig azért, mert hiszen a gyermekek ártatlan serege nem egyéb, mint ha­zánk, nemzetünk vágya és folytatása a mi életünknek. Amiképpen eleget teszünk tehát e természetszerű kö(e- lességünknek, aszerint fog alakulni jövő sorsa hazánknak és a későbbi nemzedéknek. — Ezért minden apró gyermeksir felett emelkedő kereszt vagy obeliszk egy-egy néma felkiáltó jel és intő szózat a jövőre nézve ne­künk, hátramaradottaknak — Igen uraim 1 Minden országnak e csekély­nek látszó körülményben fekszik biz­tosítéka, vagy halálos Ítélete. De különösen nagy és fontos nemzeti érdek fűződik a gyermekvédő intézetek, kisdedóvodák szervezéséhez ily poliglott országban, mint a mienk, ahol a zsenge gyermekeknek nem­csak testi épsége, hanem a felett is őrködnünk kell, hogy azoknak min­denre fogékony kicsiny szivükbe go­nosz kezek a magyar haza iránti gyű­löletnek magvát titkon el ne hinte­gessék. A kormány képviseletében. Minthogy pedig épen ilyen nagy nemzeti érdek fűződik e tót ajkú köz­ségben most szervezett óvodához is, én, mint e vármegye népoktatásügyei­nek vezetője, valóban szerencsésnek érzem magam, hogy ez intézet köz­vetlen felügyeletét ily lelkes haza­fiakra és honleányokra bizhatom, mint az itteni óvodai bizottság. — Sze­rencsésnek érzem magam, mert erősen meg vagyok győződve, hogy e bi­zottságnak minden egyes tagja tettei­ben fogja megmutatni azoknak, akik­nek erre szükségük van, hogy a ma­gyar hazafiasság, a magyar nemzeti műveltség hangoztatása nem üres frá­zis, nem egyéni érdekek előtérbe to­lása céljából kifüggesztett hamis cé­gér, hanem olyan nemzeti kincsek, amelyeket, ha becsületesen s emellett okosan is kamatoztatunk, akkor azok e hazát nagygyá, erőssé, hatalmassá és feltétlenül magyarrá is teszik. E községnek vezető férfiait pedig ez ünnepélyes órában arra kérem, hogy azt a nemes lángot, amelyet ez óvoda szervezésekor a haza- és em­berszeretet gyújtott meg sziveikben, az idők folyamán ne csak kialudni ne engedjék, hanem folyton folyvást élesztgessék s akkor hiszem, hogy annak áldásos melege a község ifjú nemzedékének lelkében ki fogja fej­leszteni azoD — talán még ma alvó rügyeket — amelyekből a hála érzésé­nek virága fakad. Ilyen érzelmekkel, ilyen gondo­latokkal áthatott lélekkel adom én át most a közoktatásügyi kormány kép­viseletében a tek. felügyelő bizottság­nak és községi elöljáróságnak a ma­gyar nemzeti kultúra most felszentelt csarnokát s egyben kérem a Gond­viselést, hogy ez intézet érdekében kifejtendő további hazafias munkás­ságukat is teljes sikerrel áldja meg. Ünnepély után az egybegyűltek Stépán Tihamér úri házának voltak szívesen látott vendégei. HÍREK. — Űrnapja. Ragyogó tavaszi nap­fény kedvezett a róm. kath. egyház csütörtöki ünnepének. A körmenet dó előtt fél 10 órakor indult ki a plé­bániai templomból Bessenyei István apát-plebános pontifikálásával; a fő­gimnáziumi tanári kar és ifjúság, az összes kath. intézetek tantestületei és növendékei és több ezer főnyi ájtatos közönség részvételével. — Nagyban emelte az ünnep fényét a Lancsek József százados vezénylete alatt kivo­nult honvéd diszszázad üdvlövóseivel. A Dubay-féle háznál felállított II. oltár előtt Gasparik János hitoktató magas szárnyalásu beszédet mondott. Holnap, ősi szokás szerint, a kegyes tanító rendiek templomából tartják meg az urnapi körmenetet, melyen Nyilassy Károly főgimnáziumi igazgató ponti­fikái. — Készül a király szállása. Az őszi nagy hadgyakorlatok idején a király főhadiszállása Sztropkón, a báró Huszár-féle kastélyban lesz. A kastély megfelelő átalakítása most folyik nagy serényen. — Főúri esküvő. A tolcsvai kas­tély kápolnájában folyó hó 31-én esküszik örök hűséget báró Waldbot Frigyes lányának, Anna bárónőnek Fürstenberg Henrik báró. — Meghívás. Az Omke sá­toraljaújhelyi kerülete folyó hó 29-én, vasárnap d. u. 6 órakor a városháza nagytermében évi beszámoló gyűlést tart, melyen a központ elnöke, Sándor Pál is megjelenik és az Omke központi működéséről fog beszámolni. A tagok tömeges megjelenését kéri az elnökség. — Halálozás. Részvéttel értesü­lünk, hogy Réz Bólánó, szül. Schusz- ter Anna úrasszony Sátoraljaújhely­ben folyó hó 25-én elhnyt. Á köz- tiszteletben állott úrnő halálát kiter­jedt rokonság gyászolja, temetése tegnap délután óriási részvét mellett ment végbe. — A ref. énekvezérek hangversenye. A magyar ref. énekvezérek egyesü­lete ma 1910. május hó 26-án d. e. Sárospatakon, d. u. pedig Miskolcon a ref. templomban (Miskolcon, a kosssuth-utcaiban), részben saját alap­tőkéje gyarapítására, részben a sá­rospataki egyház és a miskolci avasi templom újjáalakítása javára, nagy templomi hangversenyt rendezett, melyen Sárorospatak, Miskolc és a közeli vidék közönsége vallásfeleke­zeti külömbség nélkül, nagyszámmal vett részt. A hangverseny Sárospata­kon délelőtt fél 10 órakor, Miskolcon délután 4 órakor kezdődött. A hang­verseny műsora a következő volt: 1. Orgona-sóló. Orgonánán játszta Veres Lajos szatmári énekvezér. 2. Ima. Szövegét irta Pósa Lajos, zené­jét szerzé Borsodi Emil. Előadta az énekvezérek karából s a sárospataki főiskolai énekkarból egyesített 40 tagú énekkar. 3. Karácsony-est. Szö­vegét irta Béri Gyula, zenéjét szerzó Szügyi József békési énekvezér. Szerző orgonakisérete mellett énekelte Nagy András debreceni énekvezér. 4. Iste­nért és szabadságért. Melodráma, szö­vegét irta Szuhay Benedek, zenéjét orgonára szerzé s korszerű énekek­ből összeállította ifj. Fövenyessy Ber­talan, szavalta Éles István zeherjei ref. lelkész, az orgonarészt játszta ifj. Fövenyessy Bértalan sárospataki ének­vezér 5 Sarastro főpap imája. Mo­zart „Varázsfuvola“ cimü operájából Tóth Lajos hajduszoboszlói őnekve- zér orgonakisérete mellett énekelte Jánosi Antal püspökladányi ónekve- zér. 6. Orgona-szóló, a) tnnepi pre­lúdium, Volcmártól; b) Zarándokok kara és bevonulási induló, R. Wag­nertől ; c) Dubois: Th. Benediction. Orgonán játszta Krausz Guszátáv, bu­dapesti kálvin-téri ref. énekvezér. 7. Templomban. Szövegét irta Novák Lajos, zenéjét szerzé Róvfi Géza. Előadta az egyesitett énekkar. 8. Gyászdal. Oláh Károlytól. Orgonaki- séret mellett énekelte Ciriák Gyula kunhegyesi énekvezér. 9. Fohász, ze­néjét szerzé Schubert F. férfiakra át­Legdivatosabb szalma kalapok, tennisz és turista ingek nagy választékban Szenes Lipót nriflivat iizletélien Sátoraljanjlielyeii 1 Valódi Panama kalapok 10 koronából kezdve. ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom