Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-05-25 / 42. szám
Május 25. ZEMPLÉN 3. oldal. a községi elöljárókat és ijjesztő mesékkel akar reájuk hatni. Ahol hang akad, mely nem Búza Barnára kiált éljent, nyomban fölharsan a fenyegetés és nemcsak kiátkozza őket minden üdvösségből Búza Barna, de börtönt emleget és úgy akar hatni reájuk. Ez már a legkétségtelenebb de- moralizáció útja és minden erőnkkel igyekeznünk kell azon, hogy leszoruljon erről az ösvényről a fiskális ur. Ha mindjárt nem is lesz képviselő. Buzáék piszkos fegyverei. Dr. Grosz Desző a következő nyilatko zat közétételére kért fel minket: A kormánypárti zsidó választó- polgárok pártgyülésén Kazy József képviselőjelöltünk beszéde után én is intéztem nehány szót választó polgártársaimhoz és hitrokonaimhoz. Ezen beszédemet elferdítve úgy ismertette a Felsőmagyarországi Hírlap ma egy heti száma, mintha én felekezeti gyülölséget szítottam volna, vagy pláne katholikus polgártársaimat támadtam volna meg. Tudva azt, hogy a Fm. Hírlap normális viszonyok között is irtózik az igazmondástól, most a választások idején pedig teljesen a kortes-hazugságok fegyverzetében küzd, elégségesnek tartottam, hogy beszédemre vonatkozó hazug állításaik a Zemplén múlt számában cáfoltassanak meg. Minthogy azonban akadt naiv olvasója, ki annak a hazug referádá- nak hitelt adott, sőt tudomásomra jutott, hogy maga Búza Barna ur is kortescélra igyekszik kihasználni azt az értesítést, kötelességemnek ismerem e helyütt kijelenteni, hogy szemen- szedett hazugság az, mintha én felekezeti viszályt szító szavakat használtam volna, mintha katholikus polgártársaimat támadtam volna, avagy egyáltalában olyasmit mondtam volna, ami bármely vallásfelekezetü polgártársamat sérthetné. Hivatkozom Kazy Józsefre, dr. Kovaliczky Elek, dr. Adriányi Béla, dr. Isépy Tihamér s több katholikus vallásu polgártársaimra, kik beszédemet hallgatták s akik bizonyíthatják, hogy a nekem imputált kijelentéseket nem tettem, sőt ezen urak is melegen gratuláltak beszédemhez. Már pedig, ha vallásukat sértettem volna, aligha üdvözöltek volna, mert vannak oly jó katholiku- sok, mint Landesman Miksa avagy Lánczi (ezelőtt: Landesman) Aladár, kedves hitrokonaim. A választási küzdelem tomboló áradata szennyes hullámaival sok piszkot vet fel, de az még se engedhető meg, hogy egyesek működését teljesen hazugmegvilágitásbahelyezze. Ilyen fegyverekhez csak azok nyúlnak, kik a legpiszkosabb eszközöktől sem riadnak vissza, hogy sülyedő hajójukat megmenthessék. De gustibus non est disputandum. Dr. Orosz Dezső. Bagolymadár éjjel jár ki... Nem mondunk újságot: az országban szinte példátlan az a művészi fregoliskodás, melyet Búza Barna a községekben viszen végbe. Justh- párti ott, ahol kiadós a Justh Gyulával való kérkedés, de nyomban Kossuth Ferencet vallja a vezérének, ha úgy szólnak az információk, hogy a polgárság inkább hajlik Kossuth, mint Justh felé. És szives előszeretettel lesz néppártivá, ha szükségét látja. Borsiban legutóbb azzal biztatta a magyarokat, hogy nemcsak a korcsmából, de a templomokból is zsinagóga lesz, ha Kazyra szavaznak. És hogy egymás ellen uszíthassa a különböző felekezetek papjait, Czékén meg azzal állt elő és ezt a katholikus papok címére adresszálta, hogy „ő buzgó katholikus s inkább meghal, semmint a vallása ellen tegyen valamit; jóllehet a református papok megígérték neki a támogatásukat, ha követelni fogja a szekuralizációt.“ És ebben az ártatlan mondatban benne van az egyes felekezeteknek az egymás ellen való heccelése és benne van az a sivár elhatározás is, hogy ha kell, hát a felekezeti béke megbontása árán is, de érvényesülni fog. Különösen Bodzásujlak fáj Búza Barnának. A község rendületlenül áll meg Kazy József mellett és hiábavaló minden erőlködés, a hadsoraikat nem tudják a Búza Barna emberei megbontani. Az 1904-ki tűzvész után nemes buzgósággal sietett a község segítségére és ezt a bodzásujlaki magyarok nem akarják elfelejteni. Lopva, halkan mennek — éjjelenkint — a Búza kortesei Bodzásujlakra és óvatos körültekintések, titkos kézszori- tások után, az egyik reggelre össze is jött „fristikre“ vagy tiz magyar. Eléjük állt a Buza-kortes és azzal maszlagolta a jámbor közönséget, hogy nem kell Kazyra szavazni, mert amióta a minisztériumban vaD, azóta megy ki a szegény ember Amerikába. És folyik az ámítás, no meg az ital vég nélkül. A Búza Barna pártja folyton- folyvást azon kesereg, hogy a munkapárt veszteget. És mi pozitive tudjuk, hogy Bodzásujlakon kiknél zörgettek a Búza Barna kortesei éjnek idején — nem éppen a legjámborabb szándékkal. Figyelmeztetjük e helyen is a híveinket, hogy legyenek éjjel is résen és kövessék mindenütt nyomon ezeket a sötétben bujkáló, min- denrekész kortes-baglyokat. Az ellenzék vasárnapja. holló Lajost ugyancsak szorongatja a fólegyházi kerületben Kazy államtitkár és hogy a félegyházi nép- tribun nem érzi magát teljes biztonságban odalenn, a délibábos alföldön, bizonyságát annak a vasárnapi nap adja. Eljött közibénk s aligha az hozta ide, hogy Búza Barna mellett demonstráljon, de kellemetlenkedni akart Kazynak. A dolog nem egészen sikerült és a vasárnapi nap a munkapárt diadala volt. Olyan imponáló számmal maradt távol a választópolgárság a nagy hűhóval beharangozott és a mindannyiunk jóindulatába ugyancsak beajánlott aktusról, hogy az ember — az első pillanatra — hinni sem akart a szemeinek. Fehérruhás szüzek, háromtagú lovas bandérium s más ilyen választási különlegesség : az bőven volt; bámész suhancok és párjaikkal enyelgő bakák is hihetetlen számmal akadtak, de szavazat, ellenzéki urak, szavazat az nagyon kevés vala . . . Holló Lajos a legfeketébb reakció s minden retrográd irányzat harcosa. Kíméletlen, nem ismer könyö- rületet és hogy minél több reménységgel törhessen előre, beugrasztotta a jóhiszemű és szörnyen hiú Justh Gyulát a bankcsatába. Tipikus nép- tribun és nagyon megokolt, jogos az az ellenszenv, melylyel a magyar politikai világ Hollót kezeli. S itt kapjuk magyarázatát annak, hogy a választópolgárság — szinte egyértelműen és elhatározó többséggel — tért ki az ünnepség elől s otthon maradt. A publikumnak két harmadrésze meg azokból a körökből telt ki, hol egyformán ujjongnak, akár a vásári kókler nyel kardot a Vörös ökör udvarán, akár Holló Lajos „szaval“ a Dianna kertben. Lelkesedés mindenkoron akad. Közben a nagy felvonulás s majd a programmbeszéd is megesett. Körülbelül 2000—2500 lélek asszisztált. Búza Barnát programmbeszéde közben meg-megzavarták a szociálisták és kevés hijja volt, hogy ökölre nem ment a dolog. Holló Lajos zengett, zúgott és dörgött nagyokat a Búza Barna értékeiről, Búza Barna meg elmondotta azokat a közismert mondatokat, melyekben minden akadt. Hazafias hév, ijjesztő, lármás gesztus és mjnden színvonal nélküli humor. És figyelő, komoly szemmel nézve az eseményeket, mást nem igen jegyezhetünk fel az ellenzék vasárnapjáról. Hangos volt a jókedv, duhaj s rakoncátlan az indulat. S hogy nem volt szükség csendőrre, az csak annak a bizonysága, hogy a munkapárt ad még valamit az illdomosságra és kövekkel nem hajlandó megdobálni az ellenfeleit. S a Búza Barna hívei ugyanezt nem mondhatják el magukról. Csendélet Garanyban. Garanyban esett meg a Búza Barna egyik legjellemzőbb bravúrja, öttkinn járt — pünkösd első napján — és maga köré gyűjtve egynéhány jámbor falusi polgárt, szörnyű hevesen szónokolt a nagy politikáról. Kivere- sedett az arca és nagyon haragosak voltak a gesztusai. A bodzásujlaki református lelkész épp akkor ment temetni Garanyba. Amidőn Szabó Mihály háza előtt hajtatott el, észrevette Búza Barna és a következő szónoklattal fordult a hívekhez : Nó látják emberek. Itt megy a tisztelendő ur. Ivott a Kazy pezsgőjéből, azért szavaz rá. Pedig neki oda kell szavazni, ahova maguk fognak, mert őt maguk fizetik és neki nem szabad a néppel szembekerülni. És ez a bravúr, melylyel Garanyban gyarapította Búza Barna a maga apró mesterkedéseit, legkevésbbé sem uj. A hívőket bujtogatja a papjuk ellen és nem rest, csakhogy közelebb érjen a maga céljaihoz, hát megzavarja a község békéjét és egymásnak uszítja az emberi indulatokat. Folytonosan azon sir és hullajtja a köny- nyeit, hogy a munkapárt pressziónál és ő a falu népét a papja ellen bujtogatja, csak azért, mert az a pap nem hajlandó a szavazatával a Búza Barna jóvoltát segíteni elő. Garanyban azonban nem éppen úgy sikerült a dolog, ahogy Búza Barna szerette volna. A garanyi református nép javarésze szereti a papot és éppen ennek a brutális inzultusnak a hatása alatt, Búza Barna ellen fordult. De ez már csak konzekvenciája a dolognak. A szomorú tény az, hogy a község békéje meg van zavarva és egy csomó becsületes magyar ember nyugalma azon törött meg, hogy Búza Barna mandátumhoz akar jutni és ebbeli igyekezetében fütyül akár egy egész község nyugalmára is. HÍREK. — Űrnapja. Holnap ünnepli a róm. kath. egyház legnagyobb és legszebb ünnepét, Űrnapját. A plébánia templomban d. e. 9 órakor ünnepi nagymise lesz, mely után a körmenet a város főtéren négy helyen zöld lombsál or alatt felállított oltárokhoz vonul. Egyik oltárnál, a szabadban lesz a szentbeszéd. A helyi honvéd- zászlóalj egy diszszázada is kivonul a körmenetre s üdvlövésekkel emeli az ünnep fényét. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Ungváry Szabó Béla sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki Írnokot a királyhelmeci kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetővé; —a kassai kir. ítélőtábla elnöke Bányay Gyula sátoraljaújhelyi lakost díjas joggyakornokká nevezte ki. — Szürke tárgysor. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete hétfőn délután ülést tartott. Hiába, nyár van. A képviselőtestület tagjai nagyon kevés számmal vettek részt a közgyűlésen és egykedvűen morzsolták le a tárgysort, mely csak apróbb jelentőségű és érdektelen ügyeket vetett telszinre. — Évzáró ünnepély. A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgimnázium ifjúsága folyó hó 22-én tartotta meg az évzáró ünnepélyt. Délelőtt fél 10 órakor mise volt a kegyesrendiek templomában, majd a tornacsarnokba vonult az ifjúság és tanári kar, hol az ünnepélyre díszes és előkelő közönség gyűlt egybe. Az ünnepélyt az ifjúsági énekkar által előadott dal vezette be, mely után Révész György „Czinka Pannát“ szavalta nagy hatással. A zenekar játéka után az ifjúság nevében Krafcsik János VIII. o. t. gyönyörű beszédet mondott, melyben megköszönve a tanári kar tanítási és nevelésügyi fáradozását, búcsút vett az intézettől. Igen sikerült volt egy dal quartett, melyre a szomszéd terem akusztikája remekül adta a visszhangot. Beszámolt még az önképzőkör működéséről az ifjúság, mely kör Majtényi Géza tanár ügybuzgó vezetése alatt igen szép eredménnyel működött. Jutalmak kiosztása után a zenekar indulója zárta be a szép ünnepélyt, melyről általán meg kell említenünk, hogy az ifjúság ének- és zenekara igazi művészeti színvonalon áll, hova Kucsera Rezső tanár nagy szakértelme és buzgó vezetése emelte. — A S. A. C. tennisz-pályáinab megnyitása. A S. A. C. által a régi torna-csarnok téren létesített teniszpályák teljesen elkészülvén, a club a pályákat Űrnapján d. u. 7 órakor, a S. A. C.-K. A. C. football mérkőzés után nyitja meg és bocsájtja tagjainak rendelkezésére. — Vizsgabiztos. A kultuszminiszter a homonnai állami felsőkereskedelmi iskola érettségi vizsgálataihoz Lekly Gyula kir. tanácsos, kassai igazgatót miniszteri biztossá nevezte ki. — Tűz a petróleumgyárban. Szombaton délután tűz pusztított a sátoraljaújhelyi petroleum finomító gyárban. A pároló kazán — a nagy fokú hevítés közben — lyukat kapott és a kiömlő olaj irtózatos lángolással égni kezdett. A tűz színhelyén nyomban megjelent a tűzoltóság és ember- feletti erővel igyekezett azon, hogy a tűz bele ne kapjon a közelben lévő benzin tartályokba. Közel 3 órai munka után sikerült is a tüzet lokalizálni. A kár 16 ezer koronára rúg. — Breth Gyula temetése. Folyó hó 22-én délután temették el a sátoraljaújhelyi kerület esperését, Breth Gyula bodrogkereszturi plébánost. A végtisztességen Kassáról is számos pap jelent meg, azonkívül az esperesi kerület papsága teljes számban s mintegy 5—6 ezer főnyi nép a vidékről, mely igaz részvéttel kísérte utolsó útjára a kiváló papot. A temetési szertartást nagy egyházi pompával s számos pap segédletével Bessenyei István apát végezte. —, Kassaiak és újhelyiek mérkőzése. Érdekes és valóban élvezetes mérkőzés színhelye lesz e hó 26-án, Űrnapján a Sátoraljaújhelyi Athletikai Club pályája. Az ország legerősebb vidéki csapatát, az északmagyarországi kerület bajnokságának győztesét látja ez alkalommal vendégül a S. A. C., hogy vele az 1910. évi bajnokságért erejét összemérje. A K. A. C. egyike a vidék legrégibb csapatainak s kiváló játékával a múlt évben már Magyarország football-bajnokságának döntőjébe került, sorban legyőzvén a vidéki bajnokságok győzteseit. A folyó évben is kitűnő formában van s legutóbb pünkösdkor a kolozsváriak serlegét hozta haza egyesületének. A S. A. C. csapatának nagyon erős küzdelemben lesz része, hogy színeit méltóan képviselje, de tekintve a S. A. C.-nak legutóbbi sikeres szereplését és erős ambícióját, amelylyel az őszi fordulón Kassán szenvedett vereséget helyrepótolni óhajtja, mindenesetre erős és valóban élvezetes mérkőzésnek leszünk tanúi. A mérkőzés a rendes belépődíjak mellett d. u. 5 órakor kezdődik. — A nagy nap epilógusa. A rendőrkapitány Juhász István sárospataki nyomdász segédet, a miért f. hó 8-án Tisza István és kíséretének bevonulása alkalmával tojásokat dobott, testi épség elleni kihágásért 100 kor. pénzbüntetésre ítélte. A többi kinyomozott dobálók ügyében az eljárás folyamatban van. — Vigyázatlan gólya. Pár nap előtt egy vidéki tót menyecske Ho- monnára ment bevásárolni. Amint a városba ért, leszállt hozzá a gólya s a szegény idegen asszony egy korcsma- udvar színjébe húzódva, szülte meg gyermekét. A jószivü korcsmárosnő észrevéve az esetet, ágyba fektette a menyecskét, ápolta s üzent vidéken lakó családjáért, kik aztán hazaszállították anyát és újszülöttet. Felelős szerkesztő * Dr. Adriányi Béla. Főmunkatárs: Majtényi Géza. Helyettes szerkesztő: Koboz Hágó. Laptulajdonos: Éhlert Gyula,
